logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Az Egyesült Királyság budapesti nagykövete: Az EU-t elhagytuk, de Európát nem

| Szerző: hirado.hu
Kétoldalú biztonsági egyezményt írt alá a Nagy-Britannia a NATO tagságra pályázó Svédországgal a héten és hasonlóra lépésre készül Finnországgal. A két ország számíthat London támogatására egy őket érő esetleges támadás során. Az Egyesült Királyság budapesti nagykövete a Kossuth Rádió Európai Idő adásban elmondta, hogy a megállapodás szimbolikus, de egyben gyakorlati jelentése is van.      
Interjú Paul Fox-szal az Egyesült Királyság budapesti nagykövetével

 

 

– Ennek a hétnek talán a leglényegesebb brit diplomáciai eseménye volt Boris Johnson brit kormányfő látogatása Svédországban és Finnországban. Tárgyaltak és megállapodtak egy „mini ötös cikkelyben”, utalva a NATO szerződés kölcsönös védelmi elemére. Más szóval az Egyesült Királyság megvédené ezeket az államokat, ha támadás érné őket. De vajon ennek az egyezségnek inkább szimbolikus, vagy gyakorlati jelentése van, s, hiszen a két említett ország valószínűleg hamarosan úgyis tagja lesz a NATO-nak.

– Most olvastam, hogy Finnország is hivatalosan is jelezte belépési szándékát a NATO-ba. Erről szélesebb kontextusban beszélnék. Mint ismert tavaly Nagy-Britannia bemutatta nemzetközi politikai elképzeléseit, ami alapján világos, hogy szeretnénk a nemzetközi térben, ezen belül is a biztonsági kérdésekben nagyon aktívak lenni. Liz Truss brit külügyminiszter április végi beszédében több tényező felülvizsgálatát említette annak fényében, hogy Oroszország ki nem kényszerített és dicstelen módon lerohanta Ukrajnát. Ennek lényege pedig az volt, hogy át kell tekinteni a biztonság szerkezetét, és globális szövetségeket kell kiépíteni annak érdekében, hogy a biztonságunk fenntartható legyen. A miniszterelnök látogatása ennek fényében zajlott le. Jeleztük, hogy tisztában vagyunk azzal, hogy fontolgatják a NATO-tagságot, de az Egyesült Királyság már most szem előtt tartja a védelmük biztosítását  a felajánlással. Természetesen, amint tagok lesznek, élvezik majd a NATO dokumentum 5. cikkelyéből következő védelmet. Összefoglalva tehát, szimbolikus, de egyben gyakorlati jelentése is van ennek a megállapodásnak.

 

Kapcsolódó tartalom

 

– És vajon rámutat ez a megállapodás  az európai uniós országok és az Egyesült Királyság között alakuló újfajta kapcsolatokra? Hiszen a fókusz a kétoldalú kapcsolatokra terelődik. Viszont az összkép most némileg változott Európában, és változtatott a brit-európai uniós kapcsolatokon is, még akkor is, ha a biztonsági együttműködés folytatásával kapcsolatban nem voltak viták a két fél között a Brexit ellenére sem.

–Akkor kifejtem sorban. Első, amit én és elődöm itt, valamint kollégáim Európában sokszor elmondtak az az, hogy az Európai Uniót elhagytuk, de Európát nem. Az ukrajnai helyzetre adott válaszunk pedig pontosan ezt tükrözi. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy milyen fontos és jelentékeny esemény február 24-e, amikor Putyin, a saját döntése nyomán elindította a fegyveres erőit Ukrajnában. Ez egy sorsfordító pillanat volt, összemérhető a berlini fal leomlásával, vagy szeptember 11-vel, ezért megkívánja a dolgok átgondolását és az egységes választ. Ezt pedig  NATO jelenti Európában, mi pedig elkötelezett tagjai vagyunk a szövetségnek, ez kiviláglik az ukrajnai tevékenységünkből is, a segítségnyújtásból, legyen az humanitárius, vagy katonai kiképzési, és eszközökre vonatkozó segítség. De kiviláglik a megerősített jelenlétből Észtországban, illetve a svédeknek és finneknek nyújtott biztonsági garanciából arra az időre, amíg fontolgatják a NATO-csatlakozást. Az ukrán helyzet jelentős hatással van az európai uniós barátainkkal fenntartott kapcsolatokra. Nagyon szorosan együttműködünk akár a szankciókról, vagy  humanitárius segítségnyújtásról van szó. Emellett erősítettük a kétoldalú kapcsolatainkat különböző európai országokkal. Csak két példa; az egyik Lengyelország kifejezetten az ukrajnai események fényében, de megemlíthetem Magyarországot is, amellyel erősek a kapcsolatok, bizonyítéka ennek az, hogy a Orbán miniszterelnök az elmúlt 12 hónapban kétszer látogatást tett az Egyesült Királyságban. Nagy hangsúlyt fektetünk a kétoldalú kapcsolatokra, de ez nem vagylagos. Emellett azt is el kell mondani, hogy európai uniós barátainkkal változatlanul nyitva vannak vitás ügyek is. Az egyik, ami az elmúlt években merült fel az az Észak-ír Megállapodás. Most pedig, hogy az északír képviselőházi választások után az egyik északír közösséget képviselő párt akadályozza a helyi kormányzat felállítását addig, amíg a határmegoldással kapcsolatos aggályokat meg nem oldják, ez egy sürgős és kritikus kérdéssé vált. Ezért is sürgetjük az Európai Uniót, hogy változtasson hozzáállásán ebben a kérdésben. Mi nem a jegyzőkönyvet akarjuk kidobni az ablakon, csupán annyit, hogy hatékonyabb legyen. De ezt sürgősen el kell végezni, mert a helyzet Észak-Írországban nem fenntartható.  A mi fő aggodalmunk, hogy az ottani békét garantáló nagypénteki egyezmény megmarad-e. Vagyis mi mindkét biztonsági kérdést szem előtt tartjuk, a biztonságot Ukrajnában és a biztonságot Észak-Írországban.

 

Ajánljuk még