logo

Műsorújság

Lényeges

Magyar csoda Angliában! – Nézze újra a magyar csapat történelmi győzelmét

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Ne vásároljunk másoktól! – az európai hadiipar mellett kardoskodott Franciaország

| Szerző: hirado.hu
Figyelemre méltó léptékű haderőfejlesztést jelentett be és az ukrajnai háború okán „háborús gazdaságra” átállított európai védelmi ipar támogatását szorgalmazta Emmanuel Macron, amikor a hét elején megnyitotta a „mini nemzetközi védelmi csúcstalálkozó” hangulatát árasztó, monumentális hadiipari kiállítást Párizs közelében. A köztársasági elnök nyíltan szembehelyezkedett a fegyverzetet az Egyesült Államoktól vásárló német politikával, s általában azzal, hogy a kontinens katonai erői ne az európai védelmi piacon szerezzék be szükségleteiket. Milyen pozíciót foglal el ma a francia haderő Európa „katonai térképén”?

 

Nem mindennapos vendégként bukkant fel Emmanuel Macron a minap az Eurosatory nevű kiállításon. A francia szárazföldi és légi fegyverzet éves szemléjén, melyre 1967-ben először Vesailles Satory negyedében (ez az ötezres lélekszámú városnegyed főleg katonai táborokból és a védelmi területen dolgozók családjainak lakásaiból áll – a szerk.) került sor, igen

ritka vendég az éppen hivatalban levő köztársasági elnök.

A sajtósok, ódzkodva a kedélyek borzolásától, általában eltanácsolják az államfőt egy ilyen programon való részvételtől.

Kapcsolódó tartalom

Tízmilliárd eurókból fejlesztenek

Erőteljes bel- és külpolitikai üzenete van tehát már a puszta ténynek, hogy Macron megtekintette a kiállítást, melynek idén a főváros északi régiójában, egy nagy alapterületű konferenciaközpontban, a Charles de Gaulle repülőtér közepén fekvő Parc des Expositions de Villepinte adott otthont.

A rendezvényre

94 ország 227 delegációja hivatalos, köztük egy miniszterelnök, 13 védelmi miniszter, 5 belügyminiszter, 42 vezérkari főnök és 18 nemzetközi szervezet

(EU, ENSZ, NATO) képviselője. Még az amerikai szenátus képviselőit is várják. Idén tehát az Eurosatory „egy mini nemzetközi védelmi csúcstalálkozó hangulatát árasztja” – tudósított az eseményről a BFM TV hírtelevízió.

Nem jó ötlet túl sokat költeni arra, hogy máshol vásároljunk

Lőszerek, drónok, elektronikus hadviselés, szállító repülőgépek – többek között ezekre az eszközökre gondolhatott Macron, aki az eseményen bejelentette: a „hadigazdaság” stádiumába kell lépnie a védelmi iparnak. Az elnök elmondta, hogy megkérte Sébastien Lecornut, a védelmi minisztert és Thierry Burkhard vezérkari főnököt, hogy a geopolitikai kontextus fényében értékeljék újra a katonai fejlesztéseket ütemező törvényt. „Amikor a fenyegetés növekszik, ezt az eszközöknek is követniük kell” – tette hozzá.

Nem pusztába kiáltott szó Macron beszéde: a 2017 óta egyre növekvő katonai költségvetés idén 40,9 milliárd euró, ennek az összegnek a növelésére a fent említett törvény 3 milliárdos növekedést irányoz elő; ezt az összeget fejelik meg az újabb fejlesztésekkel.

„Ne ismételjük meg a múlt hibáit!

Nem jó ötlet túl sokat költeni arra, hogy máshol vásároljunk”

idézi Macront a Les Echos, hozzátéve: mindeközben Németország, amely nemrég fogadta el a hadseregének 100 milliárd eurós külön költségvetését, úgy döntött, hogy első beszerzéseit F–35-ös amerikai vadászgépekre és Chinook gyártmányú, szintén ugyanott gyártott harci helikopterek vásárlására fordítja.

