logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Sehol sem halnak meg annyian az utakon, mint Romániában

Romániában a nyár a legveszélyesebb időszak a közúti balesetek szempontjából. Keleti szomszédunk évek óta listavezető az Európai Unióban a halálos kimenetelű autóbalesetek tekintetében, ezért a bukaresti kormány ambiciózus stratégiát dolgozott ki a közlekedésbiztonság javítása érdekében – számolt be az M1 műsorában Baranyi László, a közmédia tudósítója.

Közlekedési szempontból Románia az Európai Unió legelmaradottabb országa. Hogy csak a közúti közlekedésnél maradjunk: az ezer lakosra jutó 380 autóval Románia az utolsó helyen áll a motorizáció tekintetében, mégis lakosságarányosan itt halnak a legtöbben közúti balesetben – mondta a tudósító.

Majd hozzátette: Románia ugyanis az utak sűrűsége tekintetében is sereghajtó. Az ezer négyzetkilométerre jutó utak hossza alig egyharmada az uniós átlagnak, az autópálya-sűrűség pedig az európai átlag egy hatodát sem éri el. Tehát igaz ugyan, hogy viszonylag kevés az autó, de az a kevés autó még kevesebb úton osztozik, tehát az uniós átlagnál nagyobb forgalmat eredményez.

A helyzet ráadásul gyors ütemben romlik, mert az autók száma rohamosan emelkedik, míg a leaszfaltozott kilométereké sokkal lassabban.

Az Európai Unióban tavaly csaknem húszezren vesztették életüket az utakon, közülük 1779-en Romániában.

Majdnem minden harmadik áldozat gyalogos volt, ami sokkal magasabb arány az uniós átlaghoz képest, ahol minden ötödik áldozat volt gyalogos. A gázolások magas aránya is arra utal, hogy az autósok gyakran nemcsak egymással, hanem a gyalogosokkal és persze kerékpárosokkal, lovakkal, szamarakkal és juhokkal is osztoznak az országutakon – ismertette a közmédia tudósítója.

Az utak többsége ugyanis nem kerüli ki a településeket, a falvakban pedig alig van járda, de ha van is, a legritkább esetben használják. „Aki járt már Romániában, tapasztalhatta, hogy a falusiak inkább az országút aszfaltját részesítik előnyben a polgármester sógora által lerakott hepehupás járólapokkal szemben” – fogalmazott.

Ide kapcsolódik egy másik beszédes adat, romániai sajátosság is. Míg az Európai Unióban a közúti balesetek áldozatainak 60 százaléka a településeken kívül, országúton, vagy autópályán vesztette életét, addig Romániában fordított az arány: a halálesetek 62 százaléka lakott területen következett be. Az autósok szempontjából persze ezek egy része is országúti baleset.

A hosszú útra induló sofőrök számára az érintett falvak nem úti célt, hanem ideiglenes akadályt jelentenek, és nem szívesen lassítanak le. Nem mentség, de talán némi magyarázat a türelmetlenségre, hogy Romániában iszonyúan sok, véget nem érő településen vezet át az országút, főleg a Kárpátokon kívüli területeken. Egy brit utazónak az az elmélete erről, hogy sok helyütt a nagyobb települések közötti út épült meg hamarabb, aztán – ha már úgyis ott volt egy kész utca – házakat is építettek melléje.

Romániában tavaly mintegy 27 ezer személyi sérüléssel járó baleset történt, a legtöbb augusztusban, júliusban és szeptemberben. Ilyenkor csaknem kétszer annyian halnak meg az utakon, mint januárban, vagy februárban, a hét napjai közül pedig a péntek a legveszélyesebb.

A legtöbb baleset értelemszerűen a fővárosban történik, hiszen az autók egy ötöde Bukarest útjain tolong, a legkevesebb pedig Kovászna megyében

– számolt be róla a tudósító.

A súlyos sérülésekkel járó, vagy végzetes balesetek háromnegyede fényes nappal, több mint 80 százaléka pedig száraz úton következik be. Az okok között a gyalogosok fegyelmezetlensége, a járművezetők szabálytalan manőverei és a gyorshajtás a leggyakoribbak. Nyilván az sem növeli a túlélési esélyeket, hogy az autópark átlagéletkora a 16 évet közelíti, műszaki állapota pedig enyhén szólva kétséges – fogalmazott.

A román közlekedési hatóság szerint a forgalomban résztvevő járművek egyharmada nem teljesíti a biztonsági előírásokat, 5 százalékuk pedig egyenesen közveszélyes.

Ha azonban az autósokat kérdezik arról, miért van ez a sok baleset, jó eséllyel azt fogják válaszolni, hogy kevés az autópálya. A gyorsforgalmi úthálózat hossza még nem érte el az ezer kilométert a húszmilliós országban.

A közmédia tudósítója azt is elmondta, hogy Románia – az uniós előírásoknak megfelelően – kidolgozta saját közlekedésbiztonsági stratégiáját, amelyet májusban fogadott el a bukaresti kormány. Egyebek mellett vasbeton elemekkel fogják elválasztani a forgalmi irányokat a kétszer kétsávos országutakon, görgős korlátokat szerelnek a veszélyes kanyarokba. Az évtized végéig 300 traffipaxot, 500 videokamerát is telepítenek, amelyeket egy automata gyorshajtási bírságoló rendszerbe integrálnak.

Hogy mennyit fog ez javítani a baleseti statisztikán, nehéz megjósolni, de a román stratégiából visszaköszön az a derűlátó brüsszeli célkitűzés, hogy 2030-ig felére kell csökkenteni a halálos közúti balesetek számát. Ha ezt sikerülne elérni, Románia akkor jutna el a mai uniós átlag szintjére, jelenleg ugyanis kétszer annyian halnak meg a román utakon, mint Európa más vidékein” – hangsúlyozta a tudósító.

Ajánljuk még