Az uniós missziót vezető magyar képviselő közölte: a 2018-as választások utáni időszakot Libanonban politikai instabilitás, illetve a társadalmi és gazdasági helyzet drasztikus romlása jellemezte, amelyet súlyosbított a bejrúti kikötőben 2020 augusztusában történt robbanás. Ebben a kihívásokkal teli időszakban zajlottak a május 15-i választások.
Hölvényi György kiemelte: Libanonban a világon egyedülálló választási rendszer működik, amely a 128 parlamenti helyet egyenlő arányban osztja szét a szunnita és síita muszlim, valamint a keresztény képviselők között.
A misszióvezető ezzel kapcsolatban elmondta:
a jogi háttér megfelelő alapot biztosít a demokratikus választásokhoz,
azonban fontos reformokra van szükség ahhoz, hogy a meglévő joghézagokat felszámolják, és eleget tegyenek a nemzetközi vállalásoknak, mint a nők és férfiak közötti egyenlőség kérdése, a szavazatvásárlás megállítása, a részvétel, illetve a választási bizottság működésének megerősítése.
Elmondta, a megválasztott képviselők első feladata a kormányalakítás lesz, ami – mint kiemelte – különösen sürgető, hiszen a minden eddiginél súlyosabb libanoni gazdasági válság közepette az új kormánynak azonnal hozzá kell kezdenie a válságkezeléshez.
„Az Európai Unió mint Libanon szomszédja és barátja készen áll, hogy támogassa a megalakuló parlamentet, valamint a majdani kormányt a szükséges és halaszthatatlan reformok végrehajtásában” – fogalmazott Hölvényi György.
Libanonban, a vasárnap tartott parlamenti választás hivatalos eredményei szerint a Hezbollah szövetségesei nem tudták megszerezni a 128 tagú törvényhozásban a többséghez szükséges 65 mandátumot.
Visszaesett az eddig legnagyobbnak számító keresztény párt, a síita mozgalommal szövetséges Szabad Hazafias Mozgalom támogatottsága:
a párt 18 mandátumot szerzett, míg ellenfele, az ugyancsak keresztény, ám Washington és Rijád támogatta Libanoni Erők 20-at.
A Hezbollah két másik jelöltje, a drúz Talal Arszlán és a szunnita Feiszal Karáme pedig független jelöltekkel szemben maradt alul.
Összesen 16, a fennálló politikai struktúrát ellenző jelölt jutott be a törvényhozásba, ők a kampányukban azt ígérték, hogy felelősségre vonják az 1975-től 1990-ig tartó polgárháborút szerintük kirobbantó politikusokat.