logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Kínától szerzi be Európa a „gonosz orosz cseppfolyós gázt”

| Szerző: hirado.hu
Kína, a világ legnagyobb LNG-importőre felvásárolja és szép csendben, csinos felárat felszámítva újraértékesíti az orosz cseppfolyósított gázt a leginkább rászorulónak: Európának – írja a Zero Hedge. Noha a jelek szerint Európának nincs alternatívája az orosz gázzal szemben, a kontinens gázellátása, úgy tűnik, jelenleg nem Moszkván, hanem Pekingen áll vagy bukik. Ez valójában jó hír az európaiaknak, hiszen ha folytatódik az orosz LNG-kereskedelem a kínaiakkal, novemberre 80 százalékban feltöltődhetnek az EU-tagállamok gáztározói. A lap szerint ugyanakkor Pekingnek nem áll érdekében melegen tartani Európát: az LNG-export feltehetően leáll, amint a kínai gazdaság ismét magasabb fokozatba kapcsol.

Az elmúlt hónapokban nyilvánvalóvá vált, hogy a háborús agresszió miatt gazdasági szankciók sorával sújtott Oroszország alternatív felvevőpiacok biztosítására törekszik majd hatalmas erőforrásai számára. Így a legnagyobb szibériai mezők, amelyek jelenleg még Európát látják el földgázzal, a Power of Siberia vezetéken keresztül bonyolított egyre bővülő gázexporttal és új lehetőségekkel kombinálva végül Kínával kapcsolódnak össze. Ez alapján magától értetődő az is, hogy az ázsiai országok számukra kedvező alkudozásba kezdhetnek az európai felvevőpiacától megváló Moszkvával az energiaimport feltételeiről. Azaz:

olcsóbban vásárolhatnak olajat és földgázt, mivel tudják, hogy az oroszok vagy nekik adnak el, vagy senkinek.

Július végén a világgazdasági elemzések között szerepelt, hogy Kína egyelőre kivonta magát az energiapiaci importharcából, ám ha „beszáll az utolsó gázmolekulákért folyó versenybe”, akkor feje tetejére állíthatja a cseppfolyósított földgáz (LNG) piacát. A Bloombergnek akkor nyilatkozó gázkereskedők szerint Kínában, a világ legnagyobb LNG-importőrénél az a meggyőződés járja, hogy az ország zéró-Covid-politikája (a járvány új fellángolásai miatt bevezetett szigorú gazdasági-ipari zárlatok) visszafogja a keresletet is, amelynek újbóli fellendülése – legalábbis a Goldman Sachs júliusi prognózisa alapján – fokozza majd az LNG-szállítmányokért folyó versenyt Ázsia és Európa között. Így tovább csökken az Európába áramló kínálat, ami újabb fogyasztáscsökkentő intézkedésekre kényszeríti a kontinens országait. Az elemzők szerint Európa csak így tudja majd megfelelő szintre tölteni tárolóit a fűtési szezon előtt.

Kapcsolódó tartalom

Mindeközben Kína nem nyugtalankodik az energiaellátás miatt. Okkal bízik ugyanis a gázvezetékeiben, valamint jelentős hazai szénkitermelésében is, ami éves alapon 11 százalékkal növekedve 2,2 milliárd tonnára emelkedett 2022 első felében. 

Szintén júliusban a South China Morning Post hongkongi lap arról számolt be, hogy az év első hat hónapjában Kína összesen 2,35 millió tonna cseppfolyósított földgázt vásárolt 2,16 milliárd dollár (874 millárd forint) értékben. Az import mennyisége 28,7 százalékkal nőtt, értéke pedig 182 százalékkal ugrott meg az előző évhez képest. Ez azt jelenti, hogy megelőzve Indonéziát és az Egyesült Államokat, Oroszország Kína negyedik legnagyobb LNG-szállítójává lépett elő az idén. Az orosz Gazprom 2022 első felében 63,4 százalékkal több vezetékes gázt áramoltatott Kínába a Power of Siberián keresztül, így a napi szállítás új történelmi csúcsot ért el (Oroszország egyébként még így is csak Kína második legnagyobb vezetékes földgázszállítója Türkmenisztán után).

