Most az elsődleges feladat a tűzszünet biztosítása és az orosz csapatok kivonása Ukrajnából –
vagy legalább Ukrajnának azon részéből, amely kétségtelenül egy olyan nemzethez tartozik, amelyet az oroszoknak el kell ismerniük
– így fogalmazta meg a Le Figaro kérdésére válaszolva a jelenleg elérhető minimumot Jean-Pierre Chevènement.
A politikus, aki többek között védelmi miniszter is volt (ám egy időben vezetett oktatási vagy ipari tárcát is különböző kormányok alatt), 2014-ben személyesen is részt vett a minszki megállapodás aláírásában, a Krím annektálása kapcsán kialakult konfliktus lezárásában.
Ez a paktum a Moszkva és Kijev között kialakult válság tárgyalásos megoldását, „befagyasztását” jelentette.
A végzetes döntés
Vlagyimir Putyin végzetes döntést hozott, amikor Ukrajna lerohanásáról döntött – mutatott rá Chevènement a Le Figaro munkatársával folytatott beszélgetésben. Az európaiaknak azonban nem az orosz elnök megbuktatását kellene célul kitűzniük, hanem azt, hogy Oroszország tűzszünetet kössön, és elismerje egy másik, független ukrán nemzet létezését – tette hozzá a „baloldali gaullistának” nevezett, a francia szuverenitás elkötelezettjeként ismert politikus, aki jellemzően különböző szocialista kormányok időszakában vállalt kormánypozíciókat.
Ugyanakkor
„nehéz Ukrajnának különleges helyet tulajdonítani az európai identitás építésében, amíg nem látjuk tisztábban a kollektív biztonság és az európai biztonsági egyensúly kérdéseit”
– tette hozzá szkeptikus véleményt fogalmazva meg Ukrajna felvételét illetően a NATO vagy az EU tagjainak sorába.
„Az ukránok meg akarták fordítani a sorrendet”
Chevènement felidézte a krími konfliktust lezáró tárgyalásokat (2014. szeptember 5-én Minszkben az EBESZ égisze alatt a normandiai négyek aláírták a dokumentumot a kelet-ukrajnai háború eszkalálódásának megakadályozására) is: ezek a megállapodások kulturális és közigazgatási szabadságjogok biztosításáról rendelkeztek a kelet-ukrajnai régiók és különösen a donyecki és luhanszki terület számára.
Ezt maguk az ukránok utasították el, akik meg akarták fordítani a sorrendet: előbb visszaszerezni a határaikat, és csak azután tartani egy belső népszavazást. Az oroszok viszont természetesen azt szorgalmazták, hogy először a referendum kerüljön megrendezésre, majd ezt követően véglegesítették volna a közös határvonalat.
Tehát hét évig állt minden mozdulatlanul, miközben tovább folyt egy visszafogott háború, amely végül az Ukrajna elleni, teljes körű orosz agresszióban csúcsosodott ki – hangoztatta.
Léteznek, tehát használhatók
A politikus nem rejtette véka alá, hogy a konfliktus eszkalálódása szerinte nem újabb országok konfliktusba keveredését jelentheti, hanem azt, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be.
„Lehetséges, hogy az oroszok átlépik azt a végzetes küszöböt. De remélem, hogy az orosz vezetésben még mindig van elég józan ész ahhoz, hogy ezt elkerüljék, mert a nukleáris tabu feloldása Hirosima óta először fordulna elő, még ha más formában is. (…) Egy időben még Franciaország is tervezett neutronbombákat, miközben az ellenkezőjét állította.”
Ha a németek ma amerikai F–35-ösöket vásárolnak, az azért van, mert az F–35-ösök gravitációs bombák hordozására vannak felszerelve, amelyek egyben atombombák is. Ezek a fegyverek léteznek, tehát használhatók – szögezte le a politikus.
Címlapfotó: Jean-Pierre Chevènement (Forrás: Wikipédia)