logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

„Egy összetákolt nonprofit gazdasági társaság” – komolyan bírálták a BLM működését a szakértők

| Szerző: hirado.hu
Nemrég nyilvánosságra hozott pénzügyi beszámolója alapján hatalmas forrásokkal rendelkezik az amerikai Black Lives Matter (Fekete életek számítanak, BLM-) mozgalom, a vezetősége azonban a jelek szerint nem volt képes felnőni a feladathoz. Hiába a 90 millió dolláros (33 milliárd forintos) adományok, az ügyvezető igazgatót nélkülöző, kétes tanácsadói díjakat osztogató BLM GNF alapítvány szervezeti felépítése a szakértők szerint egy „összetákolt” nonprofit gazdasági társaságéra hasonlít.

Mint arról korábban beszámoltunk, BLM-mozgalom szervezőinek alapítványa – az adóhatósághoz benyújtott adóbevallás szerint – 42 millió dolláros (15,4 milliárd forintos) vagyonnal rendelkezik még azt követően is, hogy több mint 37 millió dollárt (13,6 milliárd forintot) költöttek adományokra, támogatásokra, ingatlanra, tanácsadókra és egyéb költségekre.

Az AP amerikai hírügynökség keddi tudósítása szerint a hírügynökség birtokába került a Black Lives Matter Global Network Foundation (GNF) Inc., azaz a mozgalom globális alapítványának  legfrissebb, 63 oldalas adóbevallása.

Eszerint a GNF 32 millió dollárt (11,7 milliárd forint) fektetett részvényekbe abból a 90 millió dollár (33 milliárd forint) értékű pénzügyi adományból, amelyet 2020-ban, az amerikai BLM-tüntetéssorozat idején kapott az alapítvány.

Az alapítvány közel 42 millió dolláros nettó vagyonnal zárta a 2020. júliustól és 2021. júniusig tartó amerikai pénzügyi évet. Működési költségvetése mintegy 4 millió dollárra (1,47 milliárd forintra) rúgott a GNF egyik kuratóriumi tagja szerint.

Mindezt annak ellenére érték el, hogy társalapítójuk, és korábbi teljhatalmú vezetőjük, Patrisse Cullors arra használta fel a forrásokat, hogy elképesztő összegekhez jusson a hozzá közel állókkal együtt.

Kapcsolódó tartalom

Az alapítvány adóbevallása szerint a GNF például 970 ezer dollárt (355,5 millió forintot) fizetett a Damon Turner (Cullors gyermekének apja) tulajdonában lévő cégnek rendezvények megszervezésére és egyéb kreatív szolgáltatások nyújtására.

A társalapító testvérének is van már mit a tejbe aprítania: Paul Cullors bankszámlájára 840 ezer dollár (308 millió forint) érkezett, amiért állítólag biztonsági szolgáltatásokat nyújtott a nonprofit szervezetnek.

Utóbbi kiadásokat a mozgalom vezetői azzal próbálták indokolni, hogy az alapítvány, illetve a rendezvények védelmét nem lehetett volna olyan volt rendőrségi szakemberekre bízni, akik általában a biztonsági cégeket vezetik, mivel a BLM arról ismert, hogy hevesen tiltakozik a rendvédelmi szervezetek ellen.

További „furcsaság”, hogy a Shalomyah Bowers, a BLM igazgatótanácsának titkára és korábban az ügyvezető igazgató helyettese által vezetett tanácsadó cégnek több mint 2,1 millió dollárt (770 millió forintot) fizettek azért, hogy működési támogatást nyújtson a szervezetnek, beleértve a személyzetet, az adománygyűjtést és más kulcsfontosságú szolgáltatásokat.

Cullors, akit már korábban is kényelmetlen kérdések elé állítottak, mivel a GNF-től 120 ezer dolláros (44 milló forintos) kifizetést kapott „tanácsadói díjként”, a szervezet pénzügyeit övező vizsgálatok közepette tavaly lemondott tisztségeiről.

Többször is tagadta azokat az állításokat, miszerint pénzt vett fel az alapítványtól személyes ügyekre, valamint hangsúlyozta, hogy minden vásárlás és tranzakció – beleértve egy pazar, hatmillió dolláros, a kaliforniai Los Angeles Studio City nevű kerületében álló, hat hálószobával, fürdőszobákkal, medencével, koncertszínpaddal és irodákkal rendelkező ingatlant is – törvényes volt. Azt azonban elismerte, hogy nővére, édesanyja és testvére is a szervezet alkalmazásában állt.

Egy „összetákolt” nonprofit gazdasági társaság

A kedden közölt volt a BLM GNF első nyilvános pénzügyi beszámolója az alapítvány 2017-es létrehozása óta.

A frissen létrehozott nonprofit alapítvány korábban egy régóta olajozottan működő jótékonysági szervezet pénzügyi ernyője alatt tevékenykedett, ezért nem volt köteles nyilvánosságra hozni pénzügyi működését, egészen 2020 decemberéig, amikor is pénzügyileg teljesen független besorolású nonprofit szervezetté vált.

Az adóbevallása alapján a GNF szervezeti kiépítése még nem fejeződött be: az alapítványnak egyelőre még nincs sem ügyvezető igazgatója, sem irodai munkatársai.

