logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Kiutasítási törvény: vihart kavart a francia belügyminiszter

| Szerző: hirado.hu
„Lehetővé kívánjuk tenni minden olyan külföldi kitoloncolását, akit az igazságszolgáltatás súlyos cselekményben bűnösnek ismer el, függetlenül attól, hogy az elkövetéskor milyen státusban tartózkodott az ország területén” – ezzel a nyilatkozatával hajított hatalmas követ a parlamenti választás és a kisebb kormányválság után lenyugodott francia belpolitika állóvizébe a hét végén Gérald Darmanin belügyminiszter.

 

A Le Monde szombati számának adott nyilatkozatában a politikus, aki egyike azon keveseknek Emmanuel Macron köztársasági elnök új kabinetjében, a Borne-kormányban, aki a nemrég lezajlott két választás előtt is ugyanazt a posztot töltötte be – hozzátette, hogy

ma egy súlyos cselekményt elkövető külföldi nem toloncolható ki, amennyiben megfelel bizonyos feltételeknek, például annak, hogy 13 éves kora előtt érkezett az ország területére.

Darmarin, a Le Monde online verziójában a törvénymódosító javaslatról kifejtette: a belügyminisztérium az úgynevezett orientációs törvénybe fog beépíteni egy (ősszel benyújtásra kerülő) rendelkezést. Ez lehetővé tenné minden olyan külföldi kiutasítását, aki súlyos bűncselekményeket követett el; a rendelkezés különös hangsúlyt fektet arra, hogy feloldja a Franciaországba érkezés életkorra vonatkozó, korábbi rendelkezéseket, illetve azok korlátozó jellegét.

„Ellenségek” kizárva!

Ha lehet, még inkább felzaklatta a kedélyeket a kormányfő azzal, hogy kijelölte, mely politikai erőkkel egyeztetne – s még inkább, hogy azt is leszögezte, kikkel nem szeretné ezt megtenni.

Készek vagyunk megvitatni, módosítani és kompromisszumokat találni a Köztársaságiakkal (LR) párttal, a centristákkal és még a baloldal egy részével is, hogy a szöveget elfogadják – folytatta Gérald Darmanin. Hozzátette, hogy a kormány hajlandó lenne felkarolni számos konzervatív javaslatot, így a betöréses lopásokkal vagy a bevándorlással kapcsolatos törvényjavaslatokat.

A belügyminiszter viszont

kizárta, hogy a rendelkezésről egyeztessen a legerősebb konzervatív párttal, a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörüléssel (RN) – és épp így azt is, hogy az Engedetlen Franciaországgal (La France Insoumise), a baloldali összefogással (NUPES) meghatározó, szélsőbaloldali pártjával hangolja össze lépéseit.

Ezáltal Darmarin kirekesztette az egyeztetésből a parlament két legerősebb ellenzéki formációját.

Illegális bevándorlók az A1-es autópálya mellett, Párizs északi elővárosában, Saint-Denis-ben lévő táboruk kiürítésére készülnek 2020. november 17-én (Fotó: MTI/EPA/Yoan Valat)

Mi több, a BFM TV hírtelevízióban „ellenségnek” nevezte a két pártot. Tisztelem őket, mint parlamenti képviselőket – fogalmazott –, de nem kell tárgyalnunk az RN-nel vagy a La France Insoumise-zal.

Darmarin politikai üzenete egyértelmű: a Macron pártja, a La République En Marche (REM) és az elnököt támogató kormánykoalíció megingathatatlan axiómája, hogy az RN szélsőjobboldali párt, míg a La France Insoumis a szélsőbalt képviseli; ők pedig, mint polgári középpárt, csak az általuk mérsékeltnek minősített szereplőkkel, erőkkel hajlandók együttműködni.

Hüledező támogatók

Tamáskodva fogadta Darmarin javaslatát az LR radikális jobbszárnyát képviselő Éric Ciotti, emlékeztetve, hogy az elmúlt öt évben ő maga is többször előállt ugyanezzel a javaslattal, melyet rendszerint éppen a belügyminiszter gáncsolt el.

„Tehát meggondolta magát? Várom a tetteket!”

– így a párt szavazótáborában rendkívül népszerű, az ellenőrizetlen bevándorlást konzekvensen támadó Ciotti.

Képviselőtársa, a szintén LR-es Olivier Marleix pedig emlékeztetett: egy képviselőtársával számos jogalkotási javaslatot tettek a külföldieket védő intézkedések megszüntetésére, amelyek megakadályozzák kiutasításukat, például családi helyzetük miatt. Attól óvott, hogy a közigazgatási bizottságok által biztosított három fellebbezési fokozat ezúttal is mindent túlbonyolít, és ez végül (ismét) ahhoz vezet, hogy Franciaország nem utasít ki senkit.

Százszoros igen – mellőzve

Az egyeztetésből kizárt két erős ellenzéki párt közül egyelőre Marine Le Pen ragált Darmanin javaslatára. A konzervatív politikus vasárnap, szintén a BFM TV-ben kijelentette: „százszorosan igent” mond arra, ha a belügyminiszter ki akarja utasítani a bűncselekményekben és vétségekben bűnös külföldieket.

Le Pen hozzátette: azzal a lépésével viszont, hogy kizárta az ő pártját és a szélsőbaloldali Insoulmise-t az egyeztetésből, Darmarin „kilépett a köztársaság közösen elfogadott normarendszeréből”.

„Az RN képviselői nem az égből pottyantak le, őket franciák milliói választották meg” – tette hozzá Le Pen, kiemelve, hogy a köztársaság a demokrácia tiszteletére épül.

Húzd meg, ereszd meg

Franciaország történelmét már az 1917-ben bevezetett, első, a külföldiek tartózkodási szabályait érintő rendelkezés megjelenése óta elkísérte, időnként egy-egy választás kimenetelét meghatározta, hogy az egyes kormányok hogy kezelték a migrációs kérdést.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Yoan Valat)

A korábban szigorúan szabályozott idegenrendészeti törvényeket a baloldal – annak ellenére, hogy erős felhatalmazással rendelkező kormányok sora erősítette meg az illegális bevándorlás elleni lépéseket és támogatta a külföldiek kiutasítását lehetővé tevő jogszabályokat –

manipulatív eszközökkel, akár tömegtüntetésekkel is kilúgozta, vagy akár az általa gyakorolt politikai nyomással alkotmányellenesnek nyilváníttatta.

A külföldiek szigorú ellenőrzését és az ellenük a büntetőjogi fellépést megalapozó törvények egy részének érvénytelenítése, majd a 2000-es évek elején a Nicolas Sarkozy belügyminisztersége idején az illegális migránsokkal szembeni intézkedések elleni fellépés után, 2015-ben új lendületet adott a migránspárti baloldalnak az illegális migráció tömeges méretekben való megjelenése.

Ennek következményeit próbálja most kezelni Macron és belügyminisztere a köztársági elnök második ciklusának kezdetén.

A címlapfotó illusztráció. (Fotó: MTI/EPA/EFE/Miguel Paquet)

Ajánljuk még