Kapcsolódó tartalom
Ide kattintva olvashatja percről percre tudósításunkat az ukrán válságról
Szergej Sojgu védelmi miniszter a részleges mozgósításról elmondta: háromszázezer tartalékos katonát érint, közülük is azokat, akiknek már van gyakorlata. A miniszter szerint ez az orosz erőforrások mindösszesen egy százalékát érintik. A lépésre azért van szükség, hogy a mintegy 1000 kilométeres érintkezési vonal védelme és az oroszok által elfoglalt területek ellenőrzése biztosított legyen.
A miniszter hangsúlyozta: szó sincs hallgatók sorozásáról vagy sorkötelesek különleges bevetésre küldéséről. A részleges mozgósítás 35 év alatti katonákat és 45 év alatti tiszteket érint.
A gócpontoknak számító Herszon és Zaporizzsja térségében valószínűleg a Donyeck és Luhanszk megyékben, korábban pedig a Krím félsziget esetében már bevált módszerrel, népszavazással kívánják biztosítani a terület fölötti ellenőrzést. Hasonlóan a két kelet-ukrajnai megyéhez, a szóban forgó két déli megye oroszbarát vezetése már kérelmezte, hogy népszavazást tartsanak az Oroszországhoz való csatlakozásról.
A népszavazásokat szeptember 23. és 27. között tervezik megtartani, ha pedig az oroszbarát álláspont szerez többséget, úgy Oroszország saját területeként tekinthet a két dél-ukrajnai megyére. Ez azért lényeges, mert bár a megyék egészét eddig nem foglalták el, de a népszavazás után a régiók teljes közigazgatási területére jogot formálhatnak.
A nyugati országok reakciója – akárcsak 2014-ben a Krím esetében – ebben az esetben nem számít.
Herszon és Zaporizzsja csatlakozása esetén de jure (jogilag érvényes) háború nélkül bevonulhat a területre az orosz sorállomány is, hiszen orosz belföldről lesz szó.
Az orosz sorkatonák vélhetően nem a frontra fognak kerülni, de megjelenésükkel és a területek fölötti irányítás, a logisztikai és rendfenntartási feladatok átvételével az eddig ezzel a feladattal lekötött szerződéses állomány felszabadulhat, ami jelentős fegyvertény.
Ráadásul így Moszkva hadiállapot bevezetése nélkül mozgósíthatja szerződéses állományát Ukrajnába. Ez azért lényeges, mert a szerződéses katonák megtagadhatják a harcokban való részvételt, hiszen a szóban forgó területek jelenleg jogilag külföldnek számítanak.
Kapcsolódó tartalom
Azonban egy oroszbarát eredménnyel záruló referendum után a térség jogilag belföldnek minősül, a belföldi áthelyezést pedig a szerződéses katona nem tagadhatja meg.
Tehát jelentős emberállomány válik mozgathatóvá Ukrajnában jogi értelemben vett háború nélkül is, ami az orosz jelenlét megerősödését, a katonai erő megnövekedését és ezáltal az ukrán hadsereg megszorongatását hozhatja magával.
Kiemelt kép: Az orosz védelmi minisztérium által közreadott videófelvételről készített képen egy orosz Tornado-G rakéta sorozatvetővel tüzelnek ukrán állásokra egy meg nem nevezett ukrajnai frontszakaszon 2022. augusztus 3-án (Fotó: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium)