Beer hangsúlyozta: nem fognak szemet hunyni Kína Tajvanhoz intézett fenyegetései fölött, hozzátéve, hogy „Európa elkésett Hongkong ügyében, nem késhetünk el Tajvannál is”.
„Tajvanon nincs helye kínai agressziónak. Európában jelenleg háború dúl, nem akarunk Ázsiában is háborút látni” – jelentette ki.
Leszögezte azt is, hogy Európa mellett „Tajvan is a demokráciák családjának tagja”.
Bár elemzők máris rámutatnak, hogy a látogatás ellen Peking várhatóan tiltakozni fog, a német Szabad Demokrata Párt (FDP) EP-képviselője kiemelte, „politikai szükség” sarkallta, hogy hivatalos minőségében is felkeresse a szigetet.
A parlamenti alelnök korábban már többször fejezte ki aggodalmát a sziget helyzete miatt, a tajvani külügyminisztérium pedig közleményben „Tajvan fontos szövetségesének” nevezte Beert.
Deputy Minister Tien extended a hearty #Taiwan welcome to @nicolabeerfdp, vice president of @Europarl_En, & her delegation. We appreciate the timely 3-day visit of our #EU friends, & trust it will deepen cooperation in defending the democratic world’s cherished shared values.🇹🇼🇪🇺 pic.twitter.com/3obon0oO1f
— 外交部 Ministry of Foreign Affairs, ROC (Taiwan) 🇹🇼 (@MOFA_Taiwan) July 19, 2022
Tavaly tizenhárom fős EP-küldöttség érkezett Tajvanra, a látogatáson a Raphael Glucksmann EP-képviselő vezette delegáció szintén leszögezte: Európa Tajvan mellett áll.
Az 1949-től saját politikai vezetéssel bíró, jelenleg mintegy 24 millió lakosú Tajvant Kína saját szakadár tartományának tekinti. Viszonyuk többéves közeledés után 2016-ban ismét fagyossá vált, miután a függetlenségpárti Caj Jing-ven lett a tajvani elnök, aki a status quo fenntartása és a sziget önvédelmi képességeinek erősítése mellett kötelezte el magát.
Peking politikai eszközeinek kijátszása mellett, nyomásgyakorlásként, gyakran tart a sziget körül hadgyakorlatokat, illetve nem zárta ki szükség esetén az erő alkalmazásának lehetőségét sem.