Egyértelmű tehát, hogy a francia köztársasági erős európai haderőt és hadiipart szeretne látni, és egyértelműen állást foglal: ne legyenek a kontinens önálló hadiipar-fejlesztésre képes államai az Egyesült Államok fegyverpiaca.

Minőség helyett mennyiség

Mit jelent a köztársasági elnök nagy feltűnést kiváltó bejelentése arról, hogy a „háborús gazdaságra” kell átállítani a védelmi ipart? – teszi fel a kérdést a Les Echos című gazdasági lap.

Az ukrajnai háború miatt Romániában francia parancsnokság alatt megalakult NATO-harccsoport francia katonái egy harckocsin a constantai Mihail Kogalniceanu légi támaszponton 2022. június 14-én (Fotó: MTI/EPA pool/Yoan Valat)

„A fegyvergyártók hozzászoktak ahhoz, hogy kis mennyiségben, főként kifinomult felszereléseket gyártsanak. Azonban most az ukrajnai és oroszországi, hatalmas léptékű lőszerfogyasztás, valamint a pusztítás mértéke megkérdőjelezi a kis mennyiségek gyártásának további realitását és felveti a készletek kérdését. Elavultak a tavalyi definícióink” – jelentette ki Macron, aki a több és olcsóbb haditermelést ösztönözte.

A francia hadsereg büszke arra, hogy a jelenleg ismert szárazföldi, légi és vízi haderőnemek szinte minden ütemével rendelkezik – igaz, kis számban.

„A tüzérség terén a francia hadsereg 74 Caesar tüzérségi rendszerrel rendelkezik. Azzal, hogy csak tizenkettőt ad Ukrajnának, saját magát fosztja meg állományának 15 százalékától! Ezért mérlegelni kell”

– így a Les Echos.

Európa vezető haderőinek egyike a francia, mely például békebeli létszámát tekintve (203 250 fő) a legnagyobb létszámú hadsereget tartja hadrendben (Nagy-Britannia 153 200, Németország 183 400, Olaszország 161 550 katonát tartott hadrendben 2022 elején).

Robbanékony atombéke

Bár Franciaország atomfegyver-arzenálja nem képvisel olyan nagyságrendet, mint az 1500 „aktív” robbanófejet vagy az 1300 ilyen fegyvert birtokló Egyesült Államok, a birtokában levő 290 (más források szerint 280 aktív és 20 tartalékba helyezett) robbanófejjel Európa vezető „atomnagyhatalma”. A francia haderőn kívül Európában csak a britek rendelkeznek – összesen 225 – atomfegyverrel.

A francia nukleáris robbanófejek a stratégiai óceáni erők (SOF) és a stratégiai légi erők (SAF) között oszlanak meg. A francia haditengerészethez tartozó FOS négy nukleáris meghajtású ballisztikus rakétás tengeralattjáróval (SNLE) rendelkezik a „Le Triomphant” osztályból, amely az 1997-ben hadrendbe állított új generációs tengeralattjárók első példányáról kapták nevüket.

A Franciaország birtokában levő M51 rakéták mintegy 6000 kilométerre levő célpontot is elérhetnek 15 Mach (19 000 km/h) sebességgel. 2016 óta a robbanófejek több óceáni nukleáris robbanófejet (OWW) hordozhatnak, egy OWW becsült teljesítménye mintegy 100 kilotonna (kt).

A francia légierő stratégiai ereje több Rafale-századból áll, amelyek a 2010-es évek óta továbbfejlesztett közepes hatótávolságú levegő-föld rakétákat (ASMP-A) hordoznak. Mindegyik rakéta egy-egy légi nukleáris robbanófejet (TNA) tartalmaz, amely 500 kilométert képes megtenni, mielőtt célba találna. Egy ANT ereje robbanáskor 300 kilotonna lenne.

