Svédország képtelen volt integrálni azokat a bevándorlókat, akik az elmúlt húsz évben érkeztek az országba, és ez párhuzamos társadalmak kialakulásához, illetve bandaháborúkhoz vezetett – vallott korábbi migrációs politikájuk kudarcáról Magdalena Andersson svéd miniszterelnök. A kormányfő továbbá részletezte: az integrációs kísérletek nagyon szegényesek voltak, miközben jelentős mértékben nőtt a bevándorlók száma – áll a Magyar Nemzet beszámolójában.

„A túlzott szegregáció következtében párhuzamos társadalmak jöttek létre. Ugyanabban az országban élünk, de teljesen más valóságban.

Felül kell bírálnunk korábbi nézeteinket, és kemény lépéseket kell tennünk” – tette hozzá a szociáldemokrata kormányfő.

A 2015-ös menekültválság idején Svédország mintegy 163 ezer migránst fogadott be, a népesség arányát tekintve többet, mint bármely másik európai uniós ország.

„Az én Európám nem épít falakat” – hangoztatta a hét évvel ezelőtti krízis idején Stefan Löfven, aki 2014 és 2021 között volt az ország miniszterelnöke. Az elmúlt negyven évből huszonnyolc éven át a szociáldemokraták vezették az országot, beleértve az utóbbi nyolc évet is.

A skandináv országban az elmúlt húsz évben kétszeresére nőtt azok száma, akik külföldön születtek, jelenleg

a körülbelül 10,35 milliós lakosság egyötöde, mintegy kétmillió ember bevándorló hátterű.

A migrációs nyomás miatt a kormányzó szociáldemokrata párt tavaly szigorított is jogszabályain, aminek következtében Svédország – a szomszédos Dániával együtt – a legkeményebb bevándorlási politikát alkalmazza a blokkon belül.

Az új migrációs szabályok értelmében Stockholm csupán ideiglenes tartózkodásra jogosítja a menekülteket, vagyis a korábbi szokással ellentétben már nem adja meg automatikusan az állandó letelepedési engedélyt.

Magdalena Andersson a minap megtartott beszédében kitért arra is, hogy Svédországban hagyták elhatalmasodni az iszlamizmust és a szélsőjobboldalt.

Az országban húsvét előtt több napon keresztül súlyos zavargások voltak, amelyeken még a hatóságok sem tudtak úrrá lenni, mintegy száz rendőr megsérült országszerte. Az erőszakhullámot az váltotta ki, hogy a radikális dán politikus, Rasmus Paludan Korán-égetéseket hirdetett az ország bevándorlónegyedeiben. A nagycsütörtöktől húsvéthétfőig tartó időszakban több tucat embert letartóztattak többek között Norrköping, Linköping, Malmö és Stockholm városában, a tüntetők a rendőrök elleni támadásokon túl egy iskolát is felgyújtottak, illetve húsz rendőrautót tönkretettek.

„Nem politikai tüntetéseket láttunk. A rendőröket kövekkel és Molotov-koktélokkal dobálták.

Nem politikai cselekedetnek, hanem bűncselekménynek, a demokrácia elleni támadásnak lehettünk szemtanúi”

– mutatott rá a kormányfő.

Magdalena Andersson a szervezett bűnözés megakadályozása miatt egy sor intézkedést helyezett kilátásba. Növelnék például a rendőrség és a szociális szféra együttműködését az ifjúsági bűnmegelőzés érdekében, továbbá olyan eszközöket vezetnének be, amelyek segítségével elérnék, hogy a gyermekek ne maradjanak távol az oktatási intézményektől a szülők beleegyezése nélkül.

A felvázolt tervek alapján a rendőrség nagyobb megfigyelési jogkörrel rendelkezne és megtagadhatná a tartózkodási engedélyt olyan személyektől is, akiket még nem ítéltek el bűncselekményért.