Nem mindennapos vendégként bukkant fel Emmanuel Macron a minap az Eurosatory nevű kiállításon. A francia szárazföldi és légi fegyverzet éves szemléjén, melyre 1967-ben először Vesailles Satory negyedében (ez az ötezres lélekszámú városnegyed főleg katonai táborokból és a védelmi területen dolgozók családjainak lakásaiból áll – a szerk.) került sor, igen
ritka vendég az éppen hivatalban levő köztársasági elnök.
A sajtósok, ódzkodva a kedélyek borzolásától, általában eltanácsolják az államfőt egy ilyen programon való részvételtől.
Kapcsolódó tartalom
Tízmilliárd eurókból fejlesztenek
Erőteljes bel- és külpolitikai üzenete van tehát már a puszta ténynek, hogy Macron megtekintette a kiállítást, melynek idén a főváros északi régiójában, egy nagy alapterületű konferenciaközpontban, a Charles de Gaulle repülőtér közepén fekvő Parc des Expositions de Villepinte adott otthont.
A rendezvényre
94 ország 227 delegációja hivatalos, köztük egy miniszterelnök, 13 védelmi miniszter, 5 belügyminiszter, 42 vezérkari főnök és 18 nemzetközi szervezet
(EU, ENSZ, NATO) képviselője. Még az amerikai szenátus képviselőit is várják. Idén tehát az Eurosatory „egy mini nemzetközi védelmi csúcstalálkozó hangulatát árasztja” – tudósított az eseményről a BFM TV hírtelevízió.
Nem jó ötlet túl sokat költeni arra, hogy máshol vásároljunk
Lőszerek, drónok, elektronikus hadviselés, szállító repülőgépek – többek között ezekre az eszközökre gondolhatott Macron, aki az eseményen bejelentette: a „hadigazdaság” stádiumába kell lépnie a védelmi iparnak. Az elnök elmondta, hogy megkérte Sébastien Lecornut, a védelmi minisztert és Thierry Burkhard vezérkari főnököt, hogy a geopolitikai kontextus fényében értékeljék újra a katonai fejlesztéseket ütemező törvényt. „Amikor a fenyegetés növekszik, ezt az eszközöknek is követniük kell” – tette hozzá.
Nem pusztába kiáltott szó Macron beszéde: a 2017 óta egyre növekvő katonai költségvetés idén 40,9 milliárd euró, ennek az összegnek a növelésére a fent említett törvény 3 milliárdos növekedést irányoz elő; ezt az összeget fejelik meg az újabb fejlesztésekkel.
„Ne ismételjük meg a múlt hibáit!
Nem jó ötlet túl sokat költeni arra, hogy máshol vásároljunk”
– idézi Macront a Les Echos, hozzátéve: mindeközben Németország, amely nemrég fogadta el a hadseregének 100 milliárd eurós külön költségvetését, úgy döntött, hogy első beszerzéseit F–35-ös amerikai vadászgépekre és Chinook gyártmányú, szintén ugyanott gyártott harci helikopterek vásárlására fordítja.
Egyértelmű tehát, hogy a francia köztársasági erős európai haderőt és hadiipart szeretne látni, és egyértelműen állást foglal: ne legyenek a kontinens önálló hadiipar-fejlesztésre képes államai az Egyesült Államok fegyverpiaca.
Minőség helyett mennyiség
Mit jelent a köztársasági elnök nagy feltűnést kiváltó bejelentése arról, hogy a „háborús gazdaságra” kell átállítani a védelmi ipart? – teszi fel a kérdést a Les Echos című gazdasági lap.
Az ukrajnai háború miatt Romániában francia parancsnokság alatt megalakult NATO-harccsoport francia katonái egy harckocsin a constantai Mihail Kogalniceanu légi támaszponton 2022. június 14-én (Fotó: MTI/EPA pool/Yoan Valat)„A fegyvergyártók hozzászoktak ahhoz, hogy kis mennyiségben, főként kifinomult felszereléseket gyártsanak. Azonban most az ukrajnai és oroszországi, hatalmas léptékű lőszerfogyasztás, valamint a pusztítás mértéke megkérdőjelezi a kis mennyiségek gyártásának további realitását és felveti a készletek kérdését. Elavultak a tavalyi definícióink” – jelentette ki Macron, aki a több és olcsóbb haditermelést ösztönözte.
A francia hadsereg büszke arra, hogy a jelenleg ismert szárazföldi, légi és vízi haderőnemek szinte minden ütemével rendelkezik – igaz, kis számban.
„A tüzérség terén a francia hadsereg 74 Caesar tüzérségi rendszerrel rendelkezik. Azzal, hogy csak tizenkettőt ad Ukrajnának, saját magát fosztja meg állományának 15 százalékától! Ezért mérlegelni kell”
– így a Les Echos.
Európa vezető haderőinek egyike a francia, mely például békebeli létszámát tekintve (203 250 fő) a legnagyobb létszámú hadsereget tartja hadrendben (Nagy-Britannia 153 200, Németország 183 400, Olaszország 161 550 katonát tartott hadrendben 2022 elején).
Robbanékony atombéke
Bár Franciaország atomfegyver-arzenálja nem képvisel olyan nagyságrendet, mint az 1500 „aktív” robbanófejet vagy az 1300 ilyen fegyvert birtokló Egyesült Államok, a birtokában levő 290 (más források szerint 280 aktív és 20 tartalékba helyezett) robbanófejjel Európa vezető „atomnagyhatalma”. A francia haderőn kívül Európában csak a britek rendelkeznek – összesen 225 – atomfegyverrel.
