Ritkán fordul elő, hogy a Nyugat ennyire durván félreértékelje egy gazdaság globális jelentőségét. Jacques Sapir francia közgazdász, az orosz gazdaság elismert szakértője, aki a moszkvai és a párizsi közgazdasági iskolában tanít, nemrég kifejtette, hogy az ukrajnai háború „ráébresztett minket, hogy az orosz gazdaság lényegesen fontosabb, mint gondolnánk” – írja Arnaud Bertrand, a New York-i Tablet folyóirat elemzője.

„Gazdasága akkora, mint Olaszországé”

A geopolitikai kommentátor Amerika az oroszellenes szankciók valódi áldozata? című cikkében emlékeztet azokra az állításokra, hogy Oroszország gazdasága többé-kevésbé jelentéktelen, csupán egy kis, nem túl impozáns európai országnak felel meg. „Putyin, akinek a gazdasága akkora, mint Olaszországé” – így emlegette az oroszokat Lindsey Graham szenátor 2014-ben a Krím inváziója után, egy ügyesen megnyert pókerjátszmához hasonlítva a krími háborút. Az Európában, a Közel-Keleten és Kelet-Ázsiában egyre növekvő orosz diplomáciai és geopolitikai befolyással kapcsolatban a The Economist 2019-ben azt kérdezte: „Hogyan érte el mindezt egy Spanyolország méretű gazdasággal rendelkező ország?”

So, I’m increasingly seeing stories like this one, together with takes from foreign policy analysts along the lines of “the West lacks a strategy for deterring Russia.” (You know who you are.)

And it’s going to make my head explode.

(An annoyed 🧵)https://t.co/sv8A9EPsir

— Sam Greene (@samagreene) May 7, 2022

Bertrand cikkében a kérdést Jacques Sapir francia közgazdászt idézve válaszolja meg. Sapir, aki az orosz gazdaság elismert szakértője, a Moszkvai Állami Egyetem és a párizsi Társadalomtudományi Felsőoktatási Iskola tanára, úgy véli:

az ukrajnai háború „ráébresztett minket, hogy az orosz gazdaság lényegesen fontosabb, mint gondoltuk”.

Sapir úgy véli: egy téves számítás áldozatai vagyunk; nem a számokat adta rosszul össze valaki, hanem az elvi megközelítés szempontjai hibáznak. Ha Oroszország bruttó hazai termékét (GDP) rubelről amerikai dollárra átszámítva vizsgájuk meg és hasonlítjuk össze más államok GDP-jével, akkor valóban egy olyan méretű gazdaságot kapunk, mint például Spanyolországé. (Az USA GDP-je 21,4, Németországé 3,3, Oroszországé 1,7, Olaszországé 2 billió dollár.) De

egy ilyen összehasonlításnak nincs értelme a vásárlóerő-paritás (PPP) figyelembevételével történő kiigazítása nélkül, amely figyelembe veszi a termelékenységet és az életszínvonalat, és így az egy főre jutó jólétet és erőforrás-felhasználást

– emeli ki a francia közgazdász.

A PPP-t, a vásárlóerő-paritáson alapuló értéket számos nemzetközi intézmény használja az IMF-től az OECD-ig. Ha Oroszország GDP-jét a PPP alapján mérjük, akkor egyértelmű, hogy Oroszország gazdasága valójában inkább Németországéhoz hasonló nagyságrendű – körülbelül 4,4 billió dollár. (Németországé 4,6 billió dollár). Az 1,7 billió dollárhoz képest nem elhanyagolható különbség – jegyzi meg Bertrand.

A piaci habzsolás delíriuma és a fagyasztott hal valósága

Sapir szerint a hibás becslések egyik alapja, hogy a szolgáltatási szektor ma durván túlértékelt az ipari szektorhoz és az olyan nyersanyagokhoz képest, mint az olaj, a gáz, a réz és a mezőgazdasági termékek.

Ha csökkentjük a szolgáltatások arányos jelentőségét a világgazdaságban, Sapir szerint ez esetben még meglepőbb követkleztetéseket vonhatunk le: ez esetben már

Oroszország gazdasága jóval nagyobb, mint Németországé, és valószínűleg a világgazdaság 5 vagy 6 százalékát képviseli, így gazdasági ereje, jelentősége inkább Japánhoz, mint Spanyolországhoz hasonlít.

Ha a helyzet úgy hozza, nagyobb értéket képvisel, ha az embereket olyan dolgokkal látjuk el, amelyekre valóban szükségük van a túléléshez – ilyen az élelmiszer és az energia –, mint az olyan nem kézzelfogható dolgok, mint a szórakozás vagy a pénzügyi szolgáltatások.

Amikor egy olyan vállalat, mint a Netflix, háromszor magasabb ár-nyereség aránnyal rendelkezik, mint a Nestlé, a világ legnagyobb élelmiszeripari vállalata, akkor ez inkább a piaci habzsolást tükrözi, mint a fizikai valóságot– írja Bertrand Sapir cikkeiből, elemzéseiből kiindulva.

Oroszország gazdaságának méretét és jelentőségét tovább torzítja a globális kereskedelmi forgalom figyelmen kívül hagyása, amelyben Sapir becslése szerint Oroszország része talán 15 százalékot is kitehet.

Bár Oroszország nem a világ legnagyobb olajtermelője, mégis a legnagyobb olajexportőr, még Szaúd-Arábiát is megelőzve. Ugyanez igaz számos más alapvető termékre is, mint például a búza, a világ legfontosabb élelmiszernövénye, amelyből Oroszország a globális export mintegy 19,5 százalékát adja –  míg a nikkeltermelés 20,4 százalékát, a félkész vas 18,8, a platina 16,6, a fagyasztott halak 11,2 százalékát biztosítja a világpiacon.

Hová ereszkedik le vasfüggöny?

Az Oroszországgal szembeni jelenlegi szankciókban részt vevő országok összeszámlálása alapján nehéz megmondani: az új vasfüggöny az ellenfeleinket zárja el vagy inkább maga a Nyugat húzza le önmaga köré? – figyelmeztet Bertrand, aki emlékeztet: olyan jelentős országok és névleges amerikai szövetségesek, mint India és Szaúd-Arábia, különösen hangosan utasították el, hogy az ukrajnai konfliktusban állást foglaljanak.

Azok az országok, amelyek eddig elutasították a szankciókban való részvételt, most kihasználják a lehetőséget, hogy meredek árengedményekkel tárgyaljanak az orosz energiaszállításokról. Ha Oroszország továbbra is képes olajat eladni a világ minden táján, és az olyan államok, mint India, a piaci ár alatt tudnak vele tárgyalni, miközben a nyugati fogyasztókat megemelt árakkal sújtják, akkor valójában kit is szankcionálnak? – veti fel a kérdést az elemző.

Hasonló elv vonatkozik az amerikai dollár és általában a nyugati pénzügyi rendszer fegyverré tételére is.

Ha a nem nyugati országoknak egyre inkább azt mondják, hogy a dollárhoz – és az olyan tranzakciós rendszerekhez, mint a SWIFT – való hozzáférést a Washington politikájához való igazodástól teszik függővé, és ez a politika nem feltétlenül szolgálja saját érdekeiket, akkor az eredmény a globális gazdaság dollármentessé válása lehet,

nem pedig a nyugati rend megerősödése – figyelmeztet Bertrand.

Címlapfotó: Bezárt McDonald’s étterem az oroszországi Podolszkban 2022. május 16-án. A globális gyorsétteremlánc bejelentette, hogy az Ukrajna ellen indított orosz invázió miatt hozott szankciók hatására eladja minden oroszországi érdekeltségét és 32 év után kivonul az országból. (Fotó: MTI/EPA/Makszim Sipenkov)