logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Zöld rétek, festői villák – mégis a Suwalki-folyosó a Föld legveszélyesebb helye?

| Szerző: hirado.hu
Díszes 19. századi villák, szökőkutak és tavak – írta a Politico egyik munkatársa a Druskininkai nevű kisvárosról, melyet I. Miklós cár 1837-ben gyógyfürdőnek nyilvánított. A területről készült felvételeken zöld rétek és hangulatos kis vasútállomások váltják egymást. A Suwalki-folyosót, ezt a kis lengyel–litván határszakaszt most mégis világháborús feszültségek járják át. Vajon mennyire megalapozottak Varsó és a balti államok félelmei?

 

„Ez most a Föld legveszélyesebb helye”fogalmaz a Politico.eu című lap, riportot közölve az Isten háta mögötti, békés vidékről. Lengyelországnak ez a keleti, Litvániával határos csücske, mely az Oroszországhoz tartozó exklávé, éppen a kalinyingrádi terület és Fehéroroszoszország közé ékelődött. Moszkva ezen a folyosón keresztül tart kapcsolatot exlávéjával, tehát az orosz állam részét képező, ám Oroszországgal nem határos területtel.

Vasúti blokád: elzárják Kalanyingrádot

Az Oroszországból Fehéroroszországon át a kalinyingrádi terület felé tartó vasútvonal Litvánián halad keresztül, éppen ezen a 104 kilométer széles folyosón át. Azt követően, hogy Litvánia az Európai Unió szankcióira hivatkozva blokkolta a Kalinyingrádba irányuló áruforgalmat, és Moszkva erre fenyegetően lépett fel, feszült helyzet alakult ki a régióban.

Litvánia a területén keresztül áthaladó összekötő vasúti korridorra rendelt el áruszállítási tilalmat többek között a szén, az acél, a vas, a fa, valamint a kaviár és a vodka szállítására. Ez Moszkva részéről komor – bár homályos – nyilatkozatokat eredményezett egy esetleges megtorlásról.

A kialakult feszültség miatt a határszakasz mentén háborús hangulat lett úrrá.

Lengyelország és a balti államok erősebb NATO-védelmi jelenlétet szeretnének a Suwalki-folyosón,

azon a földdarabon, amely az orosz kalinyingrádi exklávét választja el Fehéroroszországtól – közölte pénteken a lengyel miniszterelnök. „Ennek a folyosónak a megerősítésére fogunk törekedni NATO-partnereinkkel folytatott tárgyalásaink során”mondta Mateusz Morawiecki egy brüsszeli sajtótájékoztatón az Európai Unió csúcstalálkozója után.

Gyógyfürdős kisváros, gyógyíthatatlan szembenállás

A Litvánia délkeleti határán fekvő Druskininkai városka a Suwalki-folyosó néven ismert stratégiai jelentőségű terület keskeny hasadékának litvániai oldalán található, közvetlenül a fehérorosz határnál.

I. Miklós cár 1837-ben hivatalos gyógyfürdőnek nyilvánította az akkor még a cári birodalomhoz tartozó kisvárost a köztisztviselők számára – írja a Politico.

A város ásványi anyagokban gazdag vize azóta is vonzza a látogatókat Közép- és Kelet-Európa minden tájáról, még akkor is vonzották, amikor a megszálló hadseregek – porosz, orosz, szovjet (s egy ideig a lengyel–litván birodalom jogutódjához, Lengyelországhoz is tartozott a terület) – gyakran váltogatták egymás között a régió feletti ellenőrzést.

A hidegháború idején az akkor a Szovjetunióhoz tartozó vidék kedvelt üdülőhely volt. Druskininka ma a világ egyik legnagyobb fedett hóarénájának és egy bonyolult kialakítású vízi parknak ad otthont – írja a Politico. Most az ukrajnai háború miatt elérhetetlenné vált az oroszok számára, akik a fehéroroszokkal együtt a látogatók legnagyobb százalékát tették ki.

