Azt követően, hogy a júniusi parlamenti választásokat megnyerő, ám a törvényhozásban abszolút többségét elveszítő Emmanuel Macron elnök szokott eltökéltségével figyelmen kívül hagyva a trockista, szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchon által vezetett baloldali összefogás (NUPES) és a konzervatív Nemzeti Tömörülés (RN) ellenkezését, az elnökválasztás után az általa miniszterelnöknek kinevezett Borne-nak adta a kormányalakítás lehetőségét. Mind a bal-, mind a jobboldali ellenzék igyekezett lehetetlenné tenni, hogy Borne elmondja beszédét a nemzetgyűlésben.
„Mintha mi sem történt volna”
A franciaországi parlamentáris rendszer működésének ugyanis egyik alapeleme, hogy a köztársasági elnök által megbízott miniszterelnök ismerteti politikai programját, melyről ezután szavaz a nemzetgyűlés, ám a beszéd elmondásával alkotmányjogi értelemben a kormányfő megkezdi hivatali időszakát.
A beszéd elmondását a NUPES egy bizalmatlansági indítvánnyal próbálta megtorpedózni,
melyet igen rendhagyó, sőt a francia alkotmányos rendszer történetében példátlan módon még azelőtt adtak be, hogy a kinevezett kormányfő elmondta volna beszédét. Macron elvileg el is indíthatta volna ezt a folyamatot, ám – élve a törvény adta lehetőséggel – ezt nem tette meg.
Ezután csak az ismert obstrukciós eszközök, a közbekiabálás és egyéb lárma csapása maradt meg az ellenzék eszköztárában.
„Az elnök úgy tesz, mintha mi sem történt volna” – ítélte meg a helyzetet Marine Le Pen, a legerősebb jobboldali párt, az RN vezetője. Az RN képviselőcsoportjának elnöke úgy vélte, hogy a kormány ellenőriztethetetlenné vált, és Elisabeth Borne miniszterelnöki tisztségének további fenntartása fenntartása „politikai provokáció”. Le Pen is kijelentette a BFM TV francia hírtelevízióban, hogy az RN megvonja bizalmát a kormányfőtől.
Száz százalékig kell az EDF
„Az állam
az EDF tőkéjének 100 százalékát kívánja birtokolni” – ez volt a legfontosabb mondata a régi-új kormányfő többórás programbeszédének,
melyet többek között a Le Point című francia hetilap ismertetett. Az ökológiai átállás ugyanis az atomenergián keresztül történik – indokolta Borne –, ami szén-dioxid-mentes és szuverén energaforrás. „Ez a fejlesztés lehetővé teszi az EDF számára, hogy megerősítse kapacitását az energetikai jövőnk szempontjából alapvető fontosságú projektek mielőbbi megvalósítására” – mondta Borne. Ma a francia kormány 83 százalékban részvényes az ország legfontosabb atom- és villamos energia cégében, azonban szeretné 100 százalékig visszaállamosítani az Électricité de France (EDF) áramszolgáltatót – jelentette be Élisabeth Borne új miniszterelnök szerdán, a nemzetgyűlésben elmondott programbeszédében.
Kimondva vagy kimondatlanul a villamos energia termelésének és elosztásának teljes birtoklása a francia szuverenitás záloga. A jelenlegi, bizonytalan helyzetben nem véletlenül törekszik a szuverenista politikát folytató Macron és környezete ennek a szférának a teljes bebiztosítására.
Az EDF részvényeinek árfolyama azonnal megugrott a párizsi tőzsdén, miután Borne megtette politikai nyilatkozatát: a részvény árfolyama délután 15.45 körül 5,56 százalékkal 8,28 euróra emelkedett.
„A mi szociális modellünk egy paradoxon”
Napjaink biztonságpolitikai problémáit és a francia gazdasági, illetve társadalmi kérdések széles tárházát érintő beszédében Borne többek között síkra szállt a francia gazdaságpolitika egyik tabuként kezelt, súlyos kihívásával szemben. „A mi szociális modellünk egy paradoxon: egyszerre az egyik legbőkezűbb és az egyik olyan rendszer, ahol az emberek a legrövidebb ideig dolgoznak” – ismerte el.
„Igen, fokozatosan hosszabb ideig kell majd dolgoznunk.” Erre a mondatra a többség soraiban a taps keveredett az ellenzéki pfujolással.
Borne leszögezte, hogy „a kormány a szociális partnerekkel konzultálva, a parlamenti képviselők lehető legnagyobb mértékű bevonásával fogja végrehajtani a nyugdíjreformot”.
Nemcsak vért és könnyeket ígért a kormányfő, hanem vonzó perspektívákat is igyekezett felvázolni: „A teljes foglalkoztatottság elérhető közelségben van, tizenöt éve éve a legalacsonyabb a munkanélküliségi rátánk, negyven éve a legalacsonyabb az ifjúsági munkanélküliség.” Élisabeth Borne szerint „most már a teljes foglalkoztatottságot célozhatjuk meg”. Borne azt is megígérte, hogy nem lesz adóemelés, majd megerősítette, hogy a kormány el kívánja törölni a közszolgálati műsorszolgáltatási adót.
Szociális programjában többek között azt ígérte, hogy 12 éves korig támogatást nyújt a kormány az egyszülős családoknak a gyermekgondozáshoz.
Egy erősebb Európa erősebb Franciaországot jelent – szögezte le Borne, aki az ukrajnai háborút is megemlítve hangsúlyozta, „nem függhetünk többé az orosz gáztól és olajtól” – és emlékeztetett a kormány azon szándékára, hogy hat új generációs EPR2 atomreaktort építsen, amint azt Emmanuel Macron tavaly februárban bejelentette.
Szégyelljék magukat, akik támadják a rendőröket!
„Bízom a rendőri erőinkben. Szégyelljék magukat azok, akik szisztematikusan támadják a rendőröket és a csendőröket,
szégyelljék magukat azok, akik megpróbálják a franciákat azok ellen uszítani, akik megvédik őket”
– mondta Borne, aki korábban prefektusként is irányította a francia államigazgatást. A miniszterelnök bejelentései között szerepel 200 új csendőrdandár és 11 új mobil egység létrehozása, a rendőrség terepen töltött idejéne megduplázása 2030-ig.
Borne beszédét közbekiabálások, s néha nehezen értelmezhető alkalmakkor érkező füttyszó kísérte – például egy olyan szövegrésznél, ahol az egészségügyi, alacsony létszámhelyzet miatti kihívásról beszélt.
A gaulle-ista jobboldal viszont kezet nyújtott a kormányzatnak,
egyfajta konstruktív ellenzékiséget ígérve. A szenátus elnöke, Gérard Larcher szerdán a Midi Libre-nek adott nyilatkozatában kifejtette, hogy „kinyújtja kezét a kormánynak”, és technikai javaslatot tett az újabb „politikai puccsok” elkerülésére, utalva arra, hogy a baloldali ellenzék megpróbálta megakadályozni, hogy a hivatalban levő kormány megkezdje működését és a kormányfő elmondhassa beszédét.
Címlapfotó: Elisabeth Borne francia miniszterelnök (Fotó: MTI/EPA/AFP pool/Ludovic Marin)