logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Német nyugalmazott dandártábornok: Ezt a háborút nem lehet megnyerni, nem lesz győztese, a fegyverek pedig csak ronthatnak a helyzeten

Katonai szempontból értelmetlen nehézfegyverekkel támogatni Ukrajnát – figyelmeztet a német hadsereg nyugalmazott dandártábornoka. Erich Vad a ZDF televízió egyik műsorában keveredett heves vitába a fegyverszállításokat támogató politikusokkal. A tábornok szerint ugyanis ezt a háborút nem lehet megnyerni, nem lesz győztese, a fegyverek pedig csak ronthatnak a helyzeten. Az előző kancellár, Angela Merkel egykori tanácsadójának szavai komoly vihart kavartak a német sajtóban, már csak azért is, mert egy olyan katona mondta, akinek szakértelme, háborús tapasztalatai megkérdőjelezhetetlenek. Erich Vad a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában adott interjút.

Az interjú alább hallgatható vissza.

Interjú

– Tábornok úr, mit gondol az elmúlt napok történéseiről? Dmitro Kuleba ukán külügyminiszter csütörtök este nagyon elégedetten nyilatkozott a német televíziónak a berlini látogatásáról. Elmondta, milyen fontos, hogy Európa legjelentősebb állama fegyverekkel is támogatja Ukrajnát. Előtte még áprilisban keményen követelte többször is a német kormánytól, hogy küldjön nehézfegyvereket. Most hét Panzerhaubitze 2000-et, vagyis páncélos tarackot kapnak. De mi történt az elmúlt hetekben? Olaf Scholz kancellár sokáig kitartott amellett, hogy fegyverekkel nem segíthetik Ukrajnát.

– Igen, Németország kezdetben nem akart nehézfegyvereket szállítani, és mint katonai szakértő azt kell mondjam, hogy a jelenlegi helyzetben sem a nehézfegyverek azok, amik segítséget jelenthetnek Ukrajnának. Az ilyen fegyverek használatához hosszú kiképzési időre van szükség. Ezt a kiképzést most Idar-Obersteinban megkezdik a németek, de aztán ezeket a fegyvereket el is kellene juttatni Kelet-Ukrajnába. Óriási a távolság a lengyel határtól az ukrán területekig, és ráadásul az oroszok uralják a légteret Ukrajna felett, ami komoly gondot jelent. Egy ilyen hatalmas gépet nem lehet észrevétlenül Ukrajnán keresztül szállítani. A hosszú kiképzésen túl pedig szükség lesz technikai személyzetre is, töltényekre, üzembe helyezőkre, cserealkatrészekre, vagyis egy hosszú logisztikai láncot kellene kiépíteni sok száz kilométeren keresztül, hogy minden működjön. Könnyű nehézfegyvereket követelni, de azon is el kellene gondolkodni, hogy hadászatilag, operatívan, hogyan történik majd a megvalósítás. Németország többek között ezért is volt sokáig tartózkodó a kérdésben, de aztán végül döntés született, hogy nehézfegyverekkel is támogatja Ukrajnát.

– De Oroszország többször hangsúlyozta, hogy a fegyverszállítmányokat célpontnak tekinti. Vagyis ez komoly veszélyt jelenthet az Ukrajnában élő civilek számára is.

– Igen, ez így van, ezért sem támogatom ebben a helyzetben a nehézfegyverek küldését. Katonai szempontból a jelen pillanatban az ukránoknak páncéltörő fegyverekre, drónokra lehet szükségük, amit például a törököktől, amerikaiaktól meg is kapnak. Szükségük lehet könnyűpáncélos járművekre a gyalogság részére, illetve modern kommunikációs eszközökre a védelem irányításához. Nem látom viszont katonai műveleti szempontból annak a lehetőségét, hogy Kelet-Ukrajnában egy nagyszabású páncélozott ellentámadást lehetne indítani. Ez jelen helyzetben egyszerűen nem kivitelezhető. Ezenkívül itt van a szállítás problémája, amiről már beszéltem. Az oroszok figyelik Ukrajna ellátási és utánpótlási útvonalait, és nem fogják hagyni, hogy német harci tankok vagy légvédelmi fegyverek egyáltalán eljussanak a régióba. Most az ukrán katonákat kiképzi Németország a német fegyverrendszerekre, de ez csak hosszú távon nyer értelmet. Fel lehetne építeni egy ukrán páncélos alakulatot, de ahhoz sok idő kell. Ahogy nemrég hallhattuk az ukrán külügyminiszter harci jeteket is követel. Légi haderőre is csak sokkal később lenne szükség, hiszen a reptereket az orosz tüzérség ellenőrzi. Az ukrán légierő nem létezik, és az oroszok uralják a légteret a régióban. Szóval szerintem teljesen értelmetlen a követelés, hogy harci jeteket kérnek, és ezért is vannak fenntartásaim.

– Azt mondja, hogy ezekre a fegyverekre később lehet szükség, és tulajdonképpen ezzel azt is mondja, arra számít, hogy sokáig tart még a háború. Volt olyan pont február 24. óta, amikor közelebb voltunk a békekötés lehetőségéhez, amikor máshogy is alakulhatott volna?

