logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Az ukrán termőföldek csaknem egyharmada gazdát cserélt

Az ukrán földek harmada ma már külföldi, első sorban amerikai nagyvállalatok tulajdonában van. Olcsó hiteleket ígértek cserébe. Húsz évig tilos volt értékesíteni az ukrán termőföldeket, ezt a tiltást azonban Volodimir Zelenszkij tavaly feloldotta egy új földtörvénnyel, melynek reformját a washingtoni székhelyű Nemzetközi Valutaalap, vagyis az IMF kérte Kijevtől – hangzott el az M1 Híradójában.

26 ezer tonna kukoricával a fedélzetén indult Libanonba hétfőn a Razoni teherhajó Odessza kikötőjéből. Ez az első gabonaszállító hajó, amely a háború kezdete óta elhagyhatta az ukrán partokat.

A gabonaexport újraindulására a világ számos országában vártak. Ukrajna ugyanis a világ ötödik legnagyobb gabona-exportőre. Miközben több közel-keleti és észak-afrikai országot lát el terményeivel, az ország egyben az unió negyedik legnagyobb külső élelmiszer-beszállítója és a világ vezető napraforgóolaj exportőre is.

Amerikai cégek rabolnak rá az ukrán termőföldre – ezzel a címmel közölt cikket a Mandiner. Az Origo pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy míg az elmúlt évtizedekben az arany vagy épp a kőolaj miatt keltek csatára egymással a nagyhatalmak, a jövőben az olyan alapvető szükségletek állnak majd a konfliktusok középpontjában, mint a víz vagy a termőföld.

Az úgynevezett feketeföld a világ legértékesebbike, ára pedig lassan az arannyal vetekszik.

Az ukrán területekre ezért a történelem során sokan szerették volna rátenni a kezüket. És most úgy tűnik, hogy az amerikaiak lesznek a befutók.

Az Origo rámutat, hogy

az Egyesült Államoknak kapóra jött Volodimir Zelenszkij kormánya. Az elmúlt húsz évben Ukrajnában moratórium tiltotta a gazdáknak, hogy eladják az értékes földeket. Az ukrán elnök azonban ezt tavaly júliusban feloldotta egy új földtörvénnyel. A portál rámutat: a reformot a washingtoni székhelyű Nemzetközi Valutaalap, vagyis az IMF kérte egy újabb hitelcsomagért cserébe.

Ukrán parlamenti képviselők dulakodnak, miután egy csoportjuk elállja az utat az emelvény előtt a termőföldpiac megnyitásáról szóló újabb vita során 2020. február 6-án. (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)

A cikk szerint bár a döntés után négyszeresére ugrottak a négyzetméterárak, a külföldi befektetőknek így is megérte az üzlet.

Összesen 17 millió hektárnyi termőföldet szereztek meg, ami az ukrajnai művelhető területek 28 százalékát jelenti.

Közben a The Ukranian Business Journal című gazdasági lap már egyik 2018-as számában 64 oldalt szentelt annak, hogy bemutassa a külföldiek lehetőségeit az ukrán agráriumban.

A döntés előtt néhány hónappal pedig a Zelenszkij-kormány agrárminisztere, Roman Lescsenko egy Soros György érdekeltségébe tartozó portálon, az Atlantic Council hasábjain értekezett arról, hogy a földprivatizációnak milyen előnyei lesznek az országra nézve.

Az ukrán agrárminiszter többször is ígéretet tett arra, hogy népszavazást is tartanak majd az új földtörvényről, ez azonban nem történt meg, és az amerikaiak által ígért kedvezményes hitelekből sem lett semmi.

Elemzők szerint a háború miatt a tengerentúli óriásvállalatok hosszú időre bebetonozhatják ukrán érdekeltségeiket a termelésben, a feldolgozásban és az exportban is, amivel óriási profitra tehetnek szert. Közben a háborús infláció miatti extraprofitot is az amerikai nagy cégek teszik zsebre, Ukrajnát pedig teljesen kisemmizik.

Ajánljuk még