logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Volt francia védelmi miniszter: az elsődleges feladat a tűzszünet biztosítása

| Szerző: hirado.hu
A 2014-es miniszki megállapodások kulturális és közigazgatási szabadságjogok biztosításáról rendelkeztek a kelet-ukrajnai régiók és különösen a donyecki és luhanszki terület számára. Ezt a megállapodást maguk az ukránok utasították el – idézte fel a jelenlegi orosz–ukrán konfliktus gyökereit Jean-Pierre Chevènement, aki a Le Figaro című lap pénteki számában közölt nyilatkozatában nem tartotta kizártnak, hogy idővel Oroszország nukleáris fegyvereket is bevethet.

 

Most az elsődleges feladat a tűzszünet biztosítása és az orosz csapatok kivonása Ukrajnából –

vagy legalább Ukrajnának azon részéből, amely kétségtelenül egy olyan nemzethez tartozik, amelyet az oroszoknak el kell ismerniük

– így fogalmazta meg a Le Figaro kérdésére válaszolva a jelenleg elérhető minimumot Jean-Pierre Chevènement.

A politikus, aki többek között védelmi miniszter is volt (ám egy időben vezetett oktatási vagy ipari tárcát is különböző kormányok alatt), 2014-ben személyesen is részt vett a minszki megállapodás aláírásában, a Krím annektálása kapcsán kialakult konfliktus lezárásában.

Ez a paktum a Moszkva és Kijev között kialakult válság tárgyalásos megoldását, „befagyasztását” jelentette.

A végzetes döntés

Oroszbarát szakadárok páncélozott harci járműveinek konvoja visszavonul a donyecki frontról a kelet-ukrajnai Mariupol közelében 2015. október 21-én. Ukrajna és az oroszbarát szakadárok a minszki egyezmény értelmében fokozatosan visszavonják a 100 milliméteresnél kisebb kaliberű fegyvereiket a kelet-ukrajnai front menti övezetből (Fotó: MTI/EPA/Olekszandr Jermocsenko)

 

Vlagyimir Putyin végzetes döntést hozott, amikor Ukrajna lerohanásáról döntött – mutatott rá Chevènement a Le Figaro munkatársával folytatott beszélgetésben. Az európaiaknak azonban nem az orosz elnök megbuktatását kellene célul kitűzniük, hanem azt, hogy Oroszország tűzszünetet kössön, és elismerje egy másik, független ukrán nemzet létezését – tette hozzá a „baloldali gaullistának” nevezett, a francia szuverenitás elkötelezettjeként ismert politikus, aki jellemzően különböző szocialista kormányok időszakában vállalt kormánypozíciókat.

Ugyanakkor

„nehéz Ukrajnának különleges helyet tulajdonítani az európai identitás építésében, amíg nem látjuk tisztábban a kollektív biztonság és az európai biztonsági egyensúly kérdéseit”

– tette hozzá szkeptikus véleményt fogalmazva meg Ukrajna felvételét illetően a NATO vagy az EU tagjainak sorába.

„Az ukránok meg akarták fordítani a sorrendet”

Orosz támadásban megrongálódott lakóépület lángjait fékezik meg a tűzoltók Harkivban 2022. április 12-én (Fotó: MTI/EPA/Szerhíj Kozlov)

Chevènement felidézte a krími konfliktust lezáró tárgyalásokat (2014. szeptember 5-én Minszkben az EBESZ égisze alatt a normandiai négyek aláírták a dokumentumot a kelet-ukrajnai háború eszkalálódásának megakadályozására) is: ezek a megállapodások kulturális és közigazgatási szabadságjogok biztosításáról rendelkeztek a kelet-ukrajnai régiók és különösen a donyecki és luhanszki terület számára.

Ezt maguk az ukránok utasították el, akik meg akarták fordítani a sorrendet: előbb visszaszerezni a határaikat, és csak azután tartani egy belső népszavazást. Az oroszok viszont természetesen azt szorgalmazták, hogy először a referendum kerüljön megrendezésre, majd ezt követően véglegesítették volna a közös határvonalat.

Tehát hét évig állt minden mozdulatlanul, miközben tovább folyt egy visszafogott háború, amely végül az Ukrajna elleni, teljes körű orosz agresszióban csúcsosodott ki – hangoztatta.

Léteznek, tehát használhatók

A politikus nem rejtette véka alá, hogy a konfliktus eszkalálódása szerinte nem újabb országok konfliktusba keveredését jelentheti, hanem azt, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be.

„Lehetséges, hogy az oroszok átlépik azt a végzetes küszöböt. De remélem, hogy az orosz vezetésben még mindig van elég józan ész ahhoz, hogy ezt elkerüljék, mert a nukleáris tabu feloldása Hirosima óta először fordulna elő, még ha más formában is. (…) Egy időben még Franciaország is tervezett neutronbombákat, miközben az ellenkezőjét állította.”

Ha a németek ma amerikai F–35-ösöket vásárolnak, az azért van, mert az F–35-ösök gravitációs bombák hordozására vannak felszerelve, amelyek egyben atombombák is. Ezek a fegyverek léteznek, tehát használhatók – szögezte le a politikus.

Címlapfotó: Jean-Pierre Chevènement (Forrás: Wikipédia)

Ajánljuk még