Szijjártó Péter felszólalásában elmondta, hogy az ukrajnai háború hatásai katasztrofális helyzetet teremtett Európában. Az unió vezetői nem voltak képesek megakadályozni, hogy az emberek fizessék meg a háború árát és most azt kell megvizsgálni, hogy lehetne a háború hatásait mérsékelni.
A bővítési politikát prioritássá kell tenni, hiszen az uniónak szüksége van a Nyugat-Balkánra. A háború nemcsak az energiapiacra, hanem az élelmiszer-ellátásra is hatással van. Ez a migrációs nyomás növekedését hozza magával, melynek jeleit már látjuk a déli határunkon. Annak érdekében, hogy elkerüljük a 2015-ös forgatókönyvet, együtt kell működnünk a nyugat-balkáni országokkal is.
Az energiaellátásban is fontos szerepe van a térségnek, hiszen ha nem építjük meg közösen a Török Áramlat gázvezetéket, óriási bajban lennénk. Az ideológiával nem lehet főzni és fűteni, Európában pedig az egyetlen biztonságos vezeték a Török Áramlat. A Nyugat-Balkán tehát megbízható tranzitútvonalat jelent számukra – szögezte le.
Gazdasági szempontból is fontos partner lehet a régió, a közös piac kiterjesztése kölcsönösen hasznos lehetne. Magyarország az elmúlt tíz évben erősítette a kereskedelmi együttműködést a térség országaival, több vállalatunk is piacvezető szerepet tölt be. A Nyitott Balkán kezdeményezéssel az integráció felé tettek egy lépést és Brüsszelnek is hasonlóan kellene cselekedni.
Magyarország álláspontja egyértelmű: ha rajtunk múlna, a nyugat-balkáni országok már integrálódtak volna.
A külügyminiszter közösségi oldalán korábban azt írta: „Ha Európa nem akarja tovább rontani a saját helyzetét, akkor villámgyorsan fel kell vennie tagjai sorába a nyugat-balkáni országokat. A nyugat-balkáni országok az Open Balkan kezdeményezéssel már megtették a magukét, most mi jövünk. Ma újra Open Balkan csúcstalálkozót rendeznek Belgrádban, s most először kaptak külsősök is meghívást, mégpedig a török kollégám és jómagam, ezért indulunk most útnak Belgrádba.”