Magyarország jogállamisági helyzete az Európai Unió biztonságát is fenyegeti Gwendoline Delbos-Corfield szerint, aki a nevével fémjelzett, hazánkat elítélő jelentés vezette fel az EP-ben.
A politikus megismételte a korábban elmondott vádakat, miszerint Magyarországon megfigyelik az újságírókat, korrupció van, és a politikus szerint a nők jelentik hazánkban a legújabb ellenségképet az abortusz kérdése miatt. A politikus az Európai Bizottságot kritizálta, hogy a szerv nem lép fel határozottan a magyar kormánnyal szemben.
Az Európai Bizottság részéről Didier Reynders igazságügyi biztos volt jelen a vitán. Reynders emlékeztetett, hogy a 7. cikkely szerinti eljárás már zajlik hazánk ellen. Emlékeztetett, hogy a bizottság már többször jelezte, egyetért az EP által kifejtett aggályokkal. Reynders elmondta, hogy a bizottság minden lehetséges eszközt felhasznál ahhoz, hogy betartassa az uniós szabályokat. Felidézte, hogy a magyar gyermekvédelmi törvény miatt az Európai Bíróság elé citálták hazánkat, majd arról is beszélt, hogy a Klub Rádió frekvenciájának ügyében szintén bíróság előtt áll a magyar vezetés.
A biztos azonban kiemelte, hogy az unió helyreállítási alapjáról eszmecsere zajlik a bizottság és a magyar kormány között. Továbbá a feltételességi rendelet alapján az uniós költségvetés védelméről is párbeszéd van a magyar vezetéssel, melynek során a bizottság az általa kifogásolt hiányosságok orvoslását kéri.
A források megvonásáért kampányol a baloldal
Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője felszólalásában azt állította, hogy már az orosz-ukrán háború kitörése előtt vágtató infláció és elszabaduló rezsiköltségek jellemezték Európát. A baloldali politikus azt állította, hogy a magyar kormány ezen körülmények közepette elvette az emberektől a rezsivédelmet. Ujhelyi azt is állította, hogy borzalmas állapotban van a magyar egészségügy és a pedagógusok helyzete is tarthatatlan. A baloldali politikus felsorolt minden vádat, amelyek a Delbos-jelentésben szerepeltek, majd kiemelte, hogy „Orbán Viktor Putyin hűbérese”, valamint hogy „nekünk jár a pénz”
Kapcsolódó tartalom
Cseh Katalin (Momentum) európai parlamenti képviselő azt hangsúlyozta: ez a jelentés az első, amely kimondja, hogy Magyarország többé nem teljes értékű demokrácia. A politikus azt állította, hogy a magyar emberek elszenvedői Európa első autokrata kormányának elnyomását.
Mint mondta: nekünk jár a pénz, jár az európai uniós forrás, de nem azért, hogy az Orbán-kormány ellopja.
Kapcsolódó tartalom
A momentumos politikus arra biztatta a jelentés szerzőit, hogy utazzanak Magyarországra, és találkozzanak azokkal az önkormányzatokkal, civilekkel, akik megszenvedik „az EU első autokráciájának” uralmát.
A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének képviselője, Wlodzimierz Cimoszewicz arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelentés szerint Magyarországon sérülnek a menedékkérők jogai, illetve nincs médiapluralizmus. A baloldali politikus állítása szerint hazánk nem támogatja Ukrajnát.
Paulo Rangel, az Európai Néppárt (EPP) felszólalója arról beszélt, hogy nincs független igazságszolgáltatás Magyarországon. Ezzel kapcsolatban Trócsányi László kérdést intézett a politikushoz, miszerint ha Franciaországban az Alkotmányossági Tanács elnöke korábban a szocialista párt elnöke volt, akkor mi a különbség a magyar és a francia igazságügyi helyzete között? Paulo Rangel azonban kitérő választ adott, miszerint a magyarországi igazságszolgáltatás problémáját független szervek állapították meg – utalva a jelentésre.
A baloldali politikus szerint nem lehet összehasonlítani egy és más tagállam helyzetét. A briteket felhozva példaképpen Rangel azt mondta, hogy vannak országok, ahol a tradíciók alakították ki az intézményrendszert.
A jobboldal a magyar választók döntésének tiszteletben tartására hívta fel a figyelmet
Az orosz-ukrán háború és az energiaválság fontosabb, mint ismét Magyarországról vitatkozni – mondta Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője. Hidvéghi felidézte, hogy miközben az európai emberek megélhetési nehézségekkel küzdenek a háború és az energiaválság következtében, az EP és a bizottság továbbra is azzal van elfoglalva, hogy hazugságokkal zsarolják Magyarországot. A képviselő hangsúlyozta, hogy bármennyire nem tetszik az unió vezetésének, hogy Magyarországon jobboldali kormány van, a magyar választók idén negyedszerre mondtak nemet a baloldalra. „Számunkra mindig a nemzeti érdek lesz az első, akkor is, ha az maguknak nem tetszik” – zárta sorait.
Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti képviselője felszólalásában elmondta, hogy a Tavares-jelentés óta boszorkányüldözés zajlik Magyarország ellen, amelyet a magyar baloldal megrendelésére teljesít az unió.
A politikus emlékeztetett, hogy a magyar emberek idén áprilisban negyedszerre mondtak nemet a baloldalra és válaszották meg ismét a jobboldalt.
Jean-Paul Garraud, az Identitás és Demokrácia frakciójának képviselője arra emlékeztetett, hogy az EU elfelejti, hogy az Orbán-kormány negyedszerre kapott felhatalmazást a magyar emberektől. Hangsúlyozta, hogy az uniónak tiszteletben kellene tartani a választók akaratát, a Delbos-jelentést pedig egy ideológiailag befolyásolt politikus jelentésének minősítette.
Jadwiga Wisniewska, az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselője arra emlékeztetett, hogy miközben Reynders biztos annak örül, hogy ismét Magyarországot bírálhatják, addig olyan kérdésekkel kellene foglalkozniuk, mint az orosz-ukrán háború és az energiaválság.
A képviselő arra is emlékeztetett, hogy a bizottság számtalan olyan kérdésben próbálja befolyásolni a magyar kormányt, amelyek az uniós szerződések értelmében a tagállamok szuverén döntési köréhez tartoznak. A képviselő hangsúlyozta, hogy a magyar emberek az Orbán-kormány mellett döntöttek.
Vandendriessche (Identitás és Demokrácia) kiemelte, hogy Magyarország a saját sorsáról hoz döntéseket. Hangsúlyozta, hogy a magyarok nem támogatják az illegális migrációt és a multikulturalizmust. Határozott elképzelésük van arról, hogy mi a család és hogyan képzelik el a jövőjüket.
A képviselő szerint az EU globalista politikát folytat és egy olyan szuperállam megvalósítására törekszik, amelyben a nem a tagállamok állampolgárai által meg nem választott döntéshozók.
Patryk Jaki, az Európai Konzervatívok és Reformerek szerint miközben súlyos gazdasági helyzet van egész Európában, addig az unió támogatásokat von meg egyes tagállamoktól. Ironikusan úgy fogalmazott: több szankció van életben Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, mint Oroszországgal.
Hungarofób a Delbos-jelentés
Hölvényi György (KDNP) szerint a Delbos-jelentés egy hungarofób gyűjtemény. Mint mondta, az egyre radikalizálódó európai baloldal gyámság alá akarja helyezni Magyarországot. A politikus kiemelte, hogy áprilisban az Orbán-kormány újabb kétharmados felhatalmazást kapott az emberektől, míg a jogállamisági jelentést alapját adó magyar baloldali politikusok csúfosan leszerepeltek. Kiemelte, hogy Magyarország kész a kompromisszumokra.
Hölvényi végül úgy zárta beszédét: „Lenne egy javaslatom: Nyugodtan alapítsanak meg egy hungarofób baráti kört! Az lenne az igazán őszinte beszéd!”
Vincze Loránt, az RMDSZ néppárti színekben politizáló képviselője szerint „hazugság”, hogy a magyar kormány kisebbségellenes lenne.
A politikus kijelentette, hogy a Delbos-jelentés nem tudta tényekkel alátámasztani azon megállapításait, miszerint sérülnek a kisebbségek jogai Magyarországon, utalva a roma- és zsidóellenesség vádjára. Ezzel szemben több zsidó szervezet is köszönetet mondott a magyar kormánynak a zsidók támogatásáért, valamint az antiszemitizmussal szembeni fellépésért.
Deutsch Tamás Michal Šimečka szlovák liberális képviselőhöz fordult kérdéssel, amikor a szlovák politikus azt mondta: Orbán a kleptokráciát választotta a demokráciával szemben. Deutsch arra kért választ, hogy a baloldali politikus mikor akar foglalkozni a liberális Guy Verhofstadt állami támogatással épült villájával.
Reynders zárta a vitát
Az EB igazságügyi biztosa elmondta, hogy a hetes cikk alapján indult eljárás tovább folyik Magyarországgal szemben, annak sorsa pedig a Tanácson múlik, mint ahogyan az uniós támogatásokat a jogállami gyakorlathoz kötő feltételességi mechanizmus, vagy a befagyasztott újjáépítési alap sorsa is.