A német gázveszélyhelyzeti terv lényege:
1. szakasz: a korai figyelmeztető szakasz akkor kerül meghirdetésre, amikor indokolt jelek utalnak arra, hogy a jövőben a gázellátással kapcsolatban problémák merülhetnek fel.
2. szakasz: a riasztási szakaszban már fennáll a gázellátással kapcsolatos probléma, de a piac még képes kezelni. A kínálat a megnövekedett kereslet vagy az alacsonyabb kínálat miatt nagymértékben stabilizálódik, a szállítók azonban a többletköltségeiket közvetlenül a vevőre háríthatják át. Nem egyértelmű, milyen mértékű lehet az áremelkedés.
3. szakasz: az utolsó szakasz a vészhelyzeti szakasz. Ezen a ponton akut hiány van, amelyet a piac nem tud kompenzálni, mivel fizikailag nincs több gáz. A Szövetségi Hálózati Ügynökség, az állam egyik szerve ekkor kikapcsolja a gázszolgáltatást.
Kapcsolódó tartalom
Habeck: A gáz mostantól „szűkös” árucikk
Robert Habeck gazdasági miniszter Berlinben azt mondta, az intézkedés elrendelésének oka egyrészt az, hogy az orosz gázszállítások június közepe óta csökkenést mutatnak, másrészt pedig a magas gázpiaci árak. Úgy fogalmazott, „a helyzet jelenleg feszült, de az ellátás biztonsága garantált” – írja a Die Welt német lap. Ehhez képest azt is mondta a lap beszámolója szerint, hogy „Németországban gázellátási zavar van, a gáz mostantól »szűkös« árucikk.
Minden fogyasztónak, az iparban, a közintézményekben és a magánháztartásokban egyaránt a lehető legnagyobb mértékben csökkentenie kell a gázfogyasztást, hogy átvészelhessük a telet”.
Habeck megismételte korábbi kijelentését, miszerint „a gázszállítások leállítása egy gazdasági támadás ellenünk”, egyben jelezte azt is, hogy fel kell készülni a további áremelkedésre. Hangsúlyozta, hogy most a legfontosabb prioritás a gáztárolók feltöltése. Keresnek alternatív beszállítókat, bővítenék a megújuló energiákat, azonban, emelte ki, mindezek mellett több gázt kell megtakarítani – mondta a miniszter.
Habeck elkésett a B tervvel?
A Die Welt június 20-i cikke szerint Habeck elkésett a B tervvel, „Németországban most nyár van, a legtöbb ember valószínűleg a 35 fokos hétvégére figyel. Azonban a zord tél, mint mindig, közelít. A májusi és júniusi hónapok tökéletesek lettek volna a gáztárolók feltöltésének felgyorsítására. Ki kellett volna használni ezt az időszakot a 2022/2023-as téli tartalék képzésére. De ez nem történt meg”.
És ez csak az egyik gond, jegyzi meg cikkében Nando Sommerfeldt. A Fraunhofer kutatási-fejlesztési intézet szerint 2022 májusában földgázból több mint 4 terawattóra villamos energiát termeltek, ez új rekord, csakhogy ezt nem lakossági fogyasztás generálta, hanem a német ipar és kereskedelem. Levonja a következtetést: a recesszió kockázata áll fenn, a német gazdaság nem kapcsolhatja ki az energiát. Felmerült, hogy az ipar spórolna a gázzal, inkább szenet használna: ezt azonban a jelenlegi jogi környezet nem engedi.
Habeck a napokban azt mondta, „csökkenteni fogjuk a gázfogyasztást, és sürgetni fogjuk a tárolók feltöltését”. Azt is mondta, hogy a villamosenergia-termeléshez „a széntüzelésű erőműveket kellene jobban kihasználni a gáz pótlására”, egyben felszólította a tartalék széntüzelésű erőművek üzemeltetőit, „készüljenek fel, hogy minden a lehető leggyorsabban működjön”.
Berlint tényleg meglepte?
A Die Welt cikke felteszi a kérdést: Habecket és társait tényleg meglepte, hogy Moszkva elkezdi csökkenteni a szállított gáz mennyiségét? Mennyire naiv dolog azt hinni, hogy Oroszország örökké szállít, miközben a nyakán egyre szorosabbra húzzák a kötelet? Úgy fogalmaznak, értékes hetek és hónapok vesztek el, amit a szén esetében elrontottak, azt az atomenergiával még időben meg lehet tenni.
Hetekkel ezelőtt mondta azt Christian Lindner, a kormánykoalíció FDP-s pénzügyminisztere, „a világon mindenhol az atomenergia reneszánszáról beszélnek, Németországnak nem szabad elzárkóznia ettől”.
A szabad demokrata politikus álláspontja az, hogy nyitva kell hagyni az ajtót az atomenergiához való esetleges visszatéréshez, szemben a jelenlegi teljes elutasítással. A Die Welt cikkírója úgy fogalmaz, „a felesleges viták akár oda is vezethetnek, hogy az atomerőműveket nem lehet időben újraindítani – most kell dönteni, hogy a kormány fennmaradó három reaktort üzemben tartja-e. Mert az emberek, akiknek nemsokára 18 vagy 19 fokon kell fagyoskodniuk, nem fogják megérteni a túl későn érkező politikai reakciót”.