Az AP által megkérdezett, az amerikai nonprofit szervezetek működését jól ismerő szakértők szerint a BLM GNF alapítványa a fentiek alapján úgy működik, mint egy alacsony költségvetésből gazdálkodó, összetákolt nonprofit gazdasági társaság.

A BLM társalapítói, Patrisse Cullors, Alicia Garza and Ayo Tometi ugyan decentralizált szervezet kiépítését ígérte, de végül Cullors kezében futott össze minden – állapította meg az AP, hozzátéve, hogy az alapítvány pénzügyei nem voltak átláthatók, ezért sok BLM-aktivista Cullorst vádolta.

Az AP beszámolója idézi Brian Mittendorfot, az Ohiói Állami Egyetem professzorát, aki szerint a BLM GNF alapítványának szervezeti-vezetési struktúrája alapján nehéz lenne cáfolni azokat az állítólagos helytelen, szabálytalan, az alapítvány fő tevékenységi körével közvetlenül nem összefüggő pénzügyi elszámolási megoldásokról szóló korábbi vádakat, amelyek évek óta keringenek a Black Lives Matter mozgalom globális alapítványa körül.

Több tagszervezet is panaszkodott korábban az adományok méltánytalan elosztására

Egy tíz – a mozgalomhoz köthető – szervezetből álló, #BLM10 elnevezésű csoport 2020-ban elutasította az alapítvány finanszírozási ajánlatát, és nyilvánosan panaszkodott az adományozói átláthatóság hiánya miatt. Vezetői szerint azonban az alapítvány a tízből csak néhányat ismer el hálózati tagszervezetként.

Egy november 30-án közzétett levélben a #BLM10 azt állította, hogy a legtöbb tagszervezet alig vagy egyáltalán nem kapott pénzügyi forrásokat a befolyó adományokból a mozgalom 2013-as indulása óta. Az érintett tagozatok vezetői az AP-nek azt mondták, hogy ez negatívan befolyásolta szervezőmunkájukat.

A tagszervezetek egyszerűen csak egyenlő beleszólást kérnek „abba, amihez a nevünk kapcsolódik, amit a mi nevünkben csinálnak” – magyarázta April Goggans, a Black Lives Matter DC szervezője, amely Indianapolis, Oklahoma, San Diego, Hudson Valley, New York és más, kisebb városokban működő csoportokkal együtt tagja a #BLM10-nek.

Mi vagyunk a BLM. Mi építettük ezt, mindannyian

– húzta alá.

A feljegyzések szerint egyes tagszervezetek többször kaptak támogatást 800 és 69 ezer dollár (290 ezer és 25 millió forint) közötti összegben, egészen 2016-ig visszamenőleg. A #BLM10 szerint azonban a szétosztott támogatások messze nem voltak méltányosak a BLM által az évek alatt begyűjtött adományok mértékéhez képest. Cullors ezzel nem értett egyet.

Mivel a BLM-mozgalom nagyobb volt az életnél – és most is nagyobb az életnél –, az emberek túlzó becsléseket végeztek arról, hogy milyen a tényleges pénzügyi helyzetünk” – fogalmazott az egykori vezető. Hozzátette, „gyakran kapartak a pénzért”, és a 2020-as volt az első olyan év, amikor olyan forrásokkal rendelkeztek, amelyeket megérdemeltek.

A #BLM10 tagjai mégis úgy gondolták, hogy a valóság nem egyezett azzal a képpel, amit a mozgalom alapító csoportja a nagyvilág előtt mutatott. A korai években a BLM nyilvánosságra hozta, hogy olyan hírességektől kapott adományokat, mint Beyoncé, Jay-Z és korábban, halála előtt Prince.

A BLM vezetői 2021-ben elismerték, hogy az évek során nem kommunikáltak egyértelműen a mozgalom pénzügyeivel és szervezeti struktúrájával kapcsolatban, azóta azonban az alapítvány nyitottabb az ilyen ügyekben. Azt állították, hogy a forrásokat kezelő pénzügyi szponzoruk megköveteli, hogy a kiadásokat egy kollektív cselekvési alap hagyja jóvá, amely a BLM hivatalos tagozatainak képviselőiből álló testület.

26 millió dollár jutott a tagszervezeteknek és családoknak

Az alapítvány legfrissebb adóbevallása már arra utal, hogy a BLM GNF az utóbbi időben már nem hagyta figyelmen kívül a mozgalom tagjait. Az elmúlt adóévben közel 26 millió dollárt (9,5 milliárd forintot), vagyis a kiadásainak 70 százalékát szervezeteknek és családoknak nyújtott támogatások tették ki.

Tizenkét BLM-tagszervezet – köztük a dél-karolinai Boulderben, Bostonban, Washingtonban, Detroitban, Los Angelesben, az Indiana állambeli Garyben, valamint Philadelphiában működő szervezet – kapott felajánlásokat legfeljebb 500 ezer dolláros (182 millió forintos) támogatásra. A George Floyd, illetve más, rendőrök és önbíráskodók által meggyilkolt afroamerikai áldozatok – Trayvon Martin és Oscar Grant – tiszteletére létrehozott családi alapítványok egyenként 200 ezer dolláros (73 millió forintos) hozzájárulást kaptak.

Ajánljuk még