logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Az európai infláció 50 százalékát az energiaárak adják, ezek nélkül 2,9 százalék lenne

| Szerző: hirado.hu
Krisztalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója szerint az európai inflációt a kínálati sokk táplálja, ami különleges választ igényel, olyat, ami egyesíti a fiskális és monetáris politikát, mert „nem tudunk ugyanabban az ütemben, ugyanabban a sorrendben és ugyanazzal az eszközzel dolgozni”.
Fotó: EPA/Cory Hancock / IMF Photo HANDOUT HANDOUT EDITORIAL USE ONLY/NO SALES

Az amerikai CNBC televízió globális gazdaságról szóló vitájának házigazdája, Sara Eisen vendége volt Jerome H. Powell, a Fed elnöke, Kristalina Georgieva, az IMF vezérigazgatója, Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke, Sri Mulyani Indrawati, Indonézia pénzügyminisztere és Mia Mottley, Barbados miniszterelnöke. A beszélgetés alaptémája a globalizáció volt, miközben a világ országai az inflációval, a világjárvány következményeivel, a változó jegybankpolitikával és az ukrajnai háború körüli problémákkal küzdenek.

Tovább csökkentheti az IMF a világgazdaság egészére vonatkozó növekedési előrejelzéseket

Elsőként az IMF vezérigazgatója válaszolt a globális kihívásokkal kapcsolatban feltett kérdésre. Georgieva hangsúlyozta, hogy az IMF tavalyi prognózisa a világgazdaság éves növekedésére még 6,1  százalékos volt, ezt közel 5 százalékra csökkentették, azonban a koronavírus omikron variánsa, valamint az ukrajnai háború miatt ezek a kockázatok további felülvizsgálatokat tesznek szükségessé, további lefelé mutató kockázatokkal. A pénzügyi szakember kiemelte,

„ha valamit megtanultunk ebben a két évben, akkor azt, hogy rugalmasabbnak kell lennünk, hogy ellenállóbbak legyünk a sokkokkal szemben”.

Az Európai Központi Bank (EKB) által közreadott képen Christine Lagarde, az EKB elnöke sajtótájékoztatót tart az euróövezet gazdaságáról az Európai Központi Bank kormányzótanácsának ülését követően.MTI/EPA/Európai Központi Bank (EKB)/Martin Lambert

Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke szerint is lefelé mutató kockázatokkal kell számolni a gazdasági növekedést illetően, miközben jó eséllyel az infláció mértéke még emelkedhet is. Hozzátette, a jelenlegi problémák messze túlmutatnak Európán. Az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban kiemelte, hogy az oroszország ellen elrendelt szankcióknak „nyilvánvalóan nagy hatása volt Oroszországra, és továbbra is hatással lesz”. Lagarde a további szankciókkal kapcsolatban úgy fogalmazott, szerinte ez egy folyamat, és nem zárná ki, hogy születik még több döntés is.

Jeremy H. Powell, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnöke kiemelte, hogy az Egyesült Államokban a munkaerőpiac rendkívül feszes, a munkaerő-kereslet és -kínálat között egyensúlyhiány van. A nagy kérdésnek az inflációt nevezte, ahogy fogalmazott, „erre nagyon koncentrálunk, az inflációt vissza kell szorítani a kétszázalékos szintre”. De, hangsúlyozta Powell, „alapvetően ez a célunk, hogy a kereslet és a kínálat újra szinkronba kerüljön, hogy az infláció csökkenjen, azonban senki nem fogja azt mondani a Fednél, hogy ez egyszerű vagy könnyű lesz. Nagy kihívás lesz. De, mindent megteszünk, hogy ezt elérjük. Az árstabilitás helyreállítása elengedhetetlen, a gazdaságok nem működnek árstabilitás nélkül. Szükségünk van rá, hogy a munkaerőpiac tartósan erős maradjon”.

Indonézia és Barbados jobb számokat produkál

Sri Mulyani Indrawati, Indonézia pénzügyminisztere azt emelte ki, hogy az Egyesült Államok és Kína a világ két legnagyobb gazdasága, azaz „bármi történik ebben a két gazdaságban, az mindenképpen kihat a többi gazdaságra is”. Hangsúlyozta, hogy Indonézia jelentős nyersanyaggal rendelkezik, az ország exportja tavaly több mint 24 százalékkal, az idei év első három hónapjában pedig még ennél is nagyobb mértékben nőtt.

