logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Szorosabbra fűzheti kapcsolatát Kína és Oroszország

| Szerző: hirado.hu
Vlagyimir Putyin orosz elnök a héten Üzbegisztánba utazott a Sanghaji Együttműködési Szervezet találkozójára, ahol a Hszi Csin-ping kínai főtitkárral is találkozni fog. A CNN terjedelmes elemzést közölt a két államfő és országaik viszonyának alakulásáról, különösen az orosz–ukrán háború kitörése óta, hiszen a háború miatt Oroszországgal szemben kivetett nyugati szankciók szorosabb, szükségszerű együttműködést eredményeztek közöttük. Az elemzés szerint jelenleg Oroszországnak nagyobb szüksége van Kínára, mint fordítva, azonban Peking hosszú távon bebetonozhatja a világpiaci pozícióját azzal, hogy a tőke után maradt űrt betölti Oroszországban.

Az orosz–ukrán háború kitörése óta először fog személyesen találkozni egymással Hszi Csin-ping, Kína elnöke és Vlagyimir Putyin orosz elnök – írta meg az amerikai CNN. A hírportál annak apropóján készített elemzést a keleti nagyhatalom együttműködéséről, hogy Vlagyimir Putyin a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozójára utazott Üzbegisztánba. Az együttműködési szervezet egy kormányközi szerv, amelyet Kína, Kazahsztán, Kirgizisztán, Oroszország, Tádzsikisztán és Üzbegisztán alapított 2001-ben.

Az amerikai portál kiemelte, hogy a két keleti hatalom gazdasági kötelékei erősödni fognak.

Ezt a feltételezést azzal magyarázzák, hogy Oroszországnak új piacokra van szüksége a nyugati partnerek elvesztése miatt, Kína tízszer akkora gazdaságának pedig szüksége van az olcsó nyersanyagokra.

Rekordon a kereskedelem

A kétoldalú árukereskedelem rekordszinten van, hiszen Kína olajat és szenet vásárol Oroszországtól, hogy képes legyen leküzdeni az energiaválságot. Eközben pedig Oroszország a kínai valuta csúcspiacává vált, ahol kínai vállalatok töltik fel sorra a nyugati márkák után maradt űrt.

Kapcsolódó tartalom

A CNN által idézett statisztikák alapján idén augusztusban 60 százalékkal nőttek Kína orosz árukra fordított kiadásai az előző év azonos időszakához képest. A kínai vámstatisztikák szerint a kereskedelem elérte 11,2 milliárd dollár, meghaladva a júliusi 49 százalékos növekedést.

Az Oroszországba irányuló szállítások eközben szintén nagyarányú növekedést mutatnak: az augusztusi 26 százalékos növekedéssel elérték a 8 milliárd dollárt. A Kínába érkező orosz exporthoz hasonlóan az Oroszországba érkező kínai export mértéke is gyorsuló tendenciát mutat az előző hónaphoz képest.

Az elemzés alapján egyértelműen látható, hogy a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok drasztikus élénkülése. A portál kiemelte, hogy az idei év első nyolc hónapjában a Kína és Oroszország közötti teljes áruforgalom 31 százalékkal emelkedett, ami 117,2 milliárd dollárt tesz ki. Ez már a tavalyi teljes összeg 80 százaléka, miközben a 2021-es évben is rekordszintű, 147 milliárd dolláros kereskedelem zajlott a felek között.

„Oroszországnak nagyobb szüksége van Kínára, mint Kínának Oroszországra” – mondta Keith Krach, az Egyesült Államok korábbi gazdasági növekedésért, energiáért és környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára a CNN-nek. Az amerikai politikus szerint a jelenlegi tendencia következményeként az orosz gazdasági körök egyre jobban függnek majd Kínától, amelynek gazdasága tízszer nagyobb, mint Oroszországé.

Kapcsolódó tartalom

A kölcsönös kereskedelmi arányok összehasonlításából kiderül, hogy Kína teljes kereskedelmének csupán 2,8 százalékát teszi ki az Oroszországgal folytatott üzlet, miközben az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal jóval nagyobb forgalmat bonyolít Peking. Ezzel szemben pedig Oroszország legnagyobb kereskedelmi partere Kína, ami az orosz külkereskedelem 16 százalékát teszi ki.

A Bruegel, az európai gazdasági agytröszt a közelmúltban elemezte Oroszország harmincnégy legfontosabb kereskedelmi partnerének statisztikáit, és becslése szerint júniusban Oroszország exportjának nagyjából 24 százalékát Kína fogadta. „A kínai–orosz kereskedelem virágzik, mert Kína kihasználja az ukrajnai válságot, hogy kedvezményesen vásároljon orosz energiát, és leváltsa a piacról kilépett nyugati cégeket” – mondta Neil Thomas, az Eurasia Group Kínával foglalkozó vezető elemzője. Mint rámutatott, Oroszország májusban kiszorította Szaúd-Arábiát Kína első számú olajszállítóját. A legfrissebb kínai vámadatok szerint Moszkva három egymást követő hónapon keresztül tartja az első helyet júliusig. Az Oroszországból származó szénimport pedig ötéves csúcsot döntött: 7,42 millió tonnát ért el júliusban.

A Jüan lehet az új dollár Moszkvában

Az elemzés felidézte, hogy az ukrajnai háború kitörése után a nyugati szankciók elzárták Moszkvát a nemzetközi pénzügyi rendszertől, ezért Oroszországban megugrott a kínai valuta iránti kereslet. Ezt támasztja alá a Kommerszant orosz hírügynökség állítása is, amely szerint a moszkvai tőzsdén júliusban a jüan tette ki a teljes kereskedelmi forgalom 20 százalékát, szemben a januári 0,5 százalékkal.

