logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Adósságspirálba került Franciaország?

| Szerző: hirado.hu
Franciaországot sem kíméli az ukrajnai háború: Párizs a választások után gyorsuló és egyre szélesedő inflációval szembesül, miközben az államadósság az év végére a GDP 114 százalékára emelkedik. A júliusban életbe lépett kormányzati intézkedések két kézzel szórják ki a pénzt, mivel a vásárlóerő fenntartására törekszenek, az Európai Központi Bank (EKB) pedig éppen leállítja a francia adósságpapírok megvásárlását. Egy elemzés szerint az ország előbb-utóbb a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felügyelete alá kerülhet.

Az ukrajnai konfliktus geopolitikai paradigmaváltást jelent, mivel visszatér a nagy intenzitású háború Európában – de egyben gazdasági paradigmaváltást is, mivel a stagfláció (magas infláció, amely lassú növekedéssel vagy recesszióval jár – a szerk.) veszélye energia– és élelmiszerválsággal súlyosbodik. A meggyengült euróövezeten belül Franciaországot keményen sújtja a válság – írja a Le Figaro hétfői számának hasábjain Nicolas Baverez jogász, közgazdász.

Kapcsolódó tartalom

A növekedés alig haladja majd meg a 2 százalékot, miközben 4 százalékot vártak.

Az infláció 5,8 százalékos, és a gazdaság minden ágazatára és szereplőjére kiterjedő, gyorsuló tendenciát mutat

– áll a cikkben. (Többek között a GDP-arányos államadósság 100 százalék feletti „elszállása” miatt ez az inflációs érték jóval magasabb arányokban jelenhet meg fogyasztói szemel nézve.)

„Utánam az özönvíz!”

A kormány továbbra is a vásárlóerő fokozására alapozza stratégiáját. Még további 25 milliárd eurót kíván mozgósítani, hogy megvédje a franciákat az emelkedő árakkal szemben. Mindezt igen széles hatókörű intézkedések keretében teszi: ilyen a gáz- és villamosenergia-tarifa pajzsának meghosszabbítása; a bérleti díjak növekedésének 3,5 százalékos felső korlátozása 2023 végéig; a

18 centes literenkénti üzemanyag-kedvezmény fenntartása a benzinkutaknál; 100 eurós csekk 9 millió szerény jövedelmű háztartásnak

– sorolja a kormányzati lépéseket az Institut Montagne munkatársa.

Kapcsolódó tartalom

Baverez elemzését támasztja alá az az intézkedéscsomag, amely július 1-jén lépett életbe a zűrzavaros politikai viszonyokat teremtő parlamenti választásokat követően, s melyek nyilvánvalóan Emmanuel Macron választások előtti, stabilizációs, a lakosság védelmére nagy hangsúlyt helyező koncepcióját tükrözik.

Milliók kapnak fizetésemelést

Mint arról a France Bleu közszolgálati rádió is beszámolt,  július 1-jétől – számos egyéb intézkedés mellett – az inflációval összhangban 2,9 százalékkal emelik a munkanélküli segélyeket, ami több mint kétmillió embert érint. Egy törvényjavaslat részeként 4 százalékkal növelni kell az alaprendszerek szerinti öregségi és rokkantsági nyugdíjakat, valamint a családi és a rászorulókat érintő szociális juttatásokat is. Ezeket az emeléseket a parlamentnek kell ratifikálnia, és a szavazást követően július 1-jéig visszamenőleges hatállyal lépnek hatályba.

Az 5,7 millió közalkalmazott indexpontja (leegyszerűsítve: fizetése – a szerk.) is emelkedik, 3,5 százalékkal. A logisztikai korlátok miatt a változás valószínűleg csak augusztusban fog megjelenni a közalkalmazottak fizetési számláin, bár júliusra visszamenőleg is érvényes lesz. A fizetésemelés például egy pályakezdő recepciós számára havi 45 eurós emelést jelentene.

Mintegy 3,5 százalékos általános béremelkedés lépet életbe a köztisztviselők számára július 1-jétől. Jóval kedvezőbb lesz az étkezési utalványok éttermi beváltásának lehetősége is – hétvégén akár 38, hétközben 19 eurós felső határral.

Költekezés becsukott szemmel?

A körülmények azonban – figyelmeztet elemzésében Baverez – gyökeresen megváltoztak.

A védelmi kérdésekben is gyakran állást foglaló szakértő szerint az államadósságból finanszírozott vásárlóerő-támogatás „nagyon magas kockázatokat rejt magában.

A francia gazdaságot ért sokk egyrészt a járványhoz, másrészt az ukrajnai konfliktushoz és az általa kiváltott energia- és élelmiszerválsághoz köthető. A fogyasztás masszív támogatása ezért csak súlyosbítja a recesszió kockázatát, és a hiány miatt ösztönzi az inflációt, miközben növeli a kettős költségvetési és kereskedelmi hiányt”.

Kapcsolódó tartalom

Bavarez szerint a francia kormány mindenekelőtt figyelmen kívül hagyja a pénzügyi környezet változását, amely pedig a szabad és korlátlan pénz megszűnésével és az infláció visszatérésével jár.

Azzal, hogy a kormány a GDP 2 százalékát a vásárlóerő támogatására költi – beleértve az olyan állandó kiadásokat, mint a közszolgálati fizetések emelése –, megfosztja magát attól a képességtől, hogy az újraiparosításba, az energia- és élelmiszer-szuverenitásba, az éghajlatváltozás elleni küzdelembe vagy az újrafegyverkezésbe fektessen be, valamint attól a lehetőségtől, hogy reagáljon az új sokkhelyzetre.

A kormány elveszíti az államháztartás feletti teljes ellenőrzést is, mivel úgy látja, hogy az állam hivatása a franciák vásárlóerejének biztosítása,

bármilyen körülmények között is – fejti ki az elemző.

Jöhet a pénzügyi gyámság

A vásárlóerőt támogató intézkedéseknek köszönhetően

az államadósság az év végére a GDP 114 százalékára emelkedik. A kamatlábak meredeken emelkednek, ami az adósságteher 25–42 milliárd eurós növekedéséhez vezet. Ezenkívül az EKB, amely 2015 óta az eurórendszeren keresztül az összes francia adósságpapírt megvásárolta, leállítja a vásárlásait

– vázolja a helyzetet Baverez.

Szerinte Franciaország számára minden körülmény adott ahhoz, hogy a következő néhány évben ugyanolyan helyzetbe kerüljön, mint Olaszország 2011-ben, és a piacok bizalmatlanságával szembesüljön, a recesszió, a gyorsan romló külső pozíció és az emelkedő kamatlábak miatt fenntarthatatlanná vált adósság kombinációjával.

Mindennek eredménye az lesz Bavarez szerint, hogy az ország európai partnerei és az IMF felügyelete alá kerül.

Gyógymódként az elemző az ország szuverenitásának helyreállítása érdekében az államadósságtól való függőség megszüntetését, az orosz energiától, a Kína által exportált alapvető árucikkektől és az amerikai technológiától való függőség csökkentését javasolja.

Címlapfotó: A Monoprix üzletlánc boltja Párizsban (Fotó: Wikipédia)

Ajánljuk még