Mia Mottley, Barbados miniszterelnöke, aki a szigetországból jelentkezett be videóhíváson keresztül jelezte, hogy az IMF az idei évre 11,2 százalékos gazdasági növekedéssel számol. A miniszterelnök asszony elmondta, ennek oka egyértelműen a turizmus fellendülése, és bízik abban, hogy a növekedés a következő évben is kitart, bár hozzátette, a korábban említett kockázatok őket is érintik.

Kiemelte, hogy más országokkal ellentétben Barbados nem tudja élvezni a fiskális és monetáris lazítás előnyeit, mint Európa és a többi ország, ahogy fogalmazott, „nehezebb helyzetekben mi csak egy dolgot tudtunk tenni. hogy szó szerint növeltük az adósságot”. Hozzátette, egy nyitott, kis gazdaságnak, amilyen Barbados is, egyetlen módja van, hogy az inflációt tompítsa, ha növeli a költségvetési hiányt. Kiemelte azt is, hogy végre komolyan kell foglalkozni a klímaválsággal és a szükséges finanszírozással, mert látjuk a viharok és hurrikánok pusztító hatásait, de azt is, amiről a legtöbb ember nem tud, mint az aszályok, a sargassum hínár, valamint a korallzátonyok pusztulása – ez mind a part menti erózióhoz vezet. Ráadásul egy olyan időszakban, amikor minden eddiginél nagyobb szükségünk lenne a kiadások növelésére – azonban kevés a kedvezményes finanszírozás és korlátozott a költségvetési mozgástér.

Mottley hangsúlyozta, hogy

a nemzetközi pénzügyi rendszer sürgős és komoly reformjára van szükség, mert a világ szegényeinek 75 százaléka a kisjövedelmű országokban él, akik képtelenek élni a pénzintézetek kedvezményes finanszírozásával, „szóval, van teendője az IMF-nek”.

Különleges típusú választ igényel a kínálati sokk

Georgieva az európai inflációval kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta, hogy az Egyesült Államokhoz hasonlóan Európa célja is az árstabilitás, márciusban az infláció mértéke 7,4 százalék volt,  azonban hangsúlyozta, hogy ennek a nagyon magas számnak majdnem 50 százalékát az energiaárak teszik ki, tehát, ahogy fogalmazott, „ez egy kínálati sokk, amit elviselni kényszerülünk”. Közölte, „ha a maginflációt nézzük, tehát kivesszük az élelmiszereket és az energiát, akkor ez az inflációs ráta valójában 2,9 a mostani felülvizsgálat szerint”. Hozzátette, „a kínálati sokk egy különleges típusú választ igényel, ami egyesíti a fiskális és monetáris politikát, nem tudunk ugyanabban az ütemben, ugyanabban a sorrendben és ugyanazzal az eszközzel dolgozni”.

A barbadosi miniszterelnök asszony a magas államadósság kapcsán figyelmeztetett:

„a valóság az, hogy a magas adósság a legtöbb fejlődő ország esetében nem a pazarlás, nem a korrupció miatt keletkezett, hanem nagyrészt azért, mert a saját államháztartásunkban mások cselekedeteinek következményeit kell elviselnünk”.

Közölte, eljött az idő néhány döntés meghozatalára, a rugalmasság és a fenntarthatóság irányába, de ehhez szükség van a Világbankra és a fejlesztési szervezetekre. Rövid példát is idézett a britek kapcsán arról, hogyan vált örökös adóssággá egy 1914-ben és 1917-ben 5 százalékos kamattal induló, 30 éves kibocsátású kötvény.

Az IMF vezérigazgatója a beszélgetés végén úgy fogalmazott, jelenleg túl sok pénz van forgalomban, és túl kevés a termék, azonban nem igazán gondoltuk végig a következményeket. Egyetértett abban Christine Lagarde-dal a klímaváltozás kapcsán, és egy példát hozott fel, „néha úgy viselkedünk, mint a nyolcévesek, akik fociznak. Fedezik a labdát, de nem fedezzük a pálya többi részét.

Talán nincs meg a képességünk, hogy egynél több dologgal foglalkozzunk, (…) amikor az orosz–ukrán háború elkezdődött, a lányom felhívott egy héttel később, hogy mi történt a világjárvánnyal, eltűnt a médiából… Sajnos úgy tűnik, nem tudunk eléggé koncentrálni, hogy minden területet lefedjünk” – tette hozzá.

Ajánljuk még