logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Soros meghatározta, mibe nem szólhatnának bele az EU-tagországok

| Szerző: hirado.hu
A milliárdos tőzsdespekuláns a föderális Európa „egységesebb” és földrajzilag kiterjedtebb tagállami szövetségének vízióját is felvázolta a második világháború óta fennálló világrend átrendeződését érintő gondolatai között a davosi Világgazdasági Fórumon kedden tartott beszédében.

 

Az elkövetkező évek geopolitikai, gazdasági irányvonalát körvonalazó üzeneteket fogalmazott meg keddi, a davosi Világgazdasági Fórumon elmondott beszédében Soros György. Noha a világelit találkozójának egyik kulcstémája a klímaváltozás lett volna, a kérdést ezúttal csak érintőlegesen hozták szóba a felszólalók, akik javarészt inkább az ukrajnai háborúval összefüggésben tartották meg előadásaikat. Így tett az amerikai milliárdos is, aki mondanivalójában Oroszországot és Kínát nevezte a „szabad világ”, illetve a nyílt társadalomról alkotott ideája legnagyobb fenyegetésének, mi több:

felvázolta a harmadik világháború vízióját is, egybevetve azt a Putyinra mért vereség elmulasztásának a lehetőségével. 

Soros beszédében egyebek között kitért arra is, hogyan képzeli el a tengerentúlról Európa, illetve az Európai Unió jövőjét a világrend átalakulását sejtető új kihívások és fenyegetések árnyékában.

Az „egységesebb Európa” koncepciójának ismertetését Soros az uniós tagállamok vezetőinek hasonló felvetéseire alapozta. Szerinte Mario Draghi olasz miniszterelnök és más európai vezetők az ukrajnai orosz agressziót arra akarják felhasználni, hogy elősegítsék a szélesebb körű európai integrációt annak érdekében, „hogy amit Putyin tesz, soha többé ne történhessen meg”.

Egy másik olasz exkormányfő, Enrico Letta tervjavaslatát megidézve pedig elárulta: egyetért a részben föderatív Európára vonatkozó elképzeléssel,

ám ő ragaszkodna ahhoz, hogy a kül- és energiapolitikát, a menekültügyet, a védelmi, valamint a szociális és egészségügyi politikát magába foglaló szövetségi együttműködési területek közé ékeljék be az élelmiszer- és klímabiztonságot is. Soros víziója szerint „a szövetségi magpolitikában”, vagyis az EU ezen közös, összehangolt és kiemelt ügyeiben egyetlen tagállamnak sem lenne vétójoga. 

Más szakpolitikai területeken azonban a tagállamok csatlakozhatnának a „tenni akarók koalíciójához” vagy megtarthatnák vétójogukat – fűzte hozzá a milliárdos.

Bár felszólalásában Soros nem pontosította, Letta eredeti javaslata lényegében arról szólt, hogy létre kellene hozni egy összesen 36 országot magába foglaló „európai konföderációt”, amely az EU 27 tagországából, továbbá Ukrajnából, Grúziából, Moldovából, Albániából, Boszniából, Koszovóból, Montenegróból, Észak-Macedóniából és Szerbiából állna. Szerinte ennek kettős előnye lenne: egyrészt lehetővé tenné, hogy az EU-tagságért sorban álló országok helyet kapjanak a közös európai asztalnál és szóhoz jussanak az európai politikában, ugyanakkor a gesztus nem járna együtt tagországgá válásukkal, amihez igen magas elvárásokat kötnének.

Soros felidézte: Emmanuel Macron francia elnök is az unió földrajzi bővítése mellett érvelt, hangsúlyozva, hogy az EU-nak fel kell készülnie erre. Nemcsak Ukrajnának, hanem Moldovának, Grúziának és a nyugat-balkáni államoknak is meg kellene felelniük a tagság feltételeinek – jegyezte meg a tőzsdespekuláns.

Szerinte az uniós bővítés részleteinek kidolgozása még időbe telik, ám Európa jó irányba halad.

Erre utal, hogy az ukrajnai orosz támadásra gyorsabban, egységesebben és erőteljesebben reagált, mint valaha is a történelme során, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig a tétova kezdés után szintén határozottan Európa-párti hangot ütött meg.

Soros szerint ugyanakkor továbbra is eltúlzott az unió függősége az orosz energiahordozóktól, amit a spekuláns nagyrészt a volt német kancellár merkantilista politikájának tulajdonít.

Beszédében a milliárdos Angela Merkel számlájára írta, hogy különleges megállapodásokat kötött Oroszországgal a gázszállításról, és Kínát tette a németek legnagyobb kereskedelmi partnerévé. Németországé Európa legjobban teljesítő gazdasága, ám most újra kell orientálni, aminek súlyos ára van és hosszú időt vesz igénybe – mondta Soros György.

Olaf Scholz jelenlegi német kancellárt szerinte azért választották meg, mert Merkel politikájának és kormányzási stílusának folytatását ígérte a szavazóknak, az események azonban arra kényszerítették, hogy feladja ezt a kontinuitást. Ez nem ment könnyen, mivel a kancellárnak szakítania kellett saját szociáldemokrata pártjának néhány „megszentelt hagyományával”. Amikor azonban az európai egység fenntartásáról van szó, Scholz végül mindig helyesen cselekszik. Laudációjában Soros kiemelte, hogy Scholz felfüggesztette az Északi Áramlat 2 gázvezetéket, és – szakítva egy régi tabuval – 100 milliárd eurót fordított védelemre, továbbá fegyvereket küldött Ukrajnának – fejtegette beszédében a milliárdos.

Miként arról beszámoltunk, a davosi Világgazdasági Fórumon Henry Kissinger egykori amerikai csúcsdiplomata is felszólalt, Sorosnak az ukrajnai háborúval és a világ stabilitásával kapcsolatban kifejtett álláspontjától gyökeresen eltérő gondolatokat fogalmazva meg. A Nixon-kormány Nobel-békedíjas külügyminisztere szerint Ukrajnának területet kellene átengednie Oroszországnak a háború befejezéséhez. Kissinger elsősorban azzal érvelt, hogy az Egyesült Államoknak és a nyugati országoknak nem szabadna Oroszország szégyenteljes vereségére törekedniük Ukrajnában, mert ez súlyosbíthatja Európa hosszú távú stabilitását.

Soros György beszédének teljes, angol nyelvű leirata a Project Syndicate oldalon olvasható. 

Ajánljuk még