logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Orbán Balázs: 30 év után először veszteséges a német kereskedelmi egyenleg

Németország 1991-es újraegyesítése óta nem volt példa arra, hogy az ország kereskedelmi egyenlege veszteséges legyen, a májusi hónapot azonban egy milliárd dolláros hiánnyal zárta a német gazdaság, írta közösségi oldalán Orbán Balázs. A miniszterelnök politikai igazgatója szerint a kialakult helyzethez a német gazdaság egyoldalúan működő szerkezete, valamint politikai vezetésének elmúlt időszakban meghozott hibás döntései egyaránt hozzájárultak, a várható recessziónak pedig Németországon túl az eurozóna is az áldozata lehet.

 

Harminc év után először lett negatív a német kereskedelmi egyenleg – írja Orbán Balázs közösségi oldalán írt bejegyzésében. A miniszterelnök politikai igazgatója a Financial Times brit gazdasági napilap cikkéből idézve közölte: a német statisztikai hivatal legfrissebb adataira támaszkodó írás szerint a német újraegyesítés óta első alkalommal fordult elő, hogy a behozatal értéke meghaladta a kivitelét, így a mérleg egy milliárd dolláros (kb. 380 milliárd) forint  hiánnyal zárt májusban.

Orbán Balázs szerint a kialakult helyzet mögött három lényeges ok húzódik, amik összeadódva komoly recesszióba taszíthatják a német gazdaságot, vele együtt pedig az egész eurozónát,

könnyen elképzelhető tehát, hogy a múlt havi kereskedelmi hiány csak a folyamat kezdete.

A negatív külkereskedelmi mérleg egyik oka a hirtelen megnövekedett energia árak, aminek következtében egy év alatt harmadával emelkedtek az importárak – írja bejegyzésében Orbán Balázs. Másik lényeges szempont a német-orosz kereskedelmi egyensúly felborulása, tekintve, hogy az Oroszország elleni szankciók, a járvány miatti kínai lezárások, valamint az ellátási láncok zavarai miatt a német áruk nem találtak maguknak piacot. Jól példázza mindezt az Oroszországba irányuló német export mértéke, ami az egy évvel ezelőttihez képest a felére csökkent.

Orbán Balázs szerint a probléma jóval korábban keletkezett eredőjeként a német gazdaság egyoldalúságát is megemlíti, tekintve, hogy német közgazdászok a gazdasági modell túlzott exportorientáltságára és az abból fakadó sérülékenységre már korábban is felhívták a figyelmet. 1990 után a kivitel vált a növekedés legfontosabb elemévé, ami annak versenyképességén, vagyis az alacsony árakon alapult. Ezért volt képes az egyenleg a ’90-es évek és különösen a 2008-as válság óta hatalmas többletet felmutatni-írja Orbán Balázs, majd hozzáteszi, ez a korábban kedvező folyamat most a visszájára fordulhat.

„A pandémia és a mostani gazdasági válság hatásai – a háborús inflációval együtt – rámutatnak arra, hogy ez az egyoldalúság komoly kockázatokat hordoz magában. Elég csak arra gondolni, hogy a német munkahelyek negyede exportorientált ágazatokhoz köthető, így most azok is veszélybe kerülhetnek”.  

Bejegyzésében az elkövetkező időszak kihívásait vizsgálva megjegyzi, könnyen lehetséges, hogy egy várható recesszió a német gazdaságon túl az eurozónára is kiterjedhet,

ezt a kimenetelt alátámasztja az eurozónába tartozó tagállamok összesített kereskedelmi egyenlege, ami legutóbb  32,4 milliárd eurós hiánnyal zárt. 

„Nem meglepő, hogy az ING nevű globális pénzügyi szolgáltató elemzői a második negyedévre már zsugorodó német GDP-vel számolnak, és azt is felvetik, hogy Németország és az eurozóna idén recesszióba süllyed” – tette hozzá a politikus.

Orbán Balázs szerint az egész Európára ránehezedő inflációs nyomást a magyar gazdaság a négy árstop politikájával tudta érdemben kikerülni, aminek eredményeképpen körülbelül 6 százalékkal csökkenteni tudták a pénzromlás mértékét, majd hozzáfűzte, Egyúttal nemet mondunk azokra a brüsszeli elképzelésekre is, amelyek az orosz energiahordozók betiltásával végső soron a magyar emberekkel fizettetnék meg a háború árát”. 

Bejegyzése végén hangsúlyozta, a válság felszámolásához mindenekelőtt békére van szükség, ami nem csupán hazánk, hanem az Európai Unió érdeke is.

 

Ajánljuk még