Új szakaszba lépett az energiaválság: Oroszország jelentősen csökkentette német gázszállítását – fogalmazott közösségi oldalára feltöltött videójában a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitika Üzletágának üzletágvezetője.
Hortay Olivér szerint a korlátozások előzménye volt, hogy korábban kifejezetten szoros német-orosz energetikai együttműködés a tavalyi évben kezdett megromlani.
„Hiába készült el a két országot közvetlenül összekötő Északi Áramlat 2 gázvezeték, a működéshez szükséges engedélyek – kezdetben adminisztratív, majd politikai okokra hivatkozva – késtek, és a szállítás nem indulhatott el.”
Az orosz Gazprom válaszként fokozatosan csökkenteni kezdte a szerződéses kötelezettségein felüli európai gázexportját, és a korábbi éveknél kisebb szintre töltötte fel az általa üzemeltetett német gáztárolókat – tette hozzá.
Hortay Olivér szerint ez a két lépés nagymértékben hozzájárult az energiaválság tavaly őszi kirobbanásához. Azóta a piaci árakat nagyrészt az Oroszország és Németország közötti konfliktussal kapcsolatos várakozások mozgatják.
Amikor például tavaly, ősz végén úgy tűnt, hogy rendeződik a vita, a piac korrigált. Azonban amint az új német kormány jelezte, hogy egyhamar nem adja ki az engedélyeket, az árak megint elszabadultak. A háborúval a helyzet tovább mérgesedett – fejtette ki az energetikai szakértő.
Márciusban a német gazdasági miniszter, Robert Habeck kijelentette, hogy Németország felkészült az orosz gázszállítások leállítására. A nyilatkozat és a brüsszeli szankciók lebegtetése rekordmagasra emelte a gázárakat.
A szankciók kivédése és bevételei fenntartása érdekében Oroszország új fizetési feltételeket támasztott. Válaszul Németország állami irányítás alá vonta a Gazprom német gáztárolóit, Brüsszel pedig kijelentette, hogy az olajembargó után a héten tartandó EU-csúcsra a gázembargó javaslatát is az asztalra teszi.
A válasz pedig nem sokat váratott magára. Oroszország ugyanis a múlt héten egy technikai problémára hivatkozva megelőzte az esetleges új szankciós csomagot és kevesebb, mint felére csökkentette a német szállításait.
Az eset azért különleges, mert
míg a korábbi korlátozások kizárólag a szerződés mennyiség fölötti tételeket érintették, mára Németország a megállapodásban rögzített gáz egy részéhez sem jut hozzá.
A német gazdasági miniszter elismerte, hogy ha nem sikerül megfelelő mértékben csökkenteni a fogyasztást, Németországnak már a következő télen ellátási nehézségei adódhatnak.
„A legaggasztóbb, hogy az egyre mérgesedő konfliktus Oroszországnak kedvez”
– hangsúlyozta Hortay Olivér.
Majd hozzátette, hogy a gázárak növekedésének köszönhetően a Gazprom a kisebb leszállított volumen mellett is többet keresett a háború kirobbanása óta, mint tavaly egész éveben.
A vita árát pedig nemcsak Németország, de az egész EU megfizeti, mert az európai energiapiac szorosan összekapcsolt, és az áremelkedés más országokba is átgyűrűzik.
„A tanulság világos. Az orosz gáz rövid távon nem helyettesíthető az uniós piacon. Minden lépéssel, amivel a tagállamok a konfliktust élezik, a közösségnek ártanak és Oroszország bevételeit növelik” – fogalmazott az energetikai szakértő.