A francia nukleáris robbanófejek a stratégiai óceáni erők (SOF) és a stratégiai légi erők (SAF) között oszlanak meg. A francia haditengerészethez tartozó FOS négy nukleáris meghajtású ballisztikus rakétás tengeralattjáróval (SNLE) rendelkezik a „Le Triomphant” osztályból, amely az 1997-ben hadrendbe állított új generációs tengeralattjárók első példányáról kapták nevüket.
A Franciaország birtokában levő M51 rakéták mintegy 6000 kilométerre levő célpontot is elérhetnek 15 Mach (19 000 km/h) sebességgel. 2016 óta a robbanófejek több óceáni nukleáris robbanófejet (OWW) hordozhatnak, egy OWW becsült teljesítménye mintegy 100 kilotonna (kt).
A francia légierő stratégiai ereje több Rafale-századból áll, amelyek a 2010-es évek óta továbbfejlesztett közepes hatótávolságú levegő-föld rakétákat (ASMP-A) hordoznak. Mindegyik rakéta egy-egy légi nukleáris robbanófejet (TNA) tartalmaz, amely 500 kilométert képes megtenni, mielőtt célba találna. Egy ANT ereje robbanáskor 300 kilotonna lenne.
Összehasonlításképpen, a Hirosimára ledobott atombomba ereje „csak” 15 kilotonna volt.
Franciaország elrettentő arzenáljának van egy harmadik ága is: a Force Aéronavale Nucléaire (FANu). Az 1978-ban létrehozott FANu a Charles de Gaulle repülőgép-hordozóról támogatja a nukleáris elrettentésért felelős Rafale-okat.
French Rafale at RAF Shawbury this afternoon @RAF_Cosford @cosfordairshow @Rafale_Display @Armee_de_lair #cosfordairshow #france #avgeeks #rafcosford #rafale #aviation #Cosford22 ✈️😎🇫🇷 pic.twitter.com/wYFkVPi6Xm
— Matt Whitten (@salopwolf) June 10, 2022
Azzal, hogy Nagy-Britannia kivált az Európai Unióból, a kontinentális gazdasági szervezet államai közül Franciaország hadserege képviseli a legnagyobb ütőerőt.
Harcképzett erők
Párizs az orosz–ukrán háború kezdete óta aktívan részt vesz ugyan a konfliktuszónával határos térség megerősítésében (Romániában Franciaország vezeti a NATO-harccsoportot és jelenleg 500 katonát állomásoztat keleti szomszédunk területén – a szerk.), álláspontját mégis az óvatosság jellemzi: az ország semmiképpen nem sorolható az Ukrajnában harcoló orosz csapatok elleni fegyveres fellépés „héjái” közé.
Annak ellenére sem, hogy a francia hadsereg azon kivételek közé tartozik az európai hatalmak között, amely rendelkezik aktív harctéri tapasztalatokkal bíró haderőkkel, többek között a Közép-afrikai Köztársaságban felvállalt, immár hetedik alkalommal véghez vitt missziójának köszönhetően.
Kapcsolódó tartalom
A The Economist már
2021 tavaszán jelezte, hogy Franciaország elkezdte a felkészülést egy esetleges magas intenzitású háborúra
– fűzi hozzá az Euronews.com. A lap ezt arra alapozta, hogy a francia vezérkar már ekkor nekiállt a 2023-ra tervezett, Orion fedőnevű, 9 napon át tartó, monumentális méretű hadgyakorlat előkészítéséhez.
#France to deploy Charles de Gaulle #aircraft #carrier to support M.East operations… see #EastMed! /according to reports iw will be accompanied by #Greek #frigate! https://t.co/kxUj77d03h pic.twitter.com/FzdDJy0wx3
— Christos G Failadis (@xfailadis) January 18, 2020
A manőver évtizedek óta nem tesztelt méretekben mozgósította a francia katonai kapacitás teljes skáláját. A gyakorlat során hibrid forgatókönyveket, többféle szimulációt és élőtűz gyakorlatokat is végrehajtanak belga, brit és amerikai erők bevonásával.
Tavaly januárban a francia vezérkar tíz munkacsoportot hozott létre, hogy megvizsgálják az ország felkészültségét egy esetleges nagy intenzitású háborúra.
Kapcsolódó tartalom
„Gyenge nemzetnek nem jár a szabadság”
Franciaországhoz hasonlóan
Magyarország is fontosnak látja, hogy fejlessze haderejét a kialakult helyzetben,
erre utal Orbán Viktornak idei, március 15-i beszéde is:
„Gyenge nép nem kap békét, legfeljebb megkegyelmeznek neki. Gyenge nemzetnek nem jár a szabadság, legfeljebb hamis gulyás a barakkjába. Gyenge nép nem tud tető alá hozni semmilyen egyetértést, legfeljebb beletörődhet a sorsába. A béke, a szabadság és az egyetértés az erős népek jutalma.”
A kormányfő szintén e beszédében emelte ki: „Ebben a háborúban mi semmit se nyerhetünk, de mindent elveszíthetünk. Ebből a háborúból ki kell maradnunk! Egyetlen magyar sem kerülhet az ukrán üllő és az orosz pöröly közé, ezért se katonát, se fegyvert nem fogunk küldeni a harcterekre”.
Utóbbi kijelentésről elmondható, hogy
ez a magyar kormány következetesen képviselt álláspontja
a konfliktus kirobbanása óta.
Címlapfotó: Emmanuel Macron francia elnök egy Airbus H160M Guépard típusú helikopterben, miután megnyitotta az Eurosatory nemzetközi haditechnikai szakkiállítást a Párizs melletti Villepinte kiállítási központjában 2022. június 13-án (Fotó: MTI/EPA/AFP pool/Ludovic Marin)