A NATO-tagországok részvételével zajló csúcstalálkozó kiemelt témái közt szerepelt az orosz–ukrán háború, Kína terjeszkedése, a szövetség bővítése. A NATO legutóbbi stratégiai koncepcióját 2010-ben írták alá, de az új idők fenyegetései új reakciót követelnek meg.
Most a stratégiai verseny korszakával nézünk szembe – kezdte mondandóját Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, majd úgy folytatta, Kína jelentősen növeli erőit, beleértve a nukleáris fegyvereket is, valamint konfliktusban van Tajvannal. „Kína nem az ellenfelünk, de tisztán kell látnunk az általa jelentett komoly kihívásokat” – erősítette meg szerdai beszédében Stoltenberg, miután a szövetség most először állapodott meg abban, hogy a Peking által jelentett fenyegetéseket belefoglalja a jövőbeli stratégiáját vezérlő tervbe.
A szövetség utolsó tervében – vagy stratégiai koncepciójában – 2010-ben állapodtak meg, akkor még Kínáról nem esett szó. Az új kimondja, hogy Kína politikája kihívás elé állítja a NATO érdekeit, biztonságát és értékeit, bár továbbra is Oroszország a legjelentősebb és legközvetlenebb biztonsági fenyegetés.
„A Kínai Népköztársaság rosszindulatú hibrid és kiberhadműveletei, valamint konfrontatív retorikája és dezinformációi szövetségeseket céloznak meg, és sértik a szövetség biztonságát” – áll a stratégiai koncepcióban.
A NATO arra figyelmeztet, Kína gyorsan bővíti nukleáris képességeit, anélkül, hogy az átláthatóság növekedne. Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt is hozzátette, hogy Kína aláássa a szabályokon alapuló rendet. Úgy fogalmazott:
ha Kína kiáll a kialakított renddel szemben, mi kiállunk ellene.
Kína: fel kéne adni a hidegháborús elméleteket
A kínai külügyminisztérium szóvivője, Csao Li-csien (Zhao Lijian) úgy reagált, hogy a NATO-nak fel kell hagynia azzal, hogy „új hidegháborút indítson el”.
„Ne tegyék tönkre Ázsiát és a világot, ha már tönkretették Európát. Fel kéne adniuk a hidegháborús elméleteiket és a nullaösszegű játszmáikat, mert csak ellenségeket szereznek maguknak.”
A csendes-óceáni térség kritikus
Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök a NATO madridi csúcstalálkozóján arra figyelmeztetett, hogy a Peking és Moszkva közötti kapcsolatok erősödése minden demokratikus nemzet számára kockázatot jelent. Albanese szerint Ausztráliát „gazdasági kényszernek” vetette alá Kína, és sürgette a demokratikus vezetőket, hogy folytassák a kereskedelem diverzifikációját.
Jasinda Ardern új-zélandi miniszterelnök is felszólalt az ügyben a csúcstalálkozón, és elmondta, nagyobb diplomáciai elköteleződésre van szükség, Kína egyre „bevállalósabb”. Új-Zéland a közelmúltban megkeményítette hangnemét Peking növekvő jelenléte miatt a Csendes-óceán déli részén, részben a Kína és a Salamon-szigetek közötti biztonsági egyezmény aláírása miatt.
Fumio Kishida japán miniszterelnök szerint az ukrajnai invázió megrendítette a szabályokon alapuló rend alapjait. „Európa biztonsága és az indiai–csendes-óceáni térség biztonsága nem választható el egymástól” – mondta nyitóbeszédében.
Útban a csúcstalálkozóra Boris Johnson brit miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy Ukrajna orosz inváziója rávilágított arra, hogy fokozott éberségre és óvatosságra van szükség a lehetséges kínai fellépésekkel kapcsolatban Tajvannal szemben.
Liz Truss, az Egyesült Királyság külügyminisztere határozottabb volt, és gyorsabb fellépésre szólított fel illetve Tajvan védelmi fegyverekkel való megsegítésére.
A magyar álláspont szerint párbeszédre van szükség
Hisszük, hogyha gyakorlatias és tiszteletre alapuló párbeszéd van a nyugati világ és Kína között, akkor azzal kölcsönösen jól járhatunk”
– fejtette ki Szijjártó Péter.
Kapcsolódó tartalom