logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Új stratégiai koncepciót tervez a NATO a madridi csúcson

| Szerző: hirado.hu
A ma kezdődő madridi NATO-csúcson új stratégiai koncepciót terveznek a szövetséges tagállamok. Az elmúlt évek fenyegetései arra adnak okot a katonai szövetségnek, hogy kiemelt figyelmet kapjon Oroszország és Kína.

A mai NATO-csúcson 44 delegáció képviselteti magát Madridban, a találkozó helyszínén. A NATO-tagországok kormány- és államfői mellett az uniós intézmények vezetői is ott lesznek, emellett Zelenszkij ukrán elnök videókapcsolaton keresztül lesz jelen. Svédország és Finnország pedig, mint csatlakozni kívánó államok, meghívott vendégek lesznek.

„A csúcstalálkozó legfontosabb célja, hogy elfogadják a NATO új stratégiai koncepcióját, amely a következő évtizedre kijelöli a szövetség irányvonalát, és tartalmazza az aktuális kihívásokat, illetve az arra adandó egységes koordinált válaszokat. Ennek megfelelően a dokumentumban Oroszországot várhatóan az euroatlanti térséget érintő legközvetlenebb fenyegetésnek minősítik az Ukrajna ellen indított háború miatt. A tervek szerint megállapodhatnak egy Ukrajnának nyújtandó katonai segítségnyújtási csomagról is, ezenkívül szó lesz a szövetséges országok védelmi kiadásának növeléséről, és a NATO keleti szárnyának megerősítéséről” – közölte Fehér Krisztina helyszíni tudósító az M1 műsorában.

Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense úgy fogalmazott, hogy ezen a csúcson a legnagyobb védelmi átalakítás mehet végbe a hidegháború befejezése óta.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense ismertette, hogy a NATO számára nem volt igazán látható katonai fenyegetés, így a 2014-es eset a Krím félsziget kapcsán, illetve a mostani támadás feszültséget keltett, főként a keleti tagállamokban, mely országok rendelkeznek némi tapasztalattal az orosz birodalmi múltat illetően, és ezt nem szeretnék újra átélni.

Kaiser Ferenc arról is beszélt, hogy a keleti tagállamok alapvetően kisnépességű országok, így kizárólag Lengyelország, Törökország és estleg Románia, bár jóval kisebb volumenben, képesek jelentős haderőt felállítani a keleti országok közül. Többek között ezzel is magyarázható, hogy a keleti tagállamok katonai védelmét megerősítik.

Törökország blokkolni próbálja Svédország és Finnország csatlakozását a NATO-hoz, mert ezen államok kurd mozgalmakat támogatnak, amely mozgalmakat Törökország terrorszervezetnek minősít. Törökország szándékosan, tervezetten próbálja meg elfojtani a kurd mozgalmakat, az államok közti konfliktus pedig innen eredeztethető az egyetemi docens véleménye szerint. Kaiser szerint egy másik indok lehet az is, hogy miután Törökország orosz technológiát is vásárolt, a NATO fegyverszállítása korlátozódott Törökország felé, a blokkolás lehetőségét felhasználva pedig a török vezetés kompromisszumot szeretne kinyerni a szövetségeseiből.

A NATO-csúcson Dél-Korea és Japán is képviselteti magát Ausztrália mellett, tekintve, hogy ezen államok a NATO globális partnerei. Ennek célja visszavezethető az új stratégia alkotásra, amely regionális szinten Oroszországot, globális szinten pedig Kínát tekinti veszélyforrásnak.

Ajánljuk még