logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Macron választása: a francia elnök egy rossz és egy még rosszabb opció elé néz viharosnak tűnő második ciklusában

| Szerző: hirado.hu
Igaz, hogy Emmanuel Macron pártszövetsége nyerte júniusban a francia nemzetgyűlési választásokat, elvesztette azonban abszolút többségét. A francia elnök ezért nincs irigylésre méltó helyzetben. Vagy előre hozott választásokat kell kiírnia a többség megszerzésének reményében, vagy elfogadja, hogy második ciklusára meglehetősen limitáltak a lehetőségei – írja elemzésében a Politico.  

 

Emmanuel Macron francia elnök múlt hónapban tartott beszédeit a világ előtt álló katonai, gazdasági, energetikai és éghajlati válságok vezérfonalára építette fel.

Az ukrajnai háború, az egyre súlyosbodó gazdasági és energetikai problémák, valamint Franciaország 60 éve legforróbb és legszárazabb nyara nem csupán egyedi, különálló problémák, hanem egy nagy fordulat részei – érvelt.

A franciákat arra figyelmeztette, hogy nehéz télre készüljenek, amely során készen kell állniuk, hogy megfizessék „a szabadság árát”, és ne engedjenek az Oroszországgal szembeni szankciók állítólagos önpusztító hatásáról szóló „együgyű” retorikának.

Azt is mondta, hogy

a gondtalan bőség kora – az energia, a víz, a hitel és a végtelen technológiai fejlődés terén – lejárt.

Ezekkel a beszédekkel Macron részben a médiában és saját szövetségesei részéről megfogalmazott kritikákra válaszolt, miszerint nincs világos stratégiája vagy átfogó elképzelése második elnöki ciklusára.

Kapcsolódó tartalom

De Macron egyúttal előkészíti a terepet az energiahiány, az áramkimaradások és a lakossági tiltakozások problémás őszének és telének is, mind a mélyen megosztott parlamentben, mind az utcákon. Az utcai tüntetések és sztrájkok ugyanis valószínűnek tűnnek, és hamarosan eszkalálódni fognak, a magasabb bérek általános emelése és a magas élelmiszer- és üzemanyagárak elleni fokozott állami fellépés mellett.

Mindezt annak ellenére, hogy a kormány már elköltött vagy kiutalt 40 milliárd eurót, és sikerült az inflációt Franciaországban alacsonyabb szinten tartani, mint a legtöbb szomszédos országban (Franciaország hivatalos éves inflációs rátája szeptemberben enyhén, 5,8 százalékra csökkent, míg az Egyesült Királyságban több mint 10 százalék volt).

Macron és Élisabeth Borne miniszterelnök azonban egy ellenséges parlamenttel is szembesül, ahol 39 mandátum hiányzik az abszolút többséghez a nemzetgyűlésben.

A nyári szünet előtt a kormánynak a legtöbb kulcsfontosságú szavazáson sikerült megszereznie a jobbközép Les Républicains párt 62 képviselője támogatását, ami lehetővé tette Borne számára, hogy 44 milliárd eurós inflációellenes és rendkívüli kiadási tervét szinte változtatások nélkül átvezesse a parlamenten.

De teljesen más helyzet arra kérni a képviselőket, hogy adjanak inflációellenes könnyítést választóiknak, mint arra kérni egy ellenzéki parlamentet, hogy fogadja el a jövő évi költségvetést és hagyja jóvá Macron legfontosabb terveit, azaz az állami nyugdíjkorhatár emelését és a munkanélküli segélyek feltételeinek szigorítását.

Ez a baloldal és a szélsőjobboldal által egyaránt elítélt politika kulcsfontosságú Macron második ciklusának két legfontosabb célja, a munkanélküliség és az államháztartási hiány csökkentése szempontjából.

Macron ígéretet tett arra, hogy a munkanélküliséget 7,4 százalékról 5 százalék alá csökkenti, és Franciaország éves költségvetési hiányát – amely az előrejelzések szerint idén eléri az 5,5 százalékot – 2027-re az Európai Unió által meghatározott 3 százalékos felső határ alá szorítja.

Mindkettő megvalósítása központi szerepet játszik abban az elképzelésében, hogy a francia népesség a hosszabb munkaviszonya miatt jómódúbb legyen, és ez létfontosságú ahhoz a reményéhez, hogy a következő négy évben ellenőrzés alá tudja vonni az állami kiadásokat.

Kapcsolódó tartalom

Bár ideológiailag a jobbközép széles körben támogatja Macron javaslatait, taktikailag sok Les Républicains-képviselő attól tart, hogy pártjuk választási kilátásai összeomlanának, ha ilyen népszerűtlen reformokkal segítenék Macront.

A Köztársaságiak ezért világossá tette, hogy a kormány nem számíthat a további támogatásra idén ősszel, és ezt az álláspontot valószínűleg megerősíti majd a párt új országos vezetőjének december eleji megválasztása.

Az éllovas Eric Ciotti, egy 61 éves nizzai képviselő a párt kemény jobboldali, Macront elutasító szárnyának vezetője. De még a mérsékelt jobbközép képviselők is, mint Ciotti Európa-párti riválisa, Aurélien Pradié, attól tartanak, hogy a Macron–Borne-kormány támogatásának fenntartása tönkreteszi az egykor domináns, de mára jócskán meggyengült párt esélyeit a 2027-es elnökválasztáson.

A kormánynak szinte biztosan az alkotmány 49. cikkének 3. pontja szerinti vészhelyzeti hatásköréhez kell folyamodnia, hogy decemberben szavazás nélkül keresztülvigye a 2023-as költségvetést.

Az igazi parlamenti válság azonban valószínűleg a jövő év elején következik be,

amikor Borne-nak nem létező többséget kellene találnia Macron állami nyugdíjkorhatár-emelésére, és a munkanélküli segélyhez való hozzáférés feltételeinek szigorítására irányuló terveihez.

Ez azt jelenti, hogy Macron jövőre hihetetlenül nehéz választás előtt áll:

vagy feloszlatja a parlamentet és előre hozott választásokat ír ki a többség megszerzésének reményében, vagy elfogadja a második hivatali ciklusában meglehetősen limitáltak a lehetőségei.

Az „elégedetlenség tele” aligha a legjobb felkészülés egy előre hozott választási kampányra. De a tehetetlenség sem, hiszen még négy és fél év van hátra második ciklusából.

Kapcsolódó tartalom

Ajánljuk még