logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Visszaütött a rendőrség leszerelése: több afroamerikait gyilkolnak meg ma, mint a BLM mozgalommá válása előtt

| Szerző: hirado.hu
Több halálos kimenetelű bűncselekményt követnek el ma az amerikai fekete közösség ellen, mint a – többek között – rendőrségi források megvonását követelő BLM-mozgalom 2020-as kiszélesedése előtt – derült ki a Fox News amerikai hírcsatornának nyilatkozó szakértők véleményéből. Egy jogászprofesszor szerint a mozgalom „túlságosan a rendőrökre összpontosít”, és nem veszi figyelembe, hogy a feketék kárára elkövetett gyilkosságok „97–98 százalékban egyáltalán nem köthetők a rendőrséghez”.

 

A Black Lives Matter (A fekete életek számítanak, BLM-) mozgalom által elindított, 2020 nyarán az Egyesült Államokon, majd Nagy-Britannián végigsöprő tüntetési hullám során a fekete közösségek a rendőrségi források megvonását, továbbá a „fehér felsőbbrendűség” felszámolását követelték. Így kívántak javítani az USA-ban élő afroamerikaiak helyzetén.

Az FBI által nemrég közzétett gyilkossági statisztikák azonban azt mutatják, hogy az afroamerikaiak nem hogy nem profitáltak a BLM követeléseiből, de 2020-ban több fekete vesztette életét, mint az azt a megelőző tíz évben bármikor

– erősítették meg szakértők a Fox News hírportáljának.

bűnügyi statisztika BLM feketék USA A feketék ellen elkövetett gyilkosságok száma az Egyesült Államokban 2010–2020 (forrás: FBI/Fox News)

„Összességében (a fekete) közösségek rosszabbul jártak, mert azzal, hogy (a BLM-mozgalom) túlhangsúlyozta a rendőrség szerepét, rontotta a rendőrök általános megítélését” – idézte Jason Riley-t, a Manhattan Institute kutatóját a Fox News hírportálja. 

A szakember hozzátette: „Más szóval, a rendőrök tényleg óvatosabbá válnak. Kevésbé valószínű, hogy kiszállnak az autóikból és kommunikálnak a (helyi) közösségekben élő emberekkel. És ahol a rendőri jelenlét kevésbé proaktív, ott a bűnözők uralják a terepet.”

Jason Riley megjegyezte, hogy a rendőri brutalitás továbbra is létezik, rossz zsaruk még mindig vannak, és hozzátette, hogy neki személy szerint nincs problémája azzal, hogy felhívják a figyelmet a rendőri túlkapásokra. Ugyanakkor kijelentette:

a BLM „túlságosan a rendőrökre összpontosít”, és nem veszi figyelembe, hogy a feketékkel szemben elkövetett gyilkosságok „97–98 százalékban egyáltalán nem köthetők a rendőrséghez”.

Carol Swain, a Tennessee állambeli Nashville-ben található Vanderbilt Egyetem egykori politológia- és jogászprofesszora a Fox Newsnak azt mondta, hogy „egy intelligens szakember nehezen tudna olyan területet megnevezni az amerikai társadalomban, ahol a BLM aktivitása a fekete közösség javára vált volna”.

A professzor szerint a feketék kárára elkövetett gyilkosságok számának jelentős emelkedése a rendőrségi források megvonását célzó követelésekre vezethető vissza.

„Amit a BLM tett, az a(z amerikai) büntetési- és igazságszolgáltatási rendszer elferdítése olyan tevékenységekkel, amelyek a nagy sajtónyilvánosság előtt folyó perek tendenciózus növekedését eredményezték” – mondta Swain.

„A BLM megfélemlítette az esküdteket és a bírákat. A mozgalom vezetőit nem érdekli a tisztességes eljárás(hoz való jog) vagy az ártatlanság vélelme”

– fogalmazott.

A BLM-mozgalom 2013-ban alakult meg, miután a fehér George Zimmermant felmentették a 17 éves, fekete Trayvon Martin lelövésének ügyében Floridában. A „Black Lives Matter!” skandálás egy 2014-es tüntetésen hangzott fel először Missouri államban, majd a következő évben a 25 Freddie Gray Jr. halála után, aki rejtélyes körülmények között szenvedett halálos sérülést a baltimore-i rendőrség egyik rabszállítójának hátuljában. A BLM George Floyd halála után, 2020 nyarára országos tömegmozgalommá nőtte ki magát, amely végigsöpört az Egyesült Államok legmagasabb szintjein: vállalati vezetőktől kezdve hollywoodi sztárokon át befolyásos sportolókig, akik beálltak a mozgalom támogatói közé.

Ajánljuk még