logo

Műsorújság

Lényeges

Magyar csoda Angliában! – Nézze újra a magyar csapat történelmi győzelmét

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

„A szankciók célja inkább a pszichológiai nyomásgyakorlás volt” – Lábon lőtte magát a Nyugat a szankciókkal?

| Szerző: hirado.hu
Hosszú cikkben ecseteli az Oroszország elleni szankciók eddig hatásait az al-Dzsazíra internetes hírportál. Amíg Moszkvának sikerült diverzifikálnia energiaexportját, addig az Európai Unió számára az új beszerzési források megtalálása sok időbe telhet és ellátási zavarokkal járhat – vélik a lapnak nyilatkozó elemzők.  

Nem omlott össze a rubel

Joe Biden amerikai elnök nagyjából egy hónappal az orosz invázió után a rubel összeomlását vizionálta a nyugati szankciók hatására, azonban ennek pont a fordítottja történt.

Március első hetében a dollár-rubel árfolyam a 80-as szintről egészen a 150-es szint közelébe ugrott, ám a következő hónapokban látványos erősödés következett be. A januári szintekhez képest 40 százalékkal ér többet az orosz fizetőeszköz, és jelenleg is hétéves csúcs közelében tanyázik, ezzel pedig a világ legjobban teljesítő devizája lett idén.

A magas energiaárak megdobták az ország devizatartalékait, és az orosz bankrendszerben túlzott devizalikviditás keletkezet – mondta Alekszander Lucsko, az ITI Capital vezető befektetési stratégája.

A múlt héten az orosz központi bank több mint egy hónapon belül harmadszor csökkentette a kamatokat, hogy tompítsa a rubel felértékelődését. Az orosz fizetőeszköz szárnyalásához nagyban hozzájárult, hogy áprilisban áttértek a rubelalapú elszámolásra a nyersanyagexportban.

Szankciók – kinek fájnak jobban?

Elemzők szerint Oroszország eddig megfelelően reagált a szankciókra, de az eddigi időszakot inkább még a mézeshetek időszakához hasonlították.

Az Európai Unió június elején véglegesítette a legújabb szankcióscsomagot. Ennek értelmében 2022 végére az EU-ba irányuló orosz olajimport 90 százalékától megválnak. Az orosz földgázimportstopról még nem tárgyaltak, de ez várhatóan még nagyobb ellenkezést válthat ki a tagállamok szintjén.

Az EU kőolajimportjának mintegy 36 százaléka, gázimportjának pedig több mint 40 százaléka Oroszországból származik. Ennek helyettesítése nem kis gondot okoz majd a kontinens országainak.

Oroszország a világ kőolajtermelésének közel ötödét adja és egyben a világ lenagyobb földgázexportőre, a kibocsátás 17-18 százalékával. Mindez jelentős költségvetési bevételi forrást jelent Moszkvának. Számítások szerint a kőolaj és a földgáz eladásából származó bevételek az orosz büdzsé 65 százalékát adják jelenleg, ami nagyjából kétszerese a háború előtti szintnek.

Kinek fájnak a szankciók?

A szankciók eddigi hatásairól az elemzők úgy vélekedtek, hogy abból Oroszország profitált, a növekvő kereslet és ezzel párhuzamosan emelkedő áraknak köszönhetően.

„A nyersanyagok iránti igény nagyon magas, az orosz energiahordozókat nem lehet helyettesíteni. Minél nagyobb a geopolitikai feszültség, annál magasabbra kúsznak az árak” – mondta Vjacseszlav Miscsenko energiapiaci szakértő.

A szárnyaló kőolaj- és fölgázáraknak köszönhetően az orosz külkermérleg az első negyedévben 58 milliárd dolláros rekordtöbblettel zárt. Várhatóan hasonlóan erős számokkal közölnek az április és június közötti időszakban.

Miscsenko szerint Oroszország évtizedek óta diverzifikálja exportját a keleti piacok felé. Indiában, Kínában és a délkelet-ázsiai régiókban továbbra is jelentős a nyersananyagok iránti kereslet.

A szankciók miatt az uráli típusú kőolajhoz a Brenthez vagy a WTI-hez képest sokkal olcsóbban juthatnak hozzá a vevők. Az eltérés hordónként 35–40 dollár is lehet.

Az elmúlt három hónapban India négyszer több nyersolajat vásárolt Moszkvától, mint korábban, és ezzel Oroszország első számú vevőjévé vált – mondta Miscsenko, aki szerint azonban az  európai országok számára nem lesz könnyű az orosz olajról történő leválás.

A problémát az jelenti, hogy Oroszország évtizedekig stabil beszállító volt, és az új beszerzési forrásokra az átállás nem lesz zökkenőmentes, akár hosszú évekre megzavarhatja az ellátást.

„A szankciók célja inkább a pszichológiai nyomásgyakorlás volt, de a valós hatásokat nem mérlegelték” – mondta Alekszander Lucsko. Az elemző szerint a szankciókkal az Egyesült Államok és Európa saját magát lövi lábon.

 

Ajánljuk még