„Egy állam területének elcsatolása egy másik állam által erőszakkal vagy erőszakra utaló fenyegetéssel az ENSZ alapokmányának és a nemzetközi jognak a megsértését jelenti” – jelentette ki az ENSZ vezető diplomatája.

Vlagyimir Putyin orosz elnök alig burkolt nukleáris fenyegetésére utalva Guterres nehezményezte, hogy „az egykor elképzelhetetlennek vélt nukleáris konfliktus ötlete vitatémává vált”. Ez elfogadhatatlan – húzta alá. Mindeközben a háború nem csitul, sőt „újabb lépésekkel távolodott el a béke kilátásaitól az iszonyat és vérontás végtelen körforgása felé” – fogalmazott.

Ismét kiemelte annak fontosságát is, hogy a háborús bűncselekmények elkövetőit vonják felelősségre tisztességes és független bírósági eljárásban.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter a tanácskozáson felszólította az ENSZ BT tagjait: küldjenek világos üzenetet Oroszországnak arról, hogy hagyjon fel nukleáris fenyegetőzésével az ukrajnai konfliktusban. „Ha Oroszország felhagy a harccal, vége a háborúnak. Ha Ukrajna hagy fel a küzdelemmel, akkor Ukrajnának van vége” – hangoztatta Blinken.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter már a tanácskozás előtt kijelentette újságírók előtt, hogy „biztonságos távolságot fog tartani” Szergej Lavrov orosz külügyminisztertől, aki egyébként másfél órás késéssel jelent meg az ülésen, amelyen addig helyettese, Szergej Versinyin képviselte Oroszországot.

Lavrov kijelentette, hogy fegyverszállítmányaival és a kijevi vezetés támogatásával a Nyugat közvetlenül beavatkozik a konfliktusba. „Az Oroszország felőrlésére és gyengítésére irányuló politika a Nyugat közvetlen beavatkozását jelenti a konfliktusba, s ezzel a konfliktus szereplőjévé teszi” – hangsúlyozta az orosz diplomácia vezetője.

Különösen cinikusnak nevezte azon országok álláspontját, amelyek „fegyverekkel pumpálják tele Ukrajnát, és kiképzik katonáit”.

Ennek a támogatásnak a célja szerinte egyértelműen az, hogy a harcokat „tekintet nélkül az áldozatokra és a pusztításra a lehető legtovább elhúzzák”.

Szergej Lavrov felhívta a figyelmet arra is: Moszkvának semmi kétsége nincs afelől, hogy Ukrajna „egy teljesen totalitárius náciféle állammá alakult, amelyben a humanitárius jog nemzetközi normáit lábbal tiporják”. Mint mondta, a „különleges hadművelet” elindítása elkerülhetetlen volt, az ország fenyegetéssé vált Oroszország nemzetbiztonságára.

„Biztosíthatom Önöket, hogy ezt sosem fogjuk eltűrni” – húzta alá. Sérelmezte, hogy az ENSZ BT Oroszország megbüntetéséről kíván tanácskozni, miközben szerinte éppen Ukrajna az, amelyet felelősségre kell vonni a cselekményeiért. Az ukrán erők terroristák taktikáit alkalmazzák, békés civileket használnak élő pajzsként – jelentette ki.

Lavrov tragédiának nevezte, hogy „egy teljesen más narratívát” próbálnak rákényszeríteni az orosz hadműveletre.

Mindeközben fittyet hánynak arra, hogy ukrán erők „több mint nyolc éven át ölték” a Donyec-medence lakóit, és továbbra is ezt teszik – tette hozzá.

Vang Ji kínai külügyminiszter az ülésen előfeltételek nélküli béketárgyalások megkezdésére sürgette Oroszországot és Ukrajnát. „A párbeszéd és a tárgyalások” az egyetlen módja véget vetni a konfliktusnak – hangsúlyozta. Hozzáfűzte, hogy a válság rendezését szolgáló minden erőfeszítést támogatni kell, elejét véve „mindenféle forró háborúnak, illetve új hidegháborúnak”.

A kínai külügyminiszter az országok területi épségének és az ENSZ-alapokmány elveinek tiszteletben tartását követelte. Egyben önmérsékletre sürgette a harcoló feleket.