logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Energiajogász: Ahogy egyelőre kinéz, nemzetközi jogot sérthet a német beavatkozás

| Szerző: hirado.hu
Németország és Csehország példája is azt mutatja, hogy az állami szerepvállalásra és a piaci mechanizmusokra egyszerre van szükség, ahhoz, hogy úrrá lehessen lenni a mostani energiaválságon. A mostani intézkedéseket ugyanakkor minden jel szerint kapkodva hozták meg, emiatt pedig akár a nemzetközi jogi normákat is sérthetik.

Miközben a cseh szenátus megszavazta a rezsicsökkentést a villany és a gáz vonatkozásában – ezzel a magyar intézkedésekhez hasonló rendszer lép életbe ott is –, a német állam épp felvásárolja az Uniper gázipari óriásvállalatot, a Gazprom tárolóját pedig államosítja – írta közösségi oldalán Tóth Máté energiajogász. 

Ezek a hírek bizonyítják, hogy mind a lakossági hatósági árak, mind a közüzemi szolgáltatások garantálásához elengedhetetlen állami tulajdon biztosítása az energiaszektorban, ugyanakkor emiatt korábban rengeteg támadás érte hazánkat, jogi és nem jogi természetű egyaránt – emelte ki.

Emlékeztetett, hogy hasonló lépésekért Magyarország nemzetközi befektetővédelmi pert, EU-s vizsgálatot, kötelezettségszegési eljárást egyaránt kapott sok-sok rosszallás, politikailag elítélő nyilatkozat és megszégyenítés mellett.

„Most szépen csendben mégis mindenki minket másol”

– fogalmazott.

Fontos, hogy az állami szerepvállalás és a piac együttesen tudjon jelen lenni olyan kardinális területeken, mint az energiaszektor. Mindkettőre szükség van, mindkettő garanciális, a köztük lévő nemzetközi jogi határok és szempontok pedig körültekintően ki is alakultak.

Kapcsolódó tartalom

Szerinte a legfontosabb tanulság most az, hogy bebizonyosodott,

„az állami szerepvállalás, állami tulajdon, a hatósági ár nem ördögtől való a 21. században sem, már csak azért sem, mert az energiaellátás időközben valódi társadalmi alapszükségletté vált”.

Ami a németországi orosz gáztárolót illeti – ez Németország legnagyobb gáztárolója –, a Gazprom Germania GmbH még április 4-én került a német szabályozó hatóság ellenőrzése alá, ezáltal annak az alsó-szászországi Rehdenben található gáztárolója is, négymilliárd köbméter kapacitással. A megoldás még mindig ideiglenes, az oka viszont érthető:

„Milyen ország az, amelyiknek a gáztárolói nem saját tulajdonban vannak? Legfőképp olyan, amelyiknek nincs igazi ráhatása a saját energiabiztonságára!”

A német kormány Securing Energy for Europe Holding GmbH néven holdingot hozott létre a végleges kisajátítás illetve államosítás végrehajtására, ami nemsokára várhatóan következni fog. Ami a németországi Unipert illeti, ez a finn magánkézben lévő düsseldorfi székhelyű közműszolgáltató mintegy 8,5 milliárd euró veszteséget halmozott fel a gázipari tevékenységével csak idén annak ellenére, hogy egy 13 milliárd eurós mentőövet kapott már a német adófizetők pénzéből: értjük, egy finn cég a német államtól.

„A veszteség nem feltétlenül az Uniper hibája energiaválság idején, elhibázott EU-s energetikai szankciók és teljesen hibás brüsszeli, illetve berlini energiapolitikai döntések közepette.”

Épp ezért ezek ellensúlyozását is hiba lenne egy közműszolgáltató cégtől várni, legyen bármilyen hatalmas is. Azonban – és ez már lényeges tanulság –

„ilyen hatások idején eleve nem is a piac és a profit fogja biztosítani a stabil és megfizethető ellátást, cserébe viszont minden állami támogatást feneketlenül elnyel.”

Most az Uniper mintegy 99 százalékát veszi át a német állam, megvásárolva a finn Fortum Oyj többségi részesedését. Az Uniper részvényei a hírre 23 százalékot zuhantak, míg a Fortum részvényei 20 százalékot emelkedtek a bejelentésre. Mint mindent, az állami beavatkozási intézkedéseket is lehet jól és rosszul is csinálni.

Kapcsolódó tartalom

Tóth Máté felhívta a figyelmet arra is, hogy a mostani német kapkodás és az elmúlt évtized magyar lépései között hatalmas különbségek vannak.

Magyarországot végül nem marasztalták el egyetlen az energiaszektor hazai tulajdonba vételét érintő ügyben, sem a nemzetközi választottbíróságok, mert nem merült fel nemzetközi befektetővédelmi jogi aggály, illetve az Energia Charta Egyezmény megsértése.

Ilyen nemzetközi jogi aggály viszont felmerül a mostani németországi államosítási folyamatok kapcsán, de különösen a Gazprom-tároló tekintetében. A nemzetközi jogi-védelmi határok ugyanis igen érzékenyek. Hiába a háború és haragszunk Oroszországra Ukrajna miatt, attól még a nemzetközi jogi standardjait be kell tartani a beruházásvédelemnek, Németország pedig – ismételten – könnyen lyukra futhat ezekkel a kisajátítási intézkedésekkel.

Kapcsolódó tartalom

A gyakorlatban mind az úgynevezett kétoldalú beruházásvédelmi megállapodásoknak, mind az Energia Charta Egyezménynek köszönhetően a befektetők alapvetően jogosultak a fogadóoldali állami beavatkozással vagy más tisztességtelen intézkedéssel szembeni jogorvoslatra.

Ezek a nemzetközi jogi dokumentumok pedig ugyanúgy védik az orosz felet, ahogy kötik Németországot is.

A németországi kisajátítás, ahogy egyelőre kinéz, megsérti ezeket a korábbi nemzetközi ügyek által kitermelt megállapításokat és definíciókat.

A Magyarország elleni egykori eljárások eredményeként megállapításra került, hogy a magyarországi intézkedések arányosak voltak, megfelelő eljárásrendben születtek és megfelelő kártalanítással jártak.

Németország esetében viszont az Energia Charta Egyezmény alatti aggályok nagyon élők.

Kapcsolódó hírek

Energiapánik Németországban – októberben indul a tüntetéshullám
Rekordszinten nőttek a termelői árak Németországban – az adatokat kedden közölte a német szövetségi statisztikai hivatal. A legnagyobb mértékben továbbra is az energiaárak nőttek: összességében 139 százalékkal. A földgáz ára 209, az áramé pedig 174 százalékkal nőtt egy év alatt. A drasztikusan megemelkedett rezsiköltésgeket a németek nem tudják kifizetni, ezért október elejére tüntetéseket szerveznek.
Külföld
„Gázhiány lesz hol itt, hol ott, talán egész Németországban, ami elmúlik, majd visszatér” – figyelmeztet a gázhálózati felügyelet vezetője
Földgázellátási gondok lehetnek a télen Németországban – figyelmeztet a szövetségi közüzemi hálózati felügyelet vezetője. Szerinte ugyanis sok függ az időjárástól, ezért a gázhiányról már csak akkor lehet tudomást szerezni, ha már feltartóztathatatlan. Úgy fogalmazott: az ellátási helyzet hullámszerű alakulására lehet számítani, vagyis gázhiány keletkezik hol itt, hol ott, esetleg egész Németországban, aztán elmúlik, majd visszatér – hangzott el az M1 Híradóban.
Külföld

Ajánljuk még