Összehasonlításképpen, a Hirosimára ledobott atombomba ereje „csak” 15 kilotonna volt.

Franciaország elrettentő arzenáljának van egy harmadik ága is: a Force Aéronavale Nucléaire (FANu). Az 1978-ban létrehozott FANu a Charles de Gaulle repülőgép-hordozóról támogatja a nukleáris elrettentésért felelős Rafale-okat.


Azzal, hogy Nagy-Britannia kivált az Európai Unióból, a kontinentális gazdasági szervezet államai közül Franciaország hadserege képviseli a legnagyobb ütőerőt.

Harcképzett erők

Párizs az orosz–ukrán háború kezdete óta aktívan részt vesz ugyan a konfliktuszónával határos térség megerősítésében (Romániában Franciaország vezeti a NATO-harccsoportot és jelenleg 500 katonát állomásoztat keleti szomszédunk területén – a szerk.), álláspontját mégis az óvatosság jellemzi: az ország semmiképpen nem sorolható az Ukrajnában harcoló orosz csapatok elleni fegyveres fellépés „héjái” közé.

Annak ellenére sem, hogy a francia hadsereg azon kivételek közé tartozik az európai hatalmak között, amely rendelkezik aktív harctéri tapasztalatokkal bíró haderőkkel, többek között a Közép-afrikai Köztársaságban felvállalt, immár hetedik alkalommal véghez vitt missziójának köszönhetően.

Kapcsolódó tartalom

A The Economist már

2021 tavaszán jelezte, hogy Franciaország elkezdte a felkészülést egy esetleges magas intenzitású háborúra

– fűzi hozzá az Euronews.com. A lap ezt arra alapozta, hogy a francia vezérkar már ekkor nekiállt a 2023-ra tervezett, Orion fedőnevű, 9 napon át tartó, monumentális méretű hadgyakorlat előkészítéséhez.


A manőver évtizedek óta nem tesztelt méretekben mozgósította a francia katonai kapacitás teljes skáláját. A gyakorlat során hibrid forgatókönyveket, többféle szimulációt és élőtűz gyakorlatokat is végrehajtanak belga, brit és amerikai erők bevonásával.

Tavaly januárban a francia vezérkar tíz munkacsoportot hozott létre, hogy megvizsgálják az ország felkészültségét egy esetleges nagy intenzitású háborúra.

Kapcsolódó tartalom

„Gyenge nemzetnek nem jár a szabadság”

Franciaországhoz hasonlóan

Magyarország is fontosnak látja, hogy fejlessze haderejét a kialakult helyzetben,

erre utal Orbán Viktornak idei, március 15-i beszéde is:

„Gyenge nép nem kap békét, legfeljebb megkegyelmeznek neki. Gyenge nemzetnek nem jár a szabadság, legfeljebb hamis gulyás a barakkjába. Gyenge nép nem tud tető alá hozni semmilyen egyetértést, legfeljebb beletörődhet a sorsába. A béke, a szabadság és az egyetértés az erős népek jutalma.”

A kormányfő szintén e beszédében emelte ki: „Ebben a háborúban mi semmit se nyerhetünk, de mindent elveszíthetünk. Ebből a háborúból ki kell maradnunk! Egyetlen magyar sem kerülhet az ukrán üllő és az orosz pöröly közé, ezért se katonát, se fegyvert nem fogunk küldeni a harcterekre”.

Utóbbi kijelentésről elmondható, hogy

ez a magyar kormány következetesen képviselt álláspontja

a konfliktus kirobbanása óta.

Címlapfotó: Emmanuel Macron francia elnök egy Airbus H160M Guépard típusú helikopterben, miután megnyitotta az Eurosatory nemzetközi haditechnikai szakkiállítást a Párizs melletti Villepinte kiállítási központjában 2022. június 13-án (Fotó: MTI/EPA/AFP pool/Ludovic Marin)

Ajánljuk még