logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Putyin bejelentése után az ukrán vezetés az eddiginél is több katonai támogatást kért

| Szerző: hirado.hu
Részleges mozgósítást rendelt el Oroszországban Vlagyimir Putyin. A második világháború óta példa nélküli intézkedés elvileg 300 ezer, harci tapasztalattal rendelkező tartalékost érint, de a hír hallatán tömegesen indultak külföldre a katonaköteles korú férfiak. Az orosz elnök szerint a mozgósításra azért van szükség, mert a Nyugat fenyegeti Oroszországot. Az ukrán vezetés az eddiginél is több katonai támogatást kért – közölte az M1 Híradó.

 

Eredetileg kedd estére ígérték Vlagyimir Putyin televíziós beszédét, de végül csak szerda reggel került adásba. Az orosz elnök részleges mozgósítást jelentett be, szerinte erre azért van szükség, mert a Nyugat fenyegeti Oroszországot. Úgy fogalmazott: „az agresszív oroszellenes politikában a Nyugat minden határt átlépett. Folyamatosan fenyegetik az országunkat, a népünket. Bizonyos felelőtlen politikusok már arról beszélnek, hogy olyan rakétarendszereket adnak Ukrajnának, amelyekkel a Krímet és más oroszországi régiókat is elérhetnek.”

A védelmi tárca vezetője, Szergej Sojgu közölte, a rendelkezés 300 ezer embert érint, az ország mobilizációs tartaléka pedig 25 millió ember.

Sojgu a mozgósítás részleteiről azt mondta, hogy elsősorban azokat mozgósítják, akik már szolgáltak a hadseregben, és megfelelő katonai szaktudással, illetve harci tapasztalatokkal rendelkeznek. Hozzátette, egyetemistákat nem fognak toborozni, és a részleges mozgósítás azokra sem vonatkozik, akik  jelenleg sorkatonai szolgálatot teljesítenek.

A II. világháború óta ez az első részleges mozgósítás Oroszországban, az érintettek csak engedéllyel hagyhatják el a lakóhelyüket, a hivatásos katonák a parancs végéig nem léphetnek ki a hadseregből.

Kapcsolódó tartalom

Pánik Moszkvában

A védelmi miniszter bejelentése ennek ellenére pánikot keltett az orosz fővárosban, Moszkvában: sokan igyekeznek minél gyorsabban külföldre utazni, mert attól tartanak, hogy hamarosan nem hagyhatják el Oroszországot a harcképes férfiak. A Reuters hírügynökség információi szerint szinte pillanatok alatt elfogytak a repülőjegyek a Moszkvából Isztambulba, valamint Jerevánba tartó járatokra. Ezekbe az államokba az orosz állampolgárok még vízum nélkül utazhatnak. Az orosz–finn határon 35 kilométeres kocsisor torlódott fel.

A mozgósítás kihirdetése után nem sokkal néhányan már fel is keresték a katonai parancsnokságokat. Voltak, akik arról beszéltek, hajtja őket a büszkeség, de a józan ész azt diktálja, hogy meg is halhatnak a háborúban.

Veszélyes a helyzet

Az Oroszországgal határos NATO-országok veszélyesnek ítélik a háború eszkalációját, és maguk is harckészültségbe helyezték fegyveres erőiket. Arvyndas Anusauskas litván védelmi miniszter arról beszélt, hogy mivel a határaik mentén a Kalinyingrádi területen is mozgósítanak, meg kellett tenniük a szükséges lépéseket. A litván hadsereg gyorsreagálású egységeinél emelték a harckészültség szintjét.

Kijev reagált

Kijevben nyugodtan vették tudomásul az orosz bejelentést. Az ukrán főváros lakóit nem ijesztette meg, hogy hamarosan több orosz katonával nézhetnek szembe a fronton. Kijev szerint a mozgósítás arra utal, a háború nem Moszkva tervei szerint alakul. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra szólította fel a világ vezető politikusait, hogy a háborús helyzetre tekintettel mondjanak le a semlegesség álláspontjáról.

Kína és Törökország továbbra is párbeszédet sürget Moszkva és Kijev között, Recep Tayyip Erdogan török elnök arról beszélt, hogy a háborúnak soha nem lesz győztese, és egy tisztességes békefolyamatnak sem lenne vesztese. „Ezért mindig is hangsúlyoztuk a diplomácia jelentőségét és a vita párbeszéddel való lezárását” – mondta török elnök az ENSZ-közgyűlésben, New Yorkban.

Lesz népszavazás

Vlagyimir Putyin üzenetében megerősítette, már pénteken elkezdik az úgynevezett népszavazások megszervezését az oroszok által megszállt ukrán területeken. Ukrajna területének mintegy 15 százalékát kebelezheti be saját törvényei szerint Oroszország: ez nagyjából Magyarország vagy Portugália méretének felel meg. 2014-ben a Krímben is hasonló népszavazást tartottak a félsziget annektálása előtt.

Ukrajna mellett az európai országok és Törökország is jelezte már, hogy a szavazásokat nem tartják legitimnek, ésaz eredményük nem változtatja meg Ukrajna nemzetközileg elfogadott határait.

A kiemelt kép illusztráció.

Ajánljuk még