Ausztriában is kapós lett a magyar modell. Az osztrák kormány úgy döntött, hogy – a magyarországi rezsicsökkentéshez hasonlóan – úgynevezett villanyáramféket vezet be, hogy fékezze az egekbe szökő energiaköltségeket. A tervezetet vasárnap jelentették be, arról szerdán dönt a kormánytagokat tömörítő miniszteri tanács.

Egy háztartás évente akár 500 eurót – kétszázezer forintot – is megtakaríthat a villanyáramfékkel – írta a Der Standard napilap. A kormány terve szerint minden háztartásnak csökkentett árat, 10 centet kell fizetnie az áramért egy átlagos osztrák háromfős háztartás éves fogyasztásának 80 százalékáig. Ez jelenleg 2900 kilowattóra. Az ezen felüli fogyasztást piaci áron számolná el a szolgáltató – olvasható a lapban.

Kapcsolódó tartalom

Az osztrák kormánynak mindez több, mint ezermilliárd forintnak megfelelő euróba kerül majd.

Bécs eközben azon is dolgozik, hogy ne csak a lakosságnak, hanem a vállalatoknak is biztosítson támogatást.

A német kormány is csillagászati nagyságú összeggel igyekszik enyhíteni az országot sújtó energiaválságot. A kabinet a hétvégén egy 65 milliárd eurós (több mint 26 ezer milliárd forint) csomagot állított össze.

Kapcsolódó tartalom

„Hazánk nehéz időszak előtt áll” – mondta Olaf Scholz német kancellár az intézkedések bejelentésekor. A szövetségi kormány a szociális juttatások megemelése, valamint az egyszeri támogatások mellett bevezet egy úgynevezett áramféket is. Ennek értelmében – a magyar rezsicsökkentéshez hasonlóan – a háztartások és a kis-, illetve közepes méretű vállalkozások egy meghatározott mennyiségig, az úgynevezett alapfogyasztásig kedvezményes áron kapják a villamos energiát.

A forrást ehhez pedig – szintén a magyar extraprofit-különadóhoz hasonlóan – úgy biztosítják, hogy elvonják a piaci szereplők váratlanul magas nyereségének egy részét. A kancellár a jelenlegi adatok alapján arra számít, hogy Németország átvészeli az előtte álló telet – ehhez hozzájárulhat az is, hogy megszületett a döntés a bezárásra ítélt atomerőművek további működtetéséről.

Az Európai Bizottság pedig ársapkát vetne ki az orosz gázra. A javaslatról a héten tárgyalnak az unió energiaügyi miniszterei.

Moszkva erre bejelentette, hogy nem szállít gázt és olajat azokba az országokba, amelyek támogatják az Európai Bizottság javaslatát.

Brüsszel a magasabb energiaárakkal azt akarja elérni, hogy az európaiak kevesebbet fogyasszanak, ezzel elérve a kitűzött klímacélokat – mondta Kiszelly Zoltán a Kossuth Rádióban. A Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója úgy véli: ha tartósan magasan tartják az energiaárakat a szankciókkal, akkor az segítheti, hogy nyugaton elinduljon az a technológiaváltás, amelynek eddig az olcsó orosz gáz volt az akadálya.

„Az orosz energiát kizárják Nyugat-Európából, akkor már az olyan alternatív technológiák, mint a zöldhidrogén már kifizetődik. Amíg van olcsó orosz energia, addig nem érdemes a zöldhidrogén-meghajtással foglalkozni, és ha viszont kizárjuk az orosz olcsóbb vezetékes energiát, akkor már rögtön megtérülnek azok az új beruházások, amiket a hidrogén meghajtású vonatokba, buszokba vagy autókba tettek, és extraprofitot, vagy több profitot tudnak elérni, mondjuk egy hidrogén meghajtású technológiával, mint a dízeltechnológiából” – fogalmazott Kiszelly Zoltán.

Majd kiemelte: ezek alapján elmondható, hogy a Brüsszelt befolyásoló gazdasági körök nem akarnak visszatérni az a háború előtti helyzethez, amikor megfizethetőbb volt az energia, hanem tartósan magas energiaárakkal számolnak.

A kiemelt kép illusztráció.