A Zero Hedge amerikai portál beszámolója szerint az elemzők azt találgatták, hogy mi állhat az orosz LNG-import abszurd mértékű felfutása mögött? Hiszen miközben Kína az általa felhasznált földgáz több mint felét importálja, ennek kétharmadát LNG formájában, a belföldi kereslet idén a gazdasági ellenszél és a széles körű leállások közepette meredeken visszaesett. Az egyértelmű volt, hogy Kína homályban kívánta tartani az Oroszországgal folytatott gázkereskedelmének részleteit, mivel az ország vámhivatala az érintett importőrök és exportőrök üzleti jogainak és érdekeinek védelmére hivatkozva az év eleje óta egyszerűen eltitkolta a kereskedelmi adatokat. Nos, ma már tudjuk a választ:

csinos felárat felszámolva Kína csendben továbbértékesítette a „gonosz, szennyezett orosz cseppfolyósított földgázt” a leginkább rászorulónak: Európának

– írja a lap. A Financial Times ugyanakkor úgy fogalmaz: Európa félelmeit a gázhiánytól egy fehér paripán bevonuló hős lovag fogja feloldani a tél beállta előtt: Kína. A világ legnagyobb cseppfolyósított földgáz vásárlója a langy hazai energiaigény miatt újraértékesíti a felesleges LNG-szállítmányok egy részét, ami bőséges kínálatot biztosított az azonnali piacon, amelyet Európa a magasabb árak ellenére is megcsapolt.”

A kínai JOVO Group LNG-kereskedő cég nemrégiben nyilvánosságra hozta egy ügyletét, amelynek során egy szállítmányt továbbértékesített egy európai vevőnek. Az ilyen ügyletből származó nyereség több tízmillió dollárra tehető, de akár a 100 millió dollárt is elérheti. Emellett Kína legnagyobb olajfinomítója is elismerte egy áprilisi eredménybeszámolóján, hogy a felesleges LNG-t a nemzetközi piacra irányította: a Sinopec Group 45 rakomány, azaz 3,15 millió tonna LNG-t értékesített. A Kína által továbbadott orosz LNG teljes mennyisége pedig feltehetően meghaladja a négymillió tonnát, ami az európai gázimport hét százalékának felel meg a június végéig tartó fél évben.

„Félreértés ne essék: az összes felesleges cseppfolyósított földgáz Oroszországban érlelődött, de mivel Kínában lefejtették, az LNG már nem orosz. Hanem – dobpergés – kínai LNG”

– fejtegeti a Zero Hedge.

A lap szerint mindez szintén azt erősíti, hogy az orosz gáznak nincsen alternatívája Európában. Jó hír azonban, hogy az Európából megvásárolt 53 millió tonna meghaladja Kína és Japán importját, és 77 százalékra emelte Európa gáztárolóinak kihasználtságát. Ha ez így folytatódik, Európa valószínűleg novemberre eléri a kitűzött célt, hogy gáztárolóinak 80 százalékát megtöltse fűtőanyaggal.

Kapcsolódó tartalom

Bár a kínai recesszió most némi megnyugvást hoz Európának, fel kell készülni arra is, hogy amint a kínai gazdaság újra felélénkül, Peking nem exportál többé orosz LNG-t, hogy melegen tartsa Európát. Bizarr módon ez azt jelenti, hogy Európa gázellátása jelenleg nem Moszkván, hanem Pekingen áll vagy bukik. Mindennek fényében pedig komikusnak hat az Egyesült Államok fennen hangoztatott geopolitikai ambíciója, hogy saját energiaexportjával védelmezze a liberális nemzetközi trendet

– írja az amerikai portál.

 

Kiemelt kép: Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping kínai elnök Pekingben 2022. február 4-én (Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Alekszej Druzsinyin)

Ajánljuk még