logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Tajvani krízis: Pelosi látogatásával az amerikai–kínai techháború is nagyszínpadra került

| Szerző: hirado.hu
Nem sok szó esett eddig a nemzetközi sajtóban Nancy Pelosi nagy vihart kavart tajvani útjának egyik fontos felvonásáról, illetve annak kiemelt céljáról. A The Conversation cikke felhívja a figyelmet az amerikai és a tajvani fél egyik találkozójára, amelyen a washingtoni képviselőház demokrata párti elnöke arról próbálta meggyőzni a világ legnagyobb chipgyártóját, hogy hozzon létre gyártóbázist az Egyesült Államokban, és hagyjon fel a kínai vállalatoknak szánt fejlett chipek gyártásával.

 

Nancy Pelosi házelnök és Mark Lui, a Taiwan Semiconductor Manufacturing Corporation (TSMC) félvezetőgyártó elnökének tajvani találkozóját az amerikai fél azért kezdeményezte, hogy meggyőzze a világ legnagyobb chipgyártóját: hozzon létre gyártóbázist az Egyesült Államokban, és hagyjon fel a kínai vállalatoknak szánt fejlett chipek gyártásával – hívja fel a figyelmet cikkében a The Conversation.

Mint arra a szerző, Maria Ryan rávilágít: az Egyesült Államok aggodalma nem légből kapott, hiszen – mint ismeretes – a világ második legnagyobb gazdasága adja a félvezetők iránti globális kereslet 60 százalékát, a TSMC pedig egymaga ennek több mint öthatodát lebonyolítva döntő szerepet játszik az olyan techóriások, mint az Apple, a Qualcomm vagy az Nvidia működtetésében.

Míg a kicsiny távol-keleti sziget autonómiája Tajvan globális ellátási láncban betöltött szerepe és stratégiai elhelyezkedése miatt is kiemelten fontos geopolitikai érdekeltséggé vált az USA számára, a sziget bekebelézésben érdekelt Kína Pelosi látogatása után kiterjesztett – a homok, valamint a hal- és a gyümölcs importjára vonatkozó – gazdasági szankciói sem véletlenül kerülik el a fontosabb ipari területeket, köztük Tajvan legértékesebb exportcikkét, a félvezetőket.

Az Egyesült Államokhoz hasonlóan ugyanis Kínának is roppant súlyos gazdasági károkat okozna a tajvani félvezetőipar szankcionálása, hiszen ezek az alkatrészek a háztartási és orvosi eszközöktől kezdve az okostelefonokon át az autókig és vadászgépekig, illetve más csúcstechnológiájú katonai rendszerekig minden digitális berendezéshez elengedhetetlenek.

A The Conversation cikke emlékeztet arra, hogy az átalakuló, szupergyors 5G internet lehetővé teszi a mindenféle összekapcsolt eszközök világát (a „tárgyak internetét”) és a hálózatba kapcsolt fegyverek új generációját. Ezt szem előtt tartva az amerikai tisztviselők a Trump-kormányzat idején már felismerték, hogy az olyan amerikai chipgyártó vállalatok termékeinek gyártása, mint az Intelé, nagymértékben függ az ázsiai székhelyű beszállítói láncoktól. Tajvan helyzete a félvezetőgyártásban pedig éppoly kiemelt, mint Szaúd-Arábiáé az OPEC-ben, a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetében – magyarázza a szerző.

A portál kitér arra is, hogy a Biden-kormányzat száznapos ellátásilánc-felülvizsgálati jelentése szerint „az Egyesült Államok egyetlen cégtől, a TSMC-től függ nagymértékben a vezető chipek gyártása terén. Az a tény, hogy csak a TSMC és a dél-koreai Samsung képes a legfejlettebb (öt nanométeres) félvezetők előállítására, veszélyezteti a jelenlegi és jövőbeli (amerikai) nemzetbiztonsági és kritikus infrastrukturális igények kielégítésének képességét” – fogalmaz a jelentés. Mindez azt jelenti, hogy Kína hosszú távú célja, az újraegyesítés Tajvannal, most még inkább veszélyezteti az amerikai érdekeket.

Az 1971-es sanghaji közleményben és az 1979-es tajvani kapcsolatokról szóló törvényben az USA elismerte, hogy

az emberek nagyrészt mind Kínában, mind Tajvanon vallják az ország egységét, az „egy Kína” elvét, amelyet a hivatalos pekingi álláspont szerint látogatásával Pelosi most durván megsértett.

Washington számára ugyanakkor elképzelhetetlen, hogy a TSMC egy nap Peking által ellenőrzött területen legyen, ezért annak érdekében, hogy növelje a hazai chipgyártási kapacitást, a házelnök személyes megjelenésével nyomatékosítva a tajvani céget, megkísérelte az Egyesült Államokba csábítani. A szerző felhívja a figyelmet arra, hogy a vállalat tavaly a Biden-kormányzat támogatásával megvásárolt egy arizonai telephelyet, amelyen amerikai öntöde létesülne. Az üzem a tervek szerint 2024-re készül el.

Az amerikai kongresszus ráadásul nemrég fogadta el a chipekről és a tudományról szóló törvényt (Chips and Science Act), amelynek keretében 52 milliárd dollár támogatást biztosítanak az amerikai félvezetőgyártás fellendítésére. A törvény ugyanakkor kimondja, hogy a cégek csak abban az esetben kapnak apanázst, ha vállalják, hogy nem gyártanak fejlett félvezetőket kínai cégek számára.

Ez azt jelenti, hogy a TSMC-nek és más cégeknek választaniuk kell a kínai és az amerikai üzleti tevékenység között, mivel az amerikai gyártási költségek kormányzati támogatás nélkül túl magasak lennének.

Mindez az Egyesült Államok és Kína közötti szélesebb körű „techháború” része, amelyben az USA célja az, hogy korlátozza Kína technológiai fejlődését, és megakadályozza, hogy globális technológiai vezető szerepet töltsön be.

A cikk felidézi, hogy 2020-ban a Trump-kormányzat súlyos szankciókat vetett ki a kínai Huawei technológiai óriáscégre, amelyek célja az volt, hogy elvágja a vállalatot a TSMC-től, amelyre az 5G infrastrukturális üzletágához szükséges csúcskategóriás félvezetők gyártásában támaszkodott.

A Huawei volt a világ vezető szállítója az 5G hálózati berendezéseknek, ám az amerikaiak attól tartottak, hogy a cég kínai mivolta biztonsági kockázatot jelent. A szankciók azért vannak még mindig érvényben, mert mind a republikánusok, mind a demokraták meg akarják akadályozni, hogy más országok a Huawei 5G berendezéseit használják. A brit kormány például hiába döntött eredetileg úgy, hogy az Egyesült Királyság 5G hálózatának bizonyos részein a Huawei berendezéseit preferálja, a Trump-kormányzat szankciói miatt London kénytelen volt visszavonni ezt a döntést – mutat rá a cikk.

A szerző summázata szerint az USA egyik fő célja tehát, hogy megszüntesse a kínai vagy tajvani ellátási láncoktól való függőségét az „új és nélkülözhetetlen technológiák” területén, amelyek közé tartoznak az 5G rendszerekhez szükséges fejlett félvezetők, de a jövőben más fejlett technológiák is. Pelosi tajvani útja többről szólt, mint Tajvan helyéről a technológiai háborúban.

Legfontosabb vállalatának dominanciája azonban új és rendkívül fontos geopolitikai jelentőséget adott a szigetnek, ami valószínűleg fokozni fogja az USA és Kína között a sziget státuszával kapcsolatban meglévő feszültségeket

– írja a The Conversation.

Ajánljuk még