logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Chomsky: Trump azon kevés prominens nyugati államférfi egyike, aki a békét szorgalmazza Ukrajnában

| Szerző: hirado.hu
A világhírű nyelvfilozófus és baloldali gondolkodó elismerően nyilatkozott a napokban Donald Trumpról. A híres baloldali gondolkodó szerint a volt amerikai elnök, akiről korábban lesújtó véleményt alkotott, egyike azon kevés prominens nyugati államférfiaknak, akik a háború eszkalálása helyett a békét szorgalmazzák Ukrajnában.

A 93 esztendős Noam Chomsky egy nemrégiben adott virtuális interjújában számos okból ártalmas vezetőnek nevezte Donald Trumpot, ugyanakkor elismerte, hogy a volt amerikai elnök példátlanul gyakorlatias és békés megoldásokat javasolt az ukrajnai háború befejezésére – hívta fel a figyelmet a Breitbart.

„Nos, szerencsére van egy államférfi az Egyesült Államokban és Európában, egy magas rangú politikai személyiség, aki felettébb értelmes nyilatkozatot tett arról, miként is lehetne megoldani az (ukrajnai) válságot. Mégpedig úgy, hogy az ellehetetlenítésük helyett elősegítjük a tárgyalásokat, és valamiféle közös európai alku felé haladunk, amelyben nincsenek katonai szövetségek, csak kölcsönös megegyezés”

– idézi a professzort a jobboldali portál.

Chomsky szerint Trump szavaiból egy olyasféle javaslat világlik ki, amelyet George H. W. Bush tett az 1990-es évek elején Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió összeomlása után. Míg a Partnerség a békéért program célja a bizalom megteremtése volt a NATO és más európai és exszovjet államok között, egy garanciákkal megerősített hasonló kezdeményezés ígérete elősegítené az egymással élesen szemben álló, katonai szövetségek nélküli Eurázsia megvalósulását. Új kapuk nyílnának a globális együttműködésben: a NATO keleti irányú terjeszkedése a továbbiakban okafogyottá válna, ám kereteit kibővítve a védelmi szövetség olyan hatalmak számára is lehetőséget biztosíthatna a csatlakozásra, mint Oroszország.

Azt hiszem, De Gaulle-nak is hasonló elképzelése volt erről és Emmanuel Macron is valami ilyesmit sugallt a Putyinnal való kapcsolatfelvételt célzó kezdeményezéseivel. Tehát, visszatérve az egyik nyugati államférfira, ő nem említette mindezt, de valami hasonlót javasolt. Azaz a tárgyalások és a diplomácia irányába való elmozdulást a háború eszkalálása helyett.

Próbáljuk meg, hátha létre tudjuk hozni az együttműködést, amely nagyjából ezen a vonalon haladna. A neve Donald J. Trump

– mondta Chomsky.

A Breitbart emlékeztet: a világhírű professzor nemrégiben kivívta a baloldali kormányzás felháborodását, amikor azt javasolta, hogy a nyugati hatalmaknak lépéseket kellene tenniük a konfliktus enyhítésére és a tárgyalásos rendezés felé kellene haladniuk. Chomsky egy másik vele készült korábbi, áprilisi videóinterjúban azt mondta, a háborúknak kétféleképpen lehet véget vetni: az egyik út az, hogy valamelyik háborús fél megsemmisül.

„Az oroszok márpedig nem fognak megsemmisülni, ami azt jelenti, hogy Ukrajnára pusztulás vár. És továbbléphetünk a végső atomháború felé, ha nem élünk a tárgyalásos rendezés lehetőségeivel”fogalmazott a professzor a The Intercept riporterének. Az ukrajnai háborúhoz vezető okokról értekezve a tudós felidézte az Egyesült Államok 2021 szeptemberében kiadott politikai nyilatkozatát, amelyben fokozott katonai együttműködést sürgetett Kijevvel. A Biden-establishment csúcstechnológiás fegyverek szállítását ígérte az ukránoknak, ami Chomsky szerint része volt az ország NATO-csatlakozását elősegítő programnak. A Vlagyimir Putyin háborús lépésére adott másik, az orosz elnök mentális állapotát és lelki alkatát firtató magyarázat azonban jóval divatosabb mostanában a nyugati világban – véli a professzor.

A tudós ugyanakkor erőteljesen bírálja és háborús agresszornak nevezi Putyint. Az erkölcsi közfelháborodást az orosz elnök háborús tettein teljesen jogosnak tekinti, ám mint azt az interjúban megjegyezte, „nagyobb előrelépés lenne erkölcsileg felháborodni más szörnyű cselekedetek miatt is”. Gyakran vádolják azzal, hogy nem ítélkezik egyes Nyugat-ellenes kormányok felett, míg a saját országának  külpolitikájáról gyakran igencsak kritikusan fogalmaz, képmutatónak tartva azt.

Ha kitörnénk a propagandabuborékunkból néhány percre, akkor látnánk, hogy az Egyesült Államoknak hosszú múltja van a demokrácia aláásásában és lerombolásában. Muszáj végigmennem rajta? Irán 1953, Guatemala 1954, Chile 1973 és így tovább… De most azt várják tőlünk, hogy tiszteljük és csodáljuk Washington hatalmas elkötelezettségét a szuverenitás és a demokrácia iránt. Hogy mi történt régebben, az nem számít” – mondta.

 

Ajánljuk még