A hirtelen bedobott intézkedés háttere, hogy a gáz tőzsdei ára elszabadult: míg két évvel korábban stabilan 30 euró/megawattóra alatt mozgott, a múlt héten az irányadó holland piac 340 eurón zárt.
A jelenlegi árszintek ellehetetlenítik Európa működését, ráadásul az emelkedésnek jó eséllyel nincs vége. Brüsszel úgy kezelné a helyzetet, hogy az EU valamennyi gáztőzsdéjére meghatároz egy maximum árat, aminél magasabb szinten nem lehet kereskedni.
– mutatott rá a szakértő.
Az árplafon ötlete Hortay Olivér szerint nem feltétlenül rossz, azonban alaposan végig kell számolni a lehetséges következményeit. A gázárak azért magasak Európában, mert Oroszország kevesebbet szállít, mint korábban, így a kulcskérdés Oroszország motivációja és lehetséges reakciói. A korábbi orosz magatartásra két magyarázat van.
Az egyik egy politikai magyarázat, mely szerint „Oroszország a gázt politikai fegyverként használja és zsarolja vele Európát (a nyugati vezetők többsége ezen az állásponton van)”. A másik magyarázat gazdasági jellegű, amely „azzal, hogy több EU tagállam (pl.: Németország) bejelentette, hogy rövid időn belül leválik az orosz energiahordozóktól, Oroszországnak többé nem érdeke olyan alacsonyan tartani az árakat, hogy távol tartsa a helyettesítő termékeket (pl.: cseppfolyósított földgázt). Az új cél rövid távon maximalizálni az árbevételt és ez a mennyiség csökkentésével (és így az európai árak emelkedésével) lehetséges”.
Az árplafonnak akkor lehet értelme, ha a gazdasági magyarázat az igaz, és azt várjuk, hogy a továbbiakban is ennek megfelelően viselkedik Oroszország
– tette hozzá az üzletágvezető.
A tőzsdei plafon határt szabna az oroszok árbefolyásolási képességének és így – ha annak szintjét jól becsüli meg az EU – nem érné meg tovább csökkenteni a leszállított mennyiséget. Ha azonban az első magyarázat az igaz (vagy a második, de az intézkedés hatására Oroszország változtat korábbi magatartásán), akkor az árplafon súlyosan ronthatja Európa helyzetét.
Hortay Olivér arra is felhívta a figyelmet, hogy
a tőzsdei árplafon nem olyan, mint a magyar rezsicsökkentés, mert míg a szolgáltatóknak elő lehet írni ellátási kötelezettséget, a tőzsdei eladóknak nem lehet előírni, hogy mennyi terméket értékesítsenek a piacon.
Így Oroszország és más eladók is megtehetnék, hogy tovább csökkentik a mennyiséget, ami még nagyobb hiányhoz vezetne az európai piacon. Az alacsonyabb árak mellett ráadásul az EU megint elveszítené árelőnyét Ázsiával szemben, így az Európába érkező cseppfolyósított gázszállítmányok egy része a jövőben Ázsia felé venné az irányt, ami tovább szűkítené a kieső orosz gáz helyettesíthetőségi lehetőségeit.
A szakember szerint a tanulság az, hogy „az árplafon nem feltétlenül rossz intézkedés, de a bevezetés előtt érdemes alaposan megvizsgálni a lehetséges következményeit”. Egy politikai pánikreakcióként adott elhamarkodott döntés könnyen tovább ronthatja Európa helyzetét – fogalmazott bejegyzésében.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: Hortay Olivér (Fotó: hirado.hu)