A német autósok lényegesen többet fizetnek az üzemanyagért, mint más, a környező uniós országokban élő lakosok, ugyanis a német kormány az üzemanyag adókedvezményét (Tankrabatt) augusztus végével megszüntette.
A kormány által július 1-jétől bevezetett intézkedés szerint az üzemanyagadó csökkentéssel (áfával együtt) a német autósok a benzin esetében 35,16 eurócentet spórolhattak literenként, míg a dízel esetében 16,71 eurócentet jelentett. A szuper E5-ös benzin Németországhoz képest a tankolási kedvezmény bevezetését megelőzően csak Dániában és Hollandiában volt drágább. Ekkor a német kutaknál 2,21 eurót kellett fizetni egy liter szuper benzinért, míg a dízel ára 2,04 euró volt.
Spritpreise höher als bei allen EU-Nachbarn https://t.co/v7cpEe69Da
— berlinlebt (@berlinlebtcom) September 12, 2022
Az ARD hírcsatorna arra is rámutatott, hogy statisztikák szerint a dízel ára augusztus 26-án – azaz öt nappal a kormány kedvezményt érintő intézkedésének megszűnése előtt – már magasabb volt, mint a júniustól érvényes adócsökkentés előtt.
Az intézkedés megszűnésével szeptember 5-én a Szövetségi a Statisztikai Hivatal adatai szerint egy liter, szuper E5-ös benzin átlagára elérte a 2,07 eurót (817 forint), míg a dízelé 2,16 euró (853 forint) volt.
Az ARD továbbá ismertette, hogy a Németországgal szomszédos országokban is hasonlóan magas volt az üzemanyag ára, Dániában 2,04 euróba került egy liter benzin, míg Hollandiában 2,01 euróért tankolhatott egy autós szeptember 5-én.
A lengyelek, franciák, csehek, belgák és osztrákok viszont lényegesen olcsóbban, azaz 1,38 és 1,74 euró közötti árzónában jutahattak benzinhez, míg dízel esetében 9-55 eurócent árkülönbség volt tapasztalható.
Míg Dániában például 2,07 euróba került 1 liter dízel, addig Lengyelországban 1,61 euróért lehetett megvásárolni szeptember 5-én – mutatott rá a csatorna.
Kapcsolódó tartalom
A drágulás okai
Az üzemanyagárak emelkedésének számos oka lehet – hívta fel a figyelmet a Szövetségi Statisztikai Hivatal. Az egyik ok az üzemanyaghiány, amiben az ukrán–orosz háború is szerepet játszik, és ami az Ukrajnából érkező dízelimportok elmaradását is okozta.
Az üzemanyagárak lényegesen megnőttek a háború kitörése óta, ugyanis február 21-i adatok alapján az E5-ös szuperbenzin litere 1,80 euróba (711 forint), a dízel pedig 1,66 euróba (656 forint) került a német kutakon.
Andreas Mundt, a Szövetségi Kartellhivatal elnöke úgy gondolja, hogy több olyan tényező van, amelyek – az energiaadón és a kőolajár alakulásán kívül – szerepet játszottak az árképzésben.
Mundt az okok közt említette például az olajfinomítók kapacitásának csökkentését a világjárvány alatt, az importált orosz olaj kimaradását, a finomítók műszaki meghibásodását, az aszály miatti alacsony vízállást, amely megakadályozta az uszályokon történő üzemanyagszállítást, valamint a megnövekedett keresletet is.
„A szűkösség miatt emelkednek az árak, ez gazdasági elv”
– tette hozzá a hivatal vezetője. Ugyankkor nem elhanyagolható tényező, hogy a szankciók részeként Németország az év végéig leállítja az orosz kőolaj importját.
A német Szövetségi Kartellhivatal – amely az üzemanyagárak adócsökkentés eltörlése utáni alakulását vizsgálta –, úgy gondolja, hogy
az üzemanyagárak csekélyebb mértékben emelkedtek, mint ahogyan azt elvárták.
A hivatal továbbá hozzátette, hogy az árak rendkívüli mértékben eltérnek a különböző benzinkutaknál, és nagy a különbség az ország régióiban is, így nem könnyű megérteni a piac alakulását.
Kapcsolódó tartalom
A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI/ Czimbal Gyula)