logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Jelentős erőket szabadíthat fel Putyin részleges mozgósítása – de pontosan ez mit jelent?

| Szerző: hirado.hu
Vlagyimir Putyin orosz elnök részleges mozgósítást rendelt el az Orosz Föderáció területén. A rendelet kihirdetése után azonnal hatályba lépett. Az Ukrajna területén zajló hadműveletek alakulásának szempontjából kulcsfontosságú lehet, hogy az orosz katonai vezetés milyen erőforrásokkal számolhat. Oroszország mozgósítási forrása körülbelül 25 millió ember, de a tervek szerint körülbelül 300 ezret hívnak be.

Kapcsolódó tartalom

Ide kattintva olvashatja percről percre tudósításunkat az ukrán válságról

Szergej Sojgu védelmi miniszter a részleges mozgósításról elmondta: háromszázezer tartalékos katonát érint, közülük is azokat, akiknek már van gyakorlata. A miniszter szerint ez az orosz erőforrások mindösszesen egy százalékát érintik. A lépésre azért van szükség, hogy a mintegy 1000 kilométeres érintkezési vonal védelme és az oroszok által elfoglalt területek ellenőrzése biztosított legyen.

A miniszter hangsúlyozta: szó sincs hallgatók sorozásáról vagy sorkötelesek különleges bevetésre küldéséről. A részleges mozgósítás 35 év alatti katonákat és 45 év alatti tiszteket érint.

A gócpontoknak számító Herszon és Zaporizzsja térségében valószínűleg a Donyeck és Luhanszk megyékben, korábban pedig a Krím félsziget esetében már bevált módszerrel, népszavazással kívánják biztosítani a terület fölötti ellenőrzést. Hasonlóan a két kelet-ukrajnai megyéhez, a szóban forgó két déli megye oroszbarát vezetése már kérelmezte, hogy népszavazást tartsanak az Oroszországhoz való csatlakozásról.

A népszavazásokat szeptember 23. és 27. között tervezik megtartani, ha pedig az oroszbarát álláspont szerez többséget, úgy Oroszország saját területeként tekinthet a két dél-ukrajnai megyére. Ez azért lényeges, mert bár a megyék egészét eddig nem foglalták el, de a népszavazás után a régiók teljes közigazgatási területére jogot formálhatnak.

A nyugati országok reakciója – akárcsak 2014-ben a Krím esetében – ebben az esetben nem számít.

Herszon és Zaporizzsja csatlakozása esetén de jure (jogilag érvényes) háború nélkül bevonulhat a területre az orosz sorállomány is, hiszen orosz belföldről lesz szó.

Az orosz sorkatonák vélhetően nem a frontra fognak kerülni, de megjelenésükkel és a területek fölötti irányítás, a logisztikai és rendfenntartási feladatok átvételével az eddig ezzel a feladattal lekötött szerződéses állomány felszabadulhat, ami jelentős fegyvertény.

Ráadásul így Moszkva hadiállapot bevezetése nélkül mozgósíthatja szerződéses állományát Ukrajnába. Ez azért lényeges, mert a szerződéses katonák megtagadhatják a harcokban való részvételt, hiszen a szóban forgó területek jelenleg jogilag külföldnek számítanak.

Kapcsolódó tartalom

Azonban egy oroszbarát eredménnyel záruló referendum után a térség jogilag belföldnek minősül, a belföldi áthelyezést pedig a szerződéses katona nem tagadhatja meg.

Tehát jelentős emberállomány válik mozgathatóvá Ukrajnában jogi értelemben vett háború nélkül is, ami az orosz jelenlét megerősödését, a katonai erő megnövekedését és ezáltal az ukrán hadsereg megszorongatását hozhatja magával.

Kiemelt kép: Az orosz védelmi minisztérium által közreadott videófelvételről készített képen egy orosz Tornado-G rakéta sorozatvetővel tüzelnek ukrán állásokra egy meg nem nevezett ukrajnai frontszakaszon 2022. augusztus 3-án (Fotó: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium)

Ajánljuk még