logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Drasztikusan emelkednek az energiaárak, miközben Európa a gázárplafonról vitázik

| Szerző: hirado.hu
Az Európai Bizottság javaslattervezetéből kiderül, hogy a fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó cégeknek meg kell majd osztaniuk többletnyereségüket, hogy az európai háztartások és iparágak meg tudjanak birkózni a megnövekedett energiaszámlákkal, a Nyugat és Oroszország közötti „energiaháború” és a szankció költségei egyre nagyobb terhet rónak rájuk. Az energiaárak és az infláció mértéke megnövekedett, Moszkva a szankciókra válaszul csökkentette a gázszállításokat, ami arra késztette Franciaországot, hogy közölje a fogyasztókkal, nekik is osztozniuk kell a teherviselésen, míg Nagy-Britannia azok közé az országok közé tartozik, amelyeket recesszió fenyeget.

A várhatóan hamarosan bemutatásra kerülő Európai Bizottság által jegyzett javaslattervezetből kiderül, hogy a 27 uniós tagállam „szolidaritási hozzájárulást” vezetne be a fosszilis tüzelőanyag-ipar számára – írja a Reuters. 

Az olaj-, gáz-, szén- és finomítóipari vállalatoknak a 2022-es adóévben elért adózott többletnyereség alapján kellene pénzügyi hozzájárulást fizetniük, ez azonban még változhat, mert az uniós kormányoknak jóvá kell hagyniuk.

Kapcsolódó tartalom

Nagy-Britanniában az infláció negyvenéves csúcsra ért, tehát több mint tíz százalékra emelkedett, a gazdaság júliusban csak 0,2 százalékkal bővült júniushoz képest, ez kevesebb volt a várt 0,4 százaléknál. Az energiaköltségek meredek emelkedése csökkentette a villamosenergia-keresletet, az anyagköltségek ugrásszerű növekedése pedig az építőipart sújtotta.

„A reál-GDP kiábrándítóan kismértékű júliusi fellendülése arra utal,  a gazdaságnak nincs sok lendülete, és valószínűleg már recesszióban van” – mondta Paul Dales, a Capital Economics független gazdaságkutató munkatársa.

Miközben az Európai Bizottság az uniós intézkedések következő sorozatát dolgozza ki, Norvégia óva intett a gázárplafontól.

„Nyitottan állunk hozzá a tárgyalásokhoz, de szkeptikusak vagyunk a földgáz maximális árával szemben” – mondta Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök hétfőn, miután telefonon beszélt Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével.

„Az árplafon nem oldaná meg az alapvető problémát, vagyis azt, hogy túl kevés gáz van Európában”

– tette hozzá.

Norvégia a blokk legnagyobb gázszállítójává vált, miután Oroszország az ukrajnai háború nyomán csökkentette az exportot, és az árak emelkedésével rekordbevételhez jutott kőolajiparából.

Bár Norvégia célja, hogy megbízható gázszállítója legyen Európának, a skandináv ország szerint a kereskedelmi feltételeket a szénhidrogéneket szivattyúzó és az azokat megvásárló vállalatok közötti tárgyalásoknak kell meghatározniuk.

A tél előtt a polgárok és a vállalkozások növekvő energiaszámláinak csökkentése érdekében a blokk energiaügyi miniszterei pénteken arra kérték az Európai Bizottságot, hogy a gázárakra vonatkozóan határozzon meg egy felső határt.

Azonban az országok nem értenek egyet abban, hogy szükség van-e árplafonra, és hogy milyen formában kellene azt bevezetni, és a lehetőségek között szerepel az összes importált gázra, a gázvezetékekre, a nagykereskedelmi gázkereskedelemre vagy az Oroszországból történő szállításokra az árkorlátozás.

Az EU mind a 27 tagállamának jóvá kell hagynia az energetikai intézkedéseket, valószínűleg még ebben a hónapban, egy újabb rendkívüli ülésen.

Az uniós miniszterek pénteken végül elálltak a kizárólag az orosz gázra vonatkozó árplafontól, mellyel kapcsolatban Magyarország és Ausztria, figyelmeztettek, hogy Moszkva leállíthatja a még nyugatra irányuló, egyre fogyatkozó szállítmányokat.

Oroszország a háború kirobbanása előtt az EU gázellátásának mintegy negyven százalékát biztosította. Ez az arány mára kilenc százalékra esett vissza,

mivel Moszkva a szankciók okozta technikai problémákra hivatkozva csökkentette a szállítást.

A Naftogaz pénteken közölte, hogy új választottbírósági eljárást kezdeményezett a Gazprommal szemben, mondván, az orosz cég nem fizette ki időben vagy nem teljes egészében az Ukrajnán keresztül történő gázszállítás díját.

„Sok kiszámíthatatlan dolog történhet mind nyugati kollégáink, mind az ukrán gázipar vezetői részéről” – vélekedett Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Az Oroszországból Európába irányuló földgázáramlás a kulcsfontosságú útvonalakon hétfő reggel stabil volt, miközben az Északi Áramlat 1 gázvezeték továbbra is zárva volt.

A kiemelt kép illusztráció.

Kapcsolódó hírek

Norvégia sincs oda Brüsszel tervétől, óva int az árplafon bevezetésétől
Norvégia <span style="font-weight: 400;">szoros párbeszédet folytat az EU-val Európa nehéz helyzetéről, de óva int attól, hogy az EU olyan „nem szándékolt következményekkel járó” intézkedéseket vezessen be, amelyek ronthatják az energiához való hozzáférést - hívta fel a figyelmet a norvég miniszterelnök. </span>Norvégiának, mint az Európai Unió jelenleg legnagyobb gázszállítójának nem lenne érdeke elfogadni az ármaximalizálást, hiszen óriási mértékű bevételtől esne el az energiaipara.
Külföld
Hortay Olivér: Érdemes óvatosan bánni az uniós gázárplafonnal
A Politico információi szerint Brüsszel egységes európai árplafon bevezetésére tesz majd javaslatot a tagállamok energiaügyi minisztereinek hétfői, rendkívüli találkozóján – számolt be Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője Facebook-bejegyzésében. Az árplafon ötlete a szakember szerint nem feltétlenül rossz, azonban alaposan végig kell számolni a lehetséges következményeit.
Külföld

Ajánljuk még