logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Újjáéled az NDK? Korlátozná a magántulajdont az SPD főtitkára

| Szerző: hirado.hu
Az SPD főtitkárának az az elképzelése, hogy mindenki csak azzal a lakással rendelkezhet, amelyikben él.

 

Kevin Kühnert gyanakszik azokra az emberekre, akik akarnak és képesek is gondoskodni öregkorukról – írja a Focus német lap. Az SPD főtitkárának az az elképzelése, hogy mindenki csak azzal a lakással rendelkezhet, amelyikben él – ez azonban problematikus, mert egyáltalán nincs összhangban a gazdasági valósággal.

Az SPD fiatal főtitkára szerint még több szocializmus kellene a lakásépítésben

„Ha itt ‘minden tutti’ (alles tutti) lenne, akkor az én szemszögemből nézve mindenki csak azt a lakást birtokolhatná, amelyikben ténylegesen lakik” – így fogalmazott Kevin Kühnert SPD-főtitkár néhány napja a Sat1 egyik műsorában a lakásbérleti díjak kapcsán. Rainer Zitelmann, a Focus vendégszerzője úgy fogalmazott, „először utána kellett néznem, mit is jelent az ‘alles tutti’. Az olasz  szó, ‘tutti’ jelentése ‘minden’, azaz az alles tutti minden mindent jelent, ami persze értelmetlen. Nyilván Kühnert a maga módján azt akarja kifejezni ezzel, miként képzeli el az ideális gazdasági rendszert – méghozzá magántulajdon nélkül”.

És ez nem „magánvélemény”: Kühnert SPD-főtitkárként fogalmazza meg az elképzelését, miszerint egy gazdasági rendszerben kétféle lakás lehet: a saját tulajdonú, illetve az állami lakás. Amikor Kühnert még az SPD ifjúsági szervezetének, a Jusosnak volt az elnöke, 2019-ben is feltette már a kérdést a Maischberger című talkshow-ban, „milyen jogon van valakinek több mint 20 lakása?”.  Sőt, még abban az évben a Zeit című hetilapnak adott interjújában azt mondta,

„nem hiszem, hogy legitim üzleti modell az, ha valaki más emberek lakhatásából él meg. Logikusan az a maximum, hogy amit bárki birtokolhat, az az a lakás, amelyben él”.

„Csak az állami lakás a jó lakás” – ez az NDK filozófiája

Alapvető meggyőződésük, hogy a saját tulajdonú lakások kivételével csak az állami lakás a jó lakás, azonos az NDK filozófiájával – az egyetlen különbség az, hogy Kühnert még következetesebben akarja megvalósítani a „lakásszocializmust”. A szerző felhívja a figyelmet, hogy

az NDK 1989-es bukása után a lakások 65 százalékát még mindig szenes kályhákkal fűtötték, 24 százalékukban nem volt WC, 18 százalékuk pedig fürdőszobával sem rendelkezett.

Liftek, erkélyek és modern konyhák még kevésbé voltak jellemzőek. A lakóházak 40 százaléka súlyosan leromlott állapotban volt, 11 százalékuk pedig egyenesen lakhatatlan.

Akkor a szövetségi állam nem volt képes arra, hogy saját forrásból számolja fel ezt az állapotot, így az újraegyesítést követően a törvényhozás adókedvezményeket nyújtott a befektetőknek, ha a volt NDK területén lévő leromlott állapotú lakásokat felújítják, valamint újakat építenek. A szocializmus utáni újjáépítésre összesen 80 milliárd eurót mozgósítottak.

Zitelmann később hozzáteszi:

„az is elgondolkodtató, hogy Kühnert gazdaságidegen politikájának köze van az életrajzához is, amely sok politikusra jellemző a baloldali-zöld környezetből: kétszer is elkezdte az egyetemet, de soha nem fejezte be, és szinte egész életét az adófizetők költségén élte le”.

A címlapfotón Saskia Esken (j) és Norbert Walter-Borjans (k), a nagykoalícióban kormányzó Német Szociáldemokrata Párt (SPD) megválasztott társelnökei, valamint Kevin Kühnert, a párt ifjúsági szervezetének, a Jusosnak az elnöke a párt berlini kongresszusán 2019. december 6-án. (Fotó: MTI/AP/DPA/Bernd von Jutrczenka)

Ajánljuk még