logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Német szakértők: Nem indokolt a pánik az orosz gázszállítások részleges leállítása után

| Szerző: hirado.hu
A földgáz határidős ügyletek ára 20,2 százalékkal megugrott szerda reggel, 118 euró/megawattóra szintre emelkedett, majd délre jelentősen visszakorrigált.

A Gazprom orosz állami vállalat leállította a Lengyelországba és Bulgáriába irányuló gázszállításait, ami a Németországba irányuló gázszállítások jövőjét illetően is kérdéseket vet fel – írja cikkében az ARD német televíziós csatorna Tagesschau.de portálján. A Szövetségi Hálózati Ügynökség azt közölte, hogy „kiemelt figyelemmel” kíséri a helyzetet, és az ellátás biztonsága Németországban „jelenleg garantált”.

A zöldpárti Robert Habeck német alkancellár, gazdasági miniszter kijelentette, hogy a gázszállítások jelenleg összességében stabil szinten vannak.

A Jamal vezeték nem játszott jelentős szerepet Európa gázellátásában

A lengyel PGNiG gázipari vállalat kedd este jelentette be, hogy Oroszország leállítja a szállításokat, majd nem sokkal később a bolgár energiaügyi miniszter, Alekszandr Nikolov is hasonló bejelentést tett. Ennek hatására az európai földgáz határidős ügyletek ára rövid időre 20,2 százalékkal 118 euró/megawattóra szintre emelkedett.

Marcus Matthias Keupp német közgazdász a Tagesschau.de-nek adott interjúban azt mondta, „a befektetők attól tartanak, hogy Lengyelország és Bulgária csak a kezdet, ezért jelentek meg a kockázati felárak a határidős piacokon”. Mindemellett kiemelte, hogy a piacok reakciója eltúlzott, a korai jelentős nyereségek ugyanis gyorsan elolvadnak, délben a földgázzal már csak tíz százalék körüli pluszban kereskedtek. Carsten Fritsch, a Commerzbank szakértője „a piacok meglehetősen mérsékelt reakciójáról” beszélt.

A Tagesschau cikke szerint ez összefügghet azzal is, hogy a Lengyelországba irányuló orosz gázszállítás leállítása a Jamal vezetéket érinti, amely az elmúlt hónapokban már nem játszott jelentős szerepet Európa gázellátásában. Fritsch úgy fogalmazott, „december vége óta a gázáramlás ezen a vezetéken keresztül Németországba gyakorlatilag leállt. Az év eleje óta a Jamalon keresztül érkező gázáramok az Európába irányuló orosz gázvezeték-szállítások kevesebb mint két százalékát teszik ki”.

Georg Zachmann, a Bruegel független brüsszeli agytröszt munkatársa is kiemelte, hogy Németországot elsősorban az Északi Áramlat 1-en keresztül látják el, míg Marcus Keupp szerint Németország és más európai államok, például Franciaország, technikailag biztosan továbbra is a Jamal vezetéken keresztül kaphatnának ellátást. Hangsúlyozta, hogy „ennek előfeltétele az lenne, hogy a jamali tranzit nyitva maradjon, míg a Jamalt a lengyel hálózