logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Magyarország célja, hogy a NATO a békét segítse elő

Ha lesz béke, nem lesz infláció – jelentette ki Orbán Viktor a madridi NATO-csúcsról küldött üzenetében. A kormányfő hangsúlyozta: a békéhez erő is kell, ezért Magyarország növeli katonai kiadásait, már jövőre a GDP 2 százalékát költi ilyen célokra. A találkozó első napján eldőlt, hogy Finnország és Svédország NATO-csatlakozása jelentősen felgyorsulhat, illetve egy Ukrajnának szánt hosszú távú támogatási csomagról is megállapodtak a tagállamok. A miniszterelnök ismét leszögezte: Magyarországnak és a NATO-nak ki kell maradnia a háborúból – hangzott el az M1 Híradójában.

A romló háborús helyzet, az élelmiszerválság, a háborús infláció és a gazdasági válság – ezekre kell válaszokat találni a madridi NATO-csúcson – közölte Orbán Viktor miniszterelnök szerdán közzétett videójában.

A kormányfő egyértelművé tette: Magyarország nem sodródhat bele az orosz–ukrán konfliktusba, és mindent meg kell tenni, hogy újra béke legyen. Orbán Viktor hangsúlyozta: ha lesz béke, nem lesz infláció.

„A háborús inflációnak és a fenyegető háborús gazdasági válságnak csak a béke vethet véget. Szorgalmaztuk ezért, hogy minél hamarabb legyen tűzszünet, és kezdődjenek meg a béketárgyalások.

Azt javasoltuk, hogy a NATO-erőfeszítések középpontjában most már a béke megteremtését helyezzük”

– fogalmazott a kormányfő.

Magyarország elfogadta a NATO átfogó segítségnyújtási csomagját Ukrajnának – nyilatkozta a külügyminiszter Madridban szerda este. Szijjártó Péter kiemelte: ezzel döntés született képzési, oktatási és a háború utáni újjáépítésről is. Úgy fogalmazott: mindent el kell követni, hogy elkerüljük a NATO és Oroszország közötti közvetlen fegyveres konfliktust.

„Mivel az Ukrajnának szánt támogatási csomag nem megy túl azokon a segítségnyújtási mintákon, amelyeket eddig alkalmaztunk,

nem jár azzal a veszéllyel, hogy direkt konfrontációba kerül a NATO, mint szövetség és Oroszország, ezért természetesen a támogatásunkat adtuk ehhez a csomaghoz is”

– indokolta meg a döntést Szijjártó Péter.

A NATO-tagállamok az első napon elfogadták az észak-atlanti szövetség új stratégiai koncepcióját, amely kimondja: a NATO továbbra is védelmi szövetség, vagyis nem szállít fegyvereket Ukrajnába. Lényeges különbség azonban, hogy amíg 2010-ben Oroszországot a NATO stratégiai partnerének tekintették, addig most a legkomolyabb fenyegetésnek. Az is kiderült, hogy Finnország és Svédország csatlakozása is felgyorsulhat.

Olyan gyors NATO-csatlakozásra még nem volt példa, mint amilyen várhatóan a finneké és a svédeké lesz – erről a Csizmazia Gábor beszélt az M1-en. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos munkatársa szerint ennek a háborús helyzet mellett az is az oka, hogy a két ország már most is megfelel a feltételeknek.

„Finnország és Svédország esetében, ha úgy tetszik, túlképzett jelentkezőkről van szó, ezért is lehetett gyorsított eljárás mentén, illetve a nemzetközi körülmények miatt is kezdeményezni az ő felvételüket.

Ez gyorsan megtörtént. Hogy ez mennyi időbe telik, hogy ez véglegessé váljon, tényleges tagállamok legyenek, az valóban a harminc tagállamon múlik” – mondta el a szakértő.

A madridi NATO-csúcs ma is folytatódik.

Ajánljuk még