logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Kifejezetten óvatos és optimista a korábbi, 700–800 forintos üzemanyagárra vonatkozó becslés

| Szerző: hirado.hu
Szakértők szerint kifejezetten óvatos és optimista a korábbi, 700–800 forintos üzemanyagárra vonatkozó becslés, ha életbe lépne az Európai Bizottság javaslata, az orosz olajembargó. Több uniós tagországban már most ilyen árakon lehet tankolni. A hét végén egyelőre nem sikerült megállapodni a hatodik brüsszeli szankciós csomagról. Ez tartalmazza a többi között az olajembargót is, amelyet jelenlegi formájában például Magyarország is elutasít. Az egyeztetések a héten folytatódnak – számolt be az M1 Híradó.

Magyarországon november óta 480 forintba kerül egy liter 95-ös benzin vagy gázolaj a lakosságnak, és júliusig ennél nem is lesz drágább a tankolás. Ha azonban nem lenne ársapka, akkor már jelentősen megemelkedtek volna az árak. Ahogyan, például ez a szomszédos Ausztriában is történt.

Felmérések szerint ott emelkedett a leginkább a benzin ára, jelenleg nagyjából 660 forintnak megfelelő euró egy liter 95-ös, míg a háború előtt nagyjából 100 forinttal volt kevesebb. De szerte Európában kilőttek az üzemanyagárak. A dízel legjobban Németországban drágult, ahol most 800 forintnak megfelelő euróba kerül egy liter.

Hasonlóképp magasak az árak Hollandiában, Görögországban, Dániában, Finnországban és Norvégiában is.

Ha azonban életbe lépne az Európai Bizottság javaslata, az orosz olajembargó, az üzemanyagárak még tovább emelkednének, ami a gazdaság minden területén óriási károkat okozna.

„Akár ennél a 700-800 forintos üzemanyagárnál is magasabb üzemanyagárakkal szembesülne Európa” – mutatott rá a Századvég vezető közgazdásza az M1-en. Szakáli István Loránd emlékeztett arra, hogy az orosz kőolajat érintő brüsszeli szankciótervezet már az idei évben nagy változások elé állítaná Európát, eszerint ugyanis a nyersolaj behozatalát hat hónapon belül, a finomított kőolajtermékek importját pedig az év végéig kellene megszüntetni. A szakértő kiemelte: ezek a szankciók más mértékben érintenék az egyes tagállamokat, de miután Magyarország hosszú évtizedek óta az orosz kőolaj feldolgozására rendezkedett be, legalább öt évbe és súlyos milliárdokba kerülne az átállás, beláthatatlan gazdasági következményeket eredményezve.

A szakértő hozzátette: a bizottság javaslata számos európai gazdaság visszaeséséhez vezetne.

A javaslat a magyar gazdaságra nézve olyan, akár egy atombomba

„Amíg a magyar kérdés nincs megoldva addig nincs magyar igen. Úgyhogy én ezt a javaslatot postafordultával vissza is küldtem az elnök asszonynak (Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök) átdolgozásra, várjuk az új javaslatot” – nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádióban. Leszögezte: a tervezetet a magyar kormány nem fogadja el. A kormányfő úgy fogalmazott: a javaslat a magyar gazdaságra nézve olyan, akár egy atombomba.

Kapcsolódó tartalom

A hétvégén pedig Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közösségi oldalán azt írta:

„Nem fogjuk megszavazni az újabb brüsszeli szankciót, amíg nincs megoldás a magyar energiabiztonságra.”

„Semmilyen garancia nincs arra, hogy egy európai embargót követően, amikor a nyugati országok új olajforrásokért küzdenek az eleve szűkös kínálatú világpiacon, Magyarország képes lenne megfelelő mennyiségű nyersolajat beszerezni” – fogalmazott korábban Hortay Olivér, a Századvég szakértője, aki ezt a hirado.hu-nak adott interjúban is kifejtette.

Kiemelte: az intézkedés úgy okozna rendkívül magas költségeket az Európai Unióban, hogy Oroszországnak azzal párhuzamosan még növekednének is a bevételei, az embargó miatt jelentősen felvert világpiaci árak mellett ugyanis jóval drágábban tudná eladni a nyersolajat például Kínának vagy Indiának. Ráadásul az a hat hónapos türelmi idő, amit a bizottság javasol – figyelmeztetett Hortay Olivér –, még időt is biztosítana Oroszországnak arra, hogy új vevőket találjon és megkösse az új szerződéseket.

Kapcsolódó tartalom

Ajánljuk még