Bennett a kneszetben tartott, s minden izraeli médiában élőben közvetített beszédében utalt a nyolc, baloldali, centrista és jobboldali pártból, valamint egy arab hagyományőrző pártból álló kormánykoalíció egy évvel ezelőtti megalakulásának körülményeire.

Értékelése szerint helyes, de nehéz döntést hoztak meg a „szörnyű örvény megállítására”, mert a két év alatti négy választás időszakát a kormányzati bénultság, a költségvetés hiánya és magas költségvetési hiány, és biztonsági gondok jellemezték.

Bennett hangsúlyozta, hogy a sokszínű kormányban jelentős értékké vált a tisztesség és a megbízhatóság,

hogy az „én”, vagyis az egyszemélyi vezetés helyett a „mi”, a közös döntések lettek a meghatározók.

Kijelentette, hogy nem magukért, hanem nemzeti érdekből mindent megtettek az utóbbi hetekben a kormánykoalíció megőrzése érdekében, s az ország cselekvőképessége megőrzéséért, azonban ez nem sikerült, mert jogalkotási válság alakult ki, miután nem sikerült újabb öt évre meghosszabbítaniuk a Ciszjordániában élő telepesek izraeli jogi státuszát és a ciszjordániai palesztin biztonsági foglyok elzárását biztosító törvényt, mert az ellenzék ellene szavazott.

A korábbi törvény érvényessége tíz nap múlva lejár, azonban a választási időszak az új kormány megalakuláséig garantálja a jogfolytonosságot. Bennett hangsúlyozta, hogy felelősségtudatból a biztonsági kérdéseket nem kívánja a politikai játszma részévé tenni, és szavai szerint ezért döntött a kneszet feloszlatása, és az új választások kiírása mellett.

Bennett kiemelte eddigi együttműködését a centrista Van Jövő (Jes Atíd) pártot vezető Jaír Lapiddal, s kijelentette, hogy a rotációs megállapodás nyomán hamarosan miniszterelnökké váló koalíciós társa „mensch”, vagyis megbízható, jólelkű ember, hogy

Lapid jelentős közösségeket képvisel Izraelben, s hogy a köztük fennálló politikai véleménykülönbségeknél nagyobb a közös tenni akarásuk Izrael javára.

Bejelentette, hogy szabályosan és alaposan adja át a folyó ügyeket utódjának.

„Kigyulladt a fény az utóbbi évben, s rávilágított, hogy a bal és a jobboldal képes együtt dolgozni, nem vagyunk olyan megosztottak, mint ahogy megpróbálják nekünk mondani” – közölte Bennett. A pódiumon mellette álló Jaír Lapid ezután megköszönte Bennettnek az eddig viselt felelősséget, s hangsúlyozta, hogy barátságuk mindig legyőzte a nehézségeket.

„Szembeszállni a drágasággal, Iránnal, a Hamásszal, és az Izrael demokratikus berendezkedését fenyegető erőkkel” – vázolta fel feladatait a hamarosan a kormány élére álló, magyar zsidó származású Jaír Lapid. „Szeretjük egymást, az országot, csak együtt győzhetünk” – zárta néhány mondatos beszédét a leendő miniszterelnök.

A Kan közszolgálati TV-ben ismertették a koalíciós pártok vezetőinek első megnyilatkozásait Bennett számukra is váratlan döntése után. Manszúr Abbász, a Raám hagyományőrző arab párt elnöke közölte, hogy pártjával elkezdték a betagozódást az izraeli társadalomba, s hogy részt szeretnének venni a következő koalícióban is.

Beni Ganz védelmi miniszter, a centrista Kék-Fehér párt vezetője csalódottságának adott hangot, amiért választásokba sodorták az országot.

A baloldali liberális Merec pártot irányító Nicán Horovic egészségügyi miniszter kijelentette, hogy a leköszönő kabinet az ország megalakulása óta az egyik legsikeresebb kormány volt.

„Olyan kormányt fogunk alakítani, amely helyreállítja Izrael állampolgárainak nemzeti büszkeségét” – nyilatkozta az ellenzéki jobboldali Likud élén álló Benjámin Netanjahu választási győzelme esetére.

„A barátaim és én széles nemzeti kormányt fogunk alakítani a Likuddal az élén, amely kivétel nélkül gondoskodni fog minden izraeli állampolgárról. Olyan kormányt, amely csökkenti az adókat, az árakat. És amely mindenekelőtt visszaadja a nemzeti büszkeséget Izrael polgárainak, hogy emelt fővel járhassanak az utcákon” – tette hozzá Netanjahu.