A brit kormányfő 2019-es újraválasztása óta legnehezebb időszakát éli át. Párttársai közül sokan a lemondását követelik, amiért a pandémia alatt, a kijárási korlátozások idején tiltott partikat tartottak kormányzati szereplők.
Johnson az ügyet megúszta pénzbírsággal, de a politikai következményei továbbra is nyomasztják. És erre rakódik rá az országot is sújtó megélhetési válság, amire láthatóan nem volt felkészülve a kormányzat, és láthatóan egyelőre nincs is nagyon válasza rá.
A felmérések is az mutatják, hogy folyamatosan esik a kormányfő támogatottsága, amely jelenleg 29 százalékon áll.
Május 5-én önkormányzati választásokat tartanak az Egyesült Királyságban és parlamenti választást Észak-Írországban. ha ezeken rosszul szerepel a Konzervatív Párt, akkor jelentősen meggyengülhet a brit kormányfő amúgy sem erős lábakon álló támogatottsága saját pártján belül.
Az ITV reggeli beszélgetős műsorában (Good Morning Britain) Johnson elismerte, hogy kormánya többet is tehetne a rászorulókért, de arra is figyelmeztetett, hogy a háztartásoknak nyújtandó kormányzati kiadások növelése felpörgetné az inflációt, amivel mindenki rosszabbul járna.
Az energia, az élelmiszer és az üzemanyagok ára jóval a hivatalos 7 százalékos infláció szint felett alakult márciusban, ami egyébként több mint 25 éves csúcsnak felel meg.
Johnson az interjúban számos alkalommal magyarázkodásra kényszerült. Például nem tudott mit mondani arra a kérdésre, hogy a kormány mivel segíthetné azt a 77 éves özvegyet, akinek a havi rezsiköltsége 15 fontról (csaknem 7000 forint) 85 fontra (közel 39 000 forint) ugrott pár hónap alatt.
A nő önkormányzati lakásban lakik, és csak azért buszozik egész nap, hogy ne kelljen otthon fűtenie lakását.
Becslések szerint idén 700 fonttal (318 500 forint) is nőhet a háztartások energiaszámlája, és minden közel 7,5 millió háztartásnak, vagyis minden harmadiknak, nehézségek okoz majd a számlák kiegyenlítése.
A pénzügyminisztérium válasza erre az volt, hogy 200 fontos (915 000 forint) támogatást igényelhetnek a háztartások az áramszámlára, amit később, részletekben vissza kell fizetniük.
Az Egyesült Királyságban rekordmagas szintet ért el az üzemanyag ára április végén: a 95-ös benzin 1 font 67 penny volt (759 forint), míg a dízel ára 1,80 fontot (818 forint) is súrolta. Egyre többen követelik a benzint sújtó 20 százalékos általános forgalmi adó csökkentését, de eddig csak minimális, literenként 5 pennys (23 forint) árcsökkentésról döntöttek, amit meg sem éreztek az autósok.
Johnson az interjúban arról is beszélt, hogy nem támogatja a különadók kivetését, ezzel is szembehelyezkedett az ellenzéki Munkáspárt javaslatával, amely egyszeri adóval sújtaná például a nagy olajcégeket, mint a British Petroleum, amely hasznot húzott az emelkedő olajárakból.
Azzal érvelt, hogy ezzel a döntéssel az olajcégek visszavágnák beruházásokait, ami káros lenne a gazdaság számára.
Johnson az interjúban nem adott egyértelmű választ arra, hogy szeptemberről pár hónappal előre hozzák a szociális juttatások inflációval történő korrekcióját, ami nagy segítség lenne sok háztartás számára.
A kormányfő inflációval kapcsolatos kijelentéseire utalva, a Guardian úgy értékelt, hogy a jelek szerint a brit pénzügyminiszter akarata érvényesül a kormányon belül, pedig sokan úgy vélték, hogy Johnson sem zárkózik el a fiskális kiadások növelésétől.
Ukrajnával kapcsolatban az interjúban Johnson elmondta, hogy eddig 86 ezer vízumot adtak ki, és 27 ezer menekült már meg is érkezett a szigetországba.