Az elmúlt évtizedek legnehezebb telére készül Nyugat-Európa az áram és a gáz árának folyamatos emelkedése miatt.
Annyira nehéz a helyzet, hogy sokan nem tudják kifizetni a rezsiszámlájukat, vagy csak akkor, ha például ritkábban és kevesebbet esznek.
„Le kell állítanunk ezt az őrületet, ami jelenleg az energiapiacokon tombol, és ez csak európai szintű megoldással lehetséges” – ezt az osztrák kancellár javasolta vasárnap. Karl Nehammer azt szeretné, hogy
Európai Unió függetlenítse az elektromos áram árát a gázétól és vezessen be ársapkát az áramdíjakra. Szerinte így csökkennének az árak.
Kapcsolódó tartalom
Az osztrák kormány mellett pedig már a belga vezető politikusok is arról beszélnek: ársapka kell az energiaszektorban. Belgium energiaügyi minisztere, Tinne Van der Straeten a gáz árának azonnali befagyasztását, illetve az elektromos áram árképzésének Uniós szintű felülvizsgálatát követeli. Ő úgy számol, hogy így 770 euróval lehetne csökkenteni az energiaszámlákat háztartásonként.
Alapvető hiba volt az energiahordozók szankcionálása, ugyanis ezután emelkedtek az energiaárak az egekbe
– erről Gulyás Gergely beszélt néhány napja a tihanyi Tranzit fesztiválon. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte: a rezsicsökkentésnek és a hatósági energiaáraknak köszönhető, hogy a magyar háztartások a töredékét fizetik a valós piaci árnak.
A hazai árstopok és a rezsicsökkentés megvédi a magyar lakosságot, szemben a nyugati példákkal – erről Hortay Olivér beszélt a Híradónak. A Századvég energetikai üzletágvezetője szerint Nyugat-Európában nemcsak az elszálló energiaárakkal kell megküzdeniük az embereknek, de a legtöbben azt jósolják, hogy ott gáz- és áramhiány is lehet télen.
„Európa számos tagállamában elképesztő mértékű áremelkedés tapasztalható és várhatóan a jövőben is folytatódik ez a tendencia. Ezzel szemben Magyarországon a lakossági tarifákat hatósági szabályok rögzítik, hatósági szabályok védik. Így a magyar háztartásoknak kiszámítható és európai összevetésben alacsony rezsiárakkal kell, hogy kalkuláljanak” – fogalmazott a szakértő.
Hortay Olivér hangsúlyozta: minden olyan nyilatkozat az európai és hazai politikusoktól, amelyek erősebb szankciókat követelnek – különösen az energiahordozókra –, még nagyobb károkat okoznának és mélyebb válságba taszítanák az Európai Uniót.
Kapcsolódó tartalom
A háború és az uniós szankciók miatt kialakult energiaválság nagyon komoly terheket ró a szomszédos Ausztriára. Nemcsak a kancellár, hanem a pénzügyminiszter, Magnus Brunner is megkongatta a vészharangot. A politikus egy tegnap esti tévéműsorban ismerte el, hogy a bécsi energiaszolgáltatót a csőd fenyegeti.
Az M1 bécsi tudósítója elmondta: tegnap este jelent meg az osztrák sajtóban, hogy a Wien Energie, azaz a bécsi energiaszolgáltató a csőd szélén áll. A lapok arra hivatkoztak, hogy a szolgáltatónak körülbelül 1,7 millió eurós letétet kellett volna helyeznie azért, hogy továbbra is kereskedhessen a nemzetközi energiatőzsdéken, de ezt önerőből nem tudta megvalósítani.
Jelenleg zajlanak a tárgyalások a Wien Energie megmentéséért. Valószínű, hogy Bécs városa és a szövetségi kormány fogja kisegíteni a vállalatot.
Kapcsolódó tartalom
A csillagászati energiaárak miatt rendkívüli energiaügyi tanácsülés összehívását tervezi Csehország, az EU soros elnöke – ezt Petr Fiala miniszterelnök jelentette be.
Baraczka Eszter, az M1 brüsszeli tudósítója elmondta: A helyzet drámai mivolta indokolja a közös uniós fellépést. A gázárak újabb és újabb rekordokat döntögetnek és a tavalyihoz képest már tízszeres a növekedés. Szakértők szerint nem számíthatunk arra, hogy az árak csökkennének, Európában pedig emiatt gazdasági visszaesés várható.
A helyzetet súlyosbítja, hogy szerdától 3 napra ismét leállnak a szállítások az Északi Áramlat 1 gázvezetéken. Az európai tagállamok az elmúlt egy évben csaknem 300 milliárd eurót mobilizáltak arra, hogy kezeljék a válságot és valamennyire megvédjék a fogyasztókat, de az már látszik, hogy ez nem lesz elég.
Van némi európai mozgástér, ezt próbálják kihasználni: az energiaszállítási infrastruktúra létrehozásához kellene összefogni. Például Spanyolországban hiába van számos LNG-terminál, a kontinens többi országába irányuló vezetékek száma viszont elégtelen.
Az áram- és gázár szétválasztását eddig a mediterrán országok kezdeményezték, de Németország, Ausztria és Hollandia mindeddig elutasította ezt. Az elektromos áram árát jelenleg úgy határozzák meg, hogy az a gázárhoz van kötve, ez a legdrágább módja a villamosenergia előállításának. Emiatt az olcsó energiát, például az atomenergiát vagy a zöldenergiát is nagyon drágán lehet megvásárolni.
A német kormány pénteken bejelentette, hogy nyitott az áram és gáz árának szétválasztására és már Ausztria is ezt az álláspontot osztja.
Az uniós tanácskozás kapcsán Petr Fiala cseh miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy minél hamarabb össze kell ülniük a tagállamok energiaügyi minisztereinek. Egy, a Financial Timesnak nyilatkozó diplomata szerint ezen a héten ez nem várható.
A kiemelt kép illusztráció.