Villámlátogatást tett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt hét végén felszabadított Izjumban, mindössze néhány kilométerre a frontvonaltól. Seregszemlét tartott a településen állomásozó hadtest fölött, majd felvonták az ukrán lobogót a március óta orosz megszállás alatt állt városban.

A békeidőben 45 ezer lelket számláló városban a pusztítás mértéke minden képzeletet felülmúl: a társasházak 70 százaléka megrongálódott, a legtöbb városrészben nincs se gáz, se víz, sem elektromosság.

Összesen 400 települést foglalt vissza az ukrán hadsereg Harkivban: a több ezer négyzetkilométernyi területen mindössze 150 ezer lakos maradt. A folyamatos harcokban utak, iskolák és kórházak semmisültek meg, a tél közeledtével nehéz kilátások elé néznek a helyiek.

„A házunk lakhatatlan. A tetőn lyukak tátongnak, az ablakok betörtek és nincs bejárati ajtó. Milyen élet ez?” – panaszolta egy 73 éves nő.

Harkivi látogatását követően Volodimir Zelenszkij visszatért Kijevbe, itt azonban autóbalesetet szenvedett. Az elnöki jármű utasai nem sérültek meg, a másik autó sofőrjét azonban mentővel kórházba szállították.

Nem sokkal ezt követően Zelenszkij videóüzenetében kijelentette: a harkivi siker csak a kezdet.

„Harkivhoz hasonlóan hamarosan az ország teljes területére visszatér az ukrán lobogó, Donbaszban csakúgy, mint a Kramben. El jön a nap, biztosan eljön.”

A sikeres ellentámadást az amerikai fegyverek és kiképzés alapozta meg – jelentette ki az amerikai hadsereg különítményének ezredese.

A német kormány azonban óva int a hurráoptimizmustól. Christine Lambrecht védelmi miniszter szerint ugyanis még korai lenne a harkivi eseményeket fordulópontként értékelni.

„Nehéz ebben a helyzetben hosszú távú következtetéseket levonni – nem tudjuk, hogyan fog reagálni Moszkva. A sikerek mindazonáltal hozzájárulnak Oroszország destabilizálásához”

– fogalmazott.

Csütörtökön Üzbegisztánba látogatott Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy részt vegyen a Sanghaji Együttműködési Szervezet kétnapos csúcstalálkozóján, és tárgyaljon Hszi Csin-ping kínai és Recep Tayyip Erdogan török elnökkel. Az amerikai CNN hírportál a találkozón formálódó együttműködési rendszert úgy jellemezte, mint egy most épülő, új világrend alapkövét, amely Indiával és Pakisztánnal együtt négy atomhatalmat tudhat sorai között.

A lap emlékeztet: Kína és Oroszország kereskedelmi forgalma 31 százalékkal nőtt idén az előző évi adatokhoz képest. Az összes orosz export negyede immár Kínába irányul. Jelentős kínai tőke jelent meg az orosz piacokon, az Oroszországból kivonult nagy világmárkák helyét kínai cégek váltják fel, a legnagyobb kínai okostelefon-gyártó vállalat például valósággal letarolta az orosz piacot.

Kapcsolódó tartalom

A kiemelt kép illusztráció.