A volt szövetségi pénzügyminiszter egy politikai vitaműsorban szerdán arraól beszélt, hogy Németország három-öt nagyon nehéz év előtt áll. A szociáldemokrata politikus, volt kancellárjelölt szerint a lakosság még nem értette meg teljesen, hogy mit jelent a mostani fordulat.

„Wir gehen in sehr schwierige und raue Zeiten hinein”, erklärt der ehemalige Bundesfinanzminister @PeerSteinbrueck (@SPDde). Das Wohlstandsparadigma der BRD stehe deutlich in Frage.#Maischberger #Inflation @DasErste pic.twitter.com/5YYJvQ191E

— Maischberger (@maischberger) June 22, 2022

Veszélyben a német jóléti paradigma?

A szövetségi köztársaság jóléti paradigmája egyértelműen megkérdőjeleződik a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború miatt Steinbrück szerint, és akár a munkanélküliség növekedését is lehetségesnek tartja. „Az Egyesült Államok egyre inkább az ázsiai–csendes-óceáni térségre fókuszál majd, és emiatt követelésekkel állhat elő, elvárják majd, hogy Európa nagyobb felelősséget vállaljon, így pedig Németország bizonyos vezető szerepe központi kérdéssé válik” – hangsúlyozta a volt pénzügyminiszter. Ahogyan fogalmazott, „úgy vélem, hogy az SPD ezt évtizedeken keresztül elhallgatta”.

Peer Steinbrück kiemelte, hogy „sokkal hevesebb és világosabb vitát” szeretne a kormányzati kiadások prioritásaival kapcsolatban, felsorolva a koronavírus-járvány következményeit, a Bundeswehr védelmi képességeit, a klímaváltozást, az ukrajnai újjáépítési segélyt, a digitalizációt, a megfizethető lakhatást, az iskolák és az infrastruktúra állapotát, valamint az egészségesnek nevezhető nyugdíjrendszert. Hozzátette, „nem pénzt kell elvenni a szociális költségvetésből, hanem inkább a rászorultság elve alapján kell azokhoz eljuttatni, akik vesztesei a társadalomnak”.

A volt pénzügyminiszter felvetette az Európai Központi Bank felelősségét

Steinbrück, aki 2005 és 2009 között volt Angela Merkel kancellár nagykoalíciós kormányának minisztere, szembesült az euró pénzügyi válságával, és élesen bírálta az Európai Központi Bank inflációkezelését. Az infláció előre látható volt, és már „két éve fennállt a kockázat” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a mostani helyzet nem kizárólag a háborúnak köszönhető, mivel a kockázatot már korábban megteremtették, „többek között az EKB ultra-expanzív politikája miatt”.

Greta Thunberg 16 éves svéd környezetvédő aktivistának és Christine Lagarde-nak, a Nemzetközi Valutaalap, az IMF vezérigazgatójának találkozója a Világgazdasági Fórum 49. davosi találkozóján 2019. január 25-én, az esemény zárónapján. Lagarde 2019 novembere óta az Európia Központi Bank elnöke (Fotó: MTI/EPA/Keystone/Gian Ehrenzeller)

Véleménye szerint az EKB alábecsülte az inflációt, és megpróbálta azt álcázni. Ezzel egyébként az EKB nem volt egyedül, az Egyesült Államokban a Biden-adminisztráció az amúgy is felduzzadt költségvetést tavaly még inkább megterhelte kiadásokkal, pénzt nyomtatva.

Idén januárban ráadásul Isabel Schnabel, az Európai Központi Bank igazgatóságának piaci műveletekért felelős tagja arra figyelmeztetett, hogy előbb-utóbb hatással lesz az inflációra a klímapolitika: „a múltban az energiaárak gyakran épp olyan gyorsan csökkentek, ahogyan emelkedtek, az éghajlatváltozás elleni küzdelem magasabb szintre emelése azt jelentheti, hogy a fosszilis tüzelőanyagok árainak már nemcsak magasan kell maradniuk, hanem még emelkedniük is kell, ha el akarjuk érni a párizsi klímamegállapodás célkitűzéseit. A megújuló energiák rövid távon elégtelen termelési kapacitása, a fosszilis tüzelőanyagokba történő visszafogott beruházások és a szénhidrogénárak emelkedése együttesen azt jelenti, hogy fennáll a kockázata annak, hogy egy valószínűleg elhúzódó átmeneti időszak elé nézünk, amelynek során az energiaszámlák emelkedni fogna.”

Azt is kétségbe vonja, hogy a jelenlegi pénzügyminiszter, a szabad demokraták által delegált Christian Lindner a jövőben képes lesz betartani az adósságféket. „Nem tudom, hogyan fogja megoldani. Mindenekelőtt azt, hogy hogyan akarja ezt adóemelés nélkül megvalósítani” – fogalmazott a szociáldemokrata politikus. Steinbrück lehetségesnek tartja az örökösödési adó emelését, mivel véleménye szerint az elmúlt tíz év nyertesei a gazdagok voltak, így „a szövetségi kormánynak fel kellene tennie magának a kérdést, hogy nem lenne-e helyes intézkedés az örökösödési adó bizonyos mértékű emelése, például az iskolák felszerelésének finanszírozása érdekében”.

A jelenlegi pénzügyminiszter szerint a gázválságra az atomerőmű lehet a megoldás

Lindner egyébként kedd este a ZDF hírműsorában azt mondta, „az energiaárak meredek emelkedése, az ellátási lánc problémái, valamint az infláció miatt egy komoly gazdasági válság veszélye áll fenn” – erről a die Welt német lap számolt be. A szövetségi pénzügyminiszter szerint akár néhány héten vagy hónapon belül igen aggasztó helyzet alakulhat ki. A miniszter hozzátette, „ebben a helyzetben nem szabad válogatnunk. A következmények esetében három, négy, talán öt évről beszélünk, erre kell választ találnunk, ezért minden lehetőségről beszélni kell, beleértve a még működő három németországi atomerőmű üzemidejének meghosszabbítását is”.

Christian Lindner, az ellenzéki német Szabad Demokrata Párt (FDP) elnöke (jobbra) pártja berlini eredményváró rendezvényén a német szövetségi parlamenti választás estéjén, 2021. szeptember 26-án (Fotó: MTI/AP/dpa/Sebastian Kahnert)

Az oroszországi gázszállítások csökkenése miatt a Szabad Demokrata Párt (FDP) követeli egyébként, hogy vizsgálják felül legalább a még működő három német atomerőmű további üzemeltetését – velük szemben azonban a szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek nem látnak okot arra, hogy eltérjenek az atomerőművek kivonásának ütemtervétől. A hatályos atomtörvény szerint a három megmaradt atomerőművet legkésőbb december végéig le kell kapcsolni a hálózatról.

Lindner úgy fogalmazott, bár a koalícióban ebben a kérdésben „nincs egyetértés”, ellenben vita sincs. Hozzátette: „mindenesetre azzal nem vagyok elégedett, hogy az éghajlatot károsító szenet  használó erőművek működését meghosszabbítjuk, míg az atomenergiában rejlő lehetőségeket még csak meg sem vizsgáljuk”. A szabad demokrata politikus azt is hangsúlyozta, hogy „nem Vlagyimir Putyin orosz elnök tart minket a kezében, hanem mi alakítjuk a sorsunkat”. Kiemelte, tény viszont, hogy „mostantól nem lehetnek tabuk a gondolkodásban, amikor az árak alakulásának ellenőrzéséről van szó”.