logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

A lehető legrosszabbkor van bajban a francia nukleáris ipar

| Szerző: hirado.hu
Az energiaválság közepette megbosszulja magát, hogy az elmúlt évtizedben az „energetikai átmenet” homályos céljainak elérése miatt inkább elhanyagolták az atomerőműveket a baloldal által vezetett kormányok.

 

A francia kormány szerint az Électricité de France (EDF) francia állami többségi tulajdonú, párizsi székhelyű villamosenergia-közművállalat százszázalékos állami tulajdonba vétele orvosolná a gyengélkedő francia villamosenergia-szektor bajait. Kérdés azonban, hogy hosszabb távon ez megoldás lenne-e egy olyan ágazatnak, amelyiket egyszerre több csapás is sújt.

Az EDF – Franciaország egyik legnagyobb energetikai vállalata, amely a balliberális kormányok idején hazánkban is fontos szereplője volt a privatizációs folyamatoknak – nemrég arra figyelmeztetett, hogy az ország atomreaktorainak leállásai miatt idén 29 milliárd eurós veszteséget fog szenvedni.

Annak ellenére, hogy Franciaországot úgy tartják számon a mostani energiaválság fényében, mint amelyik országnak kevésbé van félnivalója, hiszen támaszkodhat jelentős atomenergia-kapacitására, a valóság más képet mutat.

A francia nukleáris ágazatot az elmúlt isőzakban egymás után érték a csapások.

A világjárvány következményeként halmozott késésekkel és leállásokkal küzd, valamint sorozatos karbantartási problémák jelentkeznek az elöregedett reaktorokban.

Kapcsolódó tartalom

Ennek egyik fő oka az, hogy

az elmúlt évtizedben elmaradtak a jelentős új nukleáris beruházások.

Ezeknek a következményeként az EDF-nek, az általa működtetett 56 reaktor mintegy felét le kellett állítania. Emiatt pedig a termelés minden idők legalacsonyabb szintjére süllyedt, ami arra kényszeríti Franciaországot, amely korábban jelentős villamosenergia-exportőr volt, hogy a nagykereskedelmi piacokon vásároljon energiát, amia jelenlegi körülmények között rendkívül költségessé vált.

A francia kormány a következő hetekben pályázati ajánlatot készül tenni az EDF azon 16 százaléknyi tulajdoni hányadára, amely még magántulajdonban van. A kormány teljes irányítást kíván szerezni a vállalat felett, amely új reaktorok építésére készül, és ezzel párhuzamosan igyekszik kezelni a reaktorparkot érintő nehézségeket is.

Kapcsolódó tartalom

A csoportra a kormány ugyanis nyomást gyakorolt, hogy a télre újraindítsa reaktorait, és a lehető leggyorsabban javítsa ki a tavaly decemberben felfedezett korróziós problémákat. A vállalat közölte, hogy az újraindítások „jó ütemben” haladnak, és a kapacitás vissza fog térni a tavaly téli szintre, 45-50 gigawattra.

A hírek szerint az EDF és a francia kormány között komoly konfliktusok alakultak ki, Jean-Bernard Lévy, a cég éléről leköszönő vezérigazgató nyilvánosan bírálta a párizsi vezetést amiatt, hogy annak nem volt világos politikai irányítása az ágazatot érintően.

Kapcsolódó tartalom

A francia atomenergetika összeomlása a lehető legrosszabbkor következett be, hiszen az Európai Unió és Oroszország közötti politikai küzdelem miatt minden eddiginél nagyobb szükség van a megbízható és olcsó energiaforrásokra.

Franciaország sokáig globális példakép volt az atomenergia használatában, az egy főre jutó termelési arányok tekintetében a legmagasabb volt az országban a nukleáris energia. Az éghajlatváltozás korában az energiabiztonság megerősítésének érdekében határozottan kiállt az atomenergia mellett.

Párizs büszke volt arra az energiafüggetlenségre, amelyet az atomenergia használatával épített ki. Most azonban, amikor a legnagyobb szükség lenne rá, az atomenergia nem elegendő.

Ennek oka az elmúlt körülbelül egy évtized baloldali kormányainak elhibázott politikájában keresendő. Miután 2012-ben megválasztottáka baloldali Francois Hollande elnököt, aki az atomenergia arányának csökkentését célozta az energiamixben, új, széleskörű nemzeti vitát hirdettek az energiaátállásról, amely nyolc hónapig, 2013 júliusáig tartott.

A tervek szerint a korábbi 70 százalékról, ötvenre csökkentették volna 2025-re. A javaslatot 2014-ben a nemzetgyűlés is elfogadta. A törvényjavaslat hosszú távú célokat is kitűzött: az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2030-ig 40 százalékkal történő csökkentése az 1990-es szinthez képest, 2050-ig pedig 75 százalékkal; a végső energiafogyasztás felére csökkentése 2050-ig a 2012-es szinthez képest; a fosszilis tüzelőanyagok fogyasztásának 30 százalékos csökkentése 2030-ig 2012-höz képest; és a megújuló energiaforrások részarányának növelése a végső energiafogyasztásban 32 százalékra 2030-ig. Az azonban nem volt világos, ezeket az eredményeket mégis miként kívánják elérni, ha párhuzamosan az atomenergiát is leépítik.

Eleinte a Macron vezette kormányzat sem tuljadonított különösen nagy jelentőséget a nukleáris energiának, sőt folytatta volna az Hollande által elkezdett utat, a jelnlegi helyzetben viszont hirtelen megváltoztatta véleményét, és mégis inkább a nukleáris energia támogatása mellett tett esküt.

Februárban Emmanuel Macron bejelentette, hogy hat új EPR-erőművet terveznek építeni, amelyek a meglévő, elöregedő reaktorokat váltanák fel, az elnök azt mondta, hogy további nyolc követheti őket. Azt a tervet is ismertette, hogy az összes atomerőmű élettartamát lehetőség szerint a szokásos 40 évnél hosszabbra kívánja meghosszabbítani.

Kapcsolódó tartalom

A jelenegi francia elnök nemrég egyensen arról beszélt, hogy elérkezett a nukleáris reneszánsz ideje.

Ugyanakkor a többéves késlekedést nehéz lesz egyik pillanatról a másikra behozni, különösen egy olyan szektorban, ahol a beruházások megvalósítása akár egy évtizedet is igénybe vehet.

A kiemelt kép illusztráció.

Kapcsolódó hírek

Energiaválság: uszodabezárásokkal és a közvilágítás lekapcsolásával takarékoskodik Franciaország
Egymás után zárnak be az önkormányzati uszodák Franciaországban a magas rezsiköltségek miatt, és egyre több településen kapcsolják le a közvilágítást éjfél után. Már az is felmerült, hogy a téli időszakban ritkítják a vonatokat. Emmanuel Macron francia elnök szerint 10 százalékkal kell csökkenteni az ország energiafogyasztását, hogy elkerülhetőek legyenek az áramkimaradások – számolt be az M1 Híradó.
Külföld

Ajánljuk még