A lap munkatársa a Suwalki-folyosó litvániai oldalán, a kis gazdaságok, a boglárkás mezők és az erdők vidékies tájain egy egész napos út során egyetlen katonai járművet vagy katonát sem látott.

A felszín alatt viszont komoly, akár egy világháborúval fenyegető feszültségek húzódnak.

Ha jönnek az oroszok, megy a Baltikum

Kalinyingrádban Oroszország félelmetes katonai jelenlétet épített ki, amely kiterjed nukleáris fegyverekre, balti flottájára és több tízezer katonára. A közel egymillió lakosú exklávé a második világháború utánig német terület volt.

Az egykori Königsberg városa is ezen a területen található. A Poroszország legkeletibb gyöngyszemeként ismert német települést, ahonnan Immanuel Kant, a híres filozófus szinte ki sem tette a lábát élete során, 1255-től német ajkú város volt, egészen a település 1945-ös, brutális elpusztításáig, lerombolásáig és lakosainak embertelen módszerekkel történő elűzéséig, illetve kitelepítéséig.

A korábban nyüzsgő kereskedőváros azóta eltűnt girbegurba utcái és számtalan hídja ihlette a sokáig megoldatlan matematikai kérdést, a königsbergi hidak probémáját, mely a gráfelmélet kialakulására is termékenyítően hatott.

A ma Kalinyingrád nevet viselő, 475 ezer fős, szinte kizárólag orosz ajkú nagyváros teljes ellátását veszélyezteti a litván blokád. Moszkva esetleges ellenlépéseitől nem csak a konfliktus veszélye miatt tartanak a régió 1990 után függetlenné vált országai, a balti államok.

A Suwalki-folyosó ugyanis az egyetlen közúti és vasúti összeköttetés a balti államok és az EU többi része, valamint NATO-szövetségesei között. Itt halad keresztül a Lengyelországgal való villamosenergia-összeköttetést biztosító vezetékrendszer is, amely lehetővé teszi a három nemzet számára, hogy leváljanak az orosz villamosenergia-hálózatról. Ha a folyosót Moszkva ellenőrzése alá vonná, az elszigetelné ezeket az államokat, és sokkal nehezebbé tenné védelmüket. A balti államokat, valamint Lengyelországot haderejük mellett védi még az is, hogy a NATO szövetségesei. A folyosó elleni bármilyen támadás a NATO kölcsönös védelmi megállapodása 5. cikkelyének alkalmazását váltaná ki.


A NATO kollektív védelemről szóló ötödik cikkelye az a passzus, amely garantálja, hogy ha valamely tagállamot támadás érné, azt a szövetség tagjai valamennyiük elleni támadásként tekintik, és a megtámadott felet mindenben – így katonai erővel is – támogatják.

Ismert: a második világháborút kirobbantó casus belli (háborús ürügy) egy szintén Lengyelország területén húzódó folyosó, a „danzigi korridor” volt.

Akar-e Moszkva háborút?

A NATO létszáma a Baltikumban még mindig viszonylag alacsony, mintegy 5000 katona váltja egymást.

A múltban

a szövetség tartózkodott a térségben állomásoztatott katonák létszámának növelésétől, tartva Moszkva haragjától

összegez a Lesactualites.news. A balti vezetők szerint viszont most eljött az idő, hogy a nyugati országok fokozzák a védelmükre tett erőfeszítéseiket.

Az ukrajnai zűrös és elkeseredett csatározásokba keveredve semmi jel nem utal arra, hogy Oroszország fontolgatná, hogy új frontot nyitva – amihez ráadásul át kell utaztatnia haderejét egy harmadik fél, Fehéroroszország területén – egy ennyire veszélyes és kockázatos lépést tenne a Suwalki-folyosó lezárásával.

Címlapfotó: Suwalki, Május 3. park (Forrás: Wikipédia)

Ajánljuk még