Az orosz Russia Today cikke alapján az is kiderült, hogy a jüan–rubel árfolyam napi kereskedési volumene is új rekordot döntött a múlt hónapban, és a történelem során először haladta meg a rubel–dollár kereskedelmet. Az orosz vállalatok és bankok is egyre gyakrabban fordulnak a jüanhoz a nemzetközi fizetésekhez.

Mint írták, a pénzintézetek által a nemzetközi fizetések feldolgozására világszerte használt üzenetküldő rendszer, a SWIFT által közzétett statisztikák szerint júliusban Oroszország volt Hongkong és az Egyesült Királyság után a világ harmadik legnagyobb piaca a Kínán kívüli jüanban történő fizetések tekintetében. Összehasonlításképpen: Oroszország februárban fel sem tűnt a SWIFT top 15 jüanpiacot tartalmazó listáján.

Kapcsolódó tartalom

A kínai valuta oroszországi erősödését az is mutatja, hogy múlt héten az orosz állami gázvállalat, a Gazprom bejelentette, hogy a Kínába irányuló gázszállításokat jüanban és rubelben fogják számlázni. Az orosz VTB bank pedig arról tájékoztatott, hogy jüanban indít átutalásokat Kínába.

Az Eurasia Group munkatársa arra is rámutatott, hogy a jüan fokozott orosz használata elősegíti Kína hosszú távú céljait, hogy a valutája globális fizetőeszközzé váljon. Amennyiben ezt sikerül elérnie Pekingnek, azzal elszigetelheti magát a nyugati pénzügyi szankcióktól, és növelni tudja intézményi erejét a nemzetközi pénzügyekben.

Keith Krach szerint az orosz fél nyitását Kína felé az indokolja, hogy az ukrajnai offenzíva miatt Putyin országát meggyengítették a nyugati szankciók, ezért hajlandó tovább menni annak érdekében, hogy a kínai partnerség révén tőkéhez jusson. A CNN és az amerikai álláspont ugyanakkor nem tért ki arra, hogy Oroszország rekordbevételt könyvelt el idén az energiahordozók kereskedelméből, mivel az Európai Unió szankciós politikája felhajtotta az energiahordozók világpiaci árát. Ahogyan az a sajtóban is megjelent, a szankciós nyomás és a kedvezőtlen külső környezet ellenére a Gazprom-csoport 2022 első félévében rekord bevételekről és nettó nyereségről számolt be, miközben a nettó adósságot és a tőkeáttételt minimálisra csökkentette – amelyről Famil Sadygov, a Gazprom vezérigazgató-helyettese adott ki közleményt szeptember elsején.

Kapcsolódó tartalom

Kínai cégek beáramlása az orosz piacra

A kínai okostelefonok adták az összes új eladás kétharmadát április és június között Oroszországban – jelentette a Reuters a vezető oroszországi elektronikai kiskereskedőre, az M.Video-Eldoradora hivatkozva. A teljes részesedésük Oroszországban folyamatosan nőtt: az első negyedévi 50 százalékról áprilisban 60 százalékra, júniusban pedig már több mint 70 százalékra emelkedett.

A Kommerszant orosz média szerint júliusban a Xiaomi volt a legkelendőbb okostelefon-gyártó Oroszországban, amely a piac 42 százalékát tette ki. Az egykor piacvezető Samsung júliusban a piac mindössze 8,5 százalékával rendelkezett, az Apple pedig 7 százalékot tett ki. A két nyugati vállalat a piaci részesedése drasztikusan csökkent, hiszen az ukrajnai háború előtt az orosz piac közel felét tette ki, de a háború kitörése után felfüggesztették az új termékek értékesítését az országban.

A kínai autók is ellepték Oroszországot. Az Autostat orosz elemző ügynökség szerint a kínai gyártóktól származó személygépkocsik az orosz piac közel 26 százalékát tették ki augusztusban, ami a rekordérték jelent. Az első negyedévi részesedésük még mindössze 9,5 százalékos volt. A nagy globális autógyártók, köztük a Ford és a Toyota, idén kivonultak Oroszországból.

Korlátok nélküli partnerség?

A két keleti nagyhatalom vezetői idén februárban találkoztak a kínai téli olimpia nyitóünnepségét megelőzően, amelyet követően közös nyilatkozatukban többek között azt is deklarálták, hogy barátságuk nem ismer korlátokat. Az amerikai CNN szerint azonban a később, szintén februárban megindított orosz offenzíva próbára tette Hszi Csin-ping kínai államfő kijelentését, mivel Kína nem nyújt Oroszországnak olyan katonai, kereskedelmi vagy technológiai támogatást, amely „jelentős amerikai szankciókat kockáztatna Kínával szemben”.

„Peking nem fogja feláldozni saját gazdasági érdekeit Moszkva támogatására” – mondta az Eurasia Group elemzője, aki szerint az Egyesült Államok ellenreakciójától tartva Kína mindeddig megtagadta az Oroszország elleni nemzetközi szankciók megsértését, Moszkva pedig arra kényszerült, hogy Észak-Koreától kérjen katonai támogatást.

Az amerikai lap elemzése szerint a jelenlegi kínai­–orosz partnerség főként védelmi jellegű. Ezt erősíti Peking és Moszkva közös álláspontja, miszerint a NATO és az Egyesült Államok nemzetbiztonsági fenyegetést jelent – nyilatkozta Susan Thornton, a Yale Law School főmunkatársa és vendégoktatója. A szakértő úgy fogalmazott: „Oroszország ukrajnai háborúja nem Kína érdeke, de tekintettel a nyugati ellenségeskedésre, Kína nem fog szembeszállni Oroszországgal”.

Ajánljuk még