– Igen, ez jogos észrevétel. Nyugtalanít a katonai logika, az eszkaláció veszélye, hogy nem keresik a politikai megoldás lehetőségét, hogy kikerüljünk a konfliktusból. Afelé tartunk, hogy egy hosszú proxy háború elszenvedői lehetünk, ami végeredményben Ukrajna teljes pusztulásához vezet, minél tovább tart, annál inkább. A háború elején még voltak arra utaló jelek, hogy az ukrán miniszterelnök hajlandó lenne esetleg a békekötésre, Ukrajna neutralitásának megőrzésére, de ezekről a lehetőségekről már egyáltalán nem hallani, csak a háborúról, és arról, hogy azt végig akarják vinni, egészen a győzelemig. Csakhogy ez nem segít. Az ukrán hadsereg potenciálisan – még ha sokkal több fegyvert is szállítunk oda – nem tudja legyőzni az orosz hadsereget, felszabadítani Donbaszt, Ukrajna területi sértetlenségét visszaállítani. Ez katonailag lehetetlen, legalábbis most. Ukrajna egyetlen lehetősége katonailag, hogy elnyújtja a háborút, és Oroszország számára annyira felhajtják a költségeket, hogy úgymond maguktól felhagyjanak a vállalkozással. Hát nem tudom… Közben a NATO és a Nyugat nem szeretne bevonódni a háborúba, nem akarunk egy harmadik világháborút. Segíthetjük Ukrajnát gazdaságilag, politikailag és katonailag is, hogy elkerüljük Ukrajna legyőzését. Ez a német álláspont is, de ezzel nem érjük el a békét. Azt csak politikai, diplomáciai eszközökkel lehet. A franciák és a németek is, Macron és Scholz is beszélnek arról, hogy meg kell próbálni kikerülni ebből a harcból, mihamarabb el kellene jutni egy fegyverszünethez, de sajnos még nem tartunk itt. Szerintem pedig csak ez lehet a cél.

– Azt mondta, hogy sem Németország, sem a NATO nem akar bevonódni a háborúba. Önnek komoly katonai tapasztalata van más háborúkból. Mit lát most, mennyire vonódott már be Németország ebbe a háborúba? Arra gondolok, mégiscsak jelent valamit, hogy úgy nyilatkozott az ukrán külügyminiszter Berlinben, hogy „megbeszéltük a stratégiánkat”, és hogy Németország fegyvereket szállít, ukrán katonákat képez ki.

– Igen, megvan a veszélye, hogy ezt nem nézi jó szemmel Oroszország, és minél többet vállalunk, annál nagyobb a veszély. De önmagában a kiképzés és fegyverszállítás még nem jelent részvételt a háborús konfliktusban. Persze minél tovább tart a konfliktus, annál nagyobb az eszkaláció veszélye. Akár váratlanul is eszkalálódhat. Oroszország nem akármilyen ország, hanem egy nukleáris hatalom. Ezt nem szabad elfelejteni. Ezért nem lehet úgy eljárni mint Afganisztánban, Irakban, Szíriában, Líbiában vagy más országokban, ahol a Nyugat részt vállalt katonailag valamilyen háborúban.

– Milyen a legsötétebb jövőképe? Hogyan terjedhet ki a háború? Lehetséges akár egy harmadik világháború?

– Igen, egy ilyen proxy háborúban mindig megvan az eszkaláció veszélye. Ezért is mondom, hogy mihamarabb el kell engedni a katonai megoldásokat kereső logikát, és politikai, diplomáciai megoldásokat kell találni. Ez a politikusaink feladata. Egy hosszan elhúzódó konfliktus egész Európa stabilitását veszélyezteti, de nem lehet jó Ukrajna számára sem, hiszen minél tovább tart, annál jobban lepusztítják az országot. Szóval azon kell lennünk, hogy ne húzódjon el a háború. Segítjük az ukránokat a védekezésben, hiszen az oroszok megtámadták őket, és vigyáznunk kell, hogy ne kapjanak étvágyat más országokra. Most Finnország és Svédország is csatlakozni akar a NATO-hoz, mert félnek.

– Nem gondolja, hogy ez is veszélyes lehet?

– Természetesen ez irritálja Vlagyimir Putyint, de ez következménye annak, hogy egy szomszédos országba bevonultak. A többiek így védelmet keresnek a NATO-ban.

– Két héttel ezelőtt egy kerekasztal-beszélgetésen határozottan érvelt a fegyverszállítások ellen, és komoly kritikát kapott olyan politikusoktól, akiknek valószínűleg kevesebb katonai tapasztalata van, mint önnek. Nem győzték meg őket az ön érvei. Miért?

– Mert sokan azt hiszik, hogy nehézfegyverek szállításával lehet Ukrajnán segíteni. Nem látják át a helyzetet. Én tisztán katonai operatív szempontok alapján ellenzem ezt a fegyverszállítást, azt gondolom, hogy ez a háború eszkalációjához vezethet. Tudja, számomra, mint katonai szakembernek nehéz elképzelni, hogy milyen is lenne egy szállítmány a síneken német tankokkal, páncélos tarackokkal. Soha nem érné el Kelet-Ukrajnát. Változatlanul ellene vagyok. Arról konszenzus van a NATO-ban, hogy nem akarunk a háború részesei lenni. Ezt meg is kell akadályozni, és nagyon oda kell figyelni például a fegyverszállításoknál is, hogy mit szállítunk, mi az, amivel az ukránoknak valóban hasznára vagyunk. Nem elég akarni, úgy is kell viselkedni, hogy nehogy a háború részeseivé váljunk. Nem akarunk harmadik világháborút, és azt sem akarjuk, hogy a jelenlegi helyzet egy korlátozott nukleáris háborúvá fajuljon. Ezt meg kell akadályozni, és ezért most politikailag nagyon okosan kell cselekedni.

– Mit gondol a magyar álláspontról. A magyar miniszterelnök azt hangsúlyozza, hogy ki kell maradni ebből a háborúból. Mit gondol, lehetséges ez?

– Igen. Magyarország részben a maga útját járja, de ahogy látom, mégsem tér el nagyon a NATO általános irányvonalától, és ez szerintem így jó.

 

Kiemelt kép: Illusztráció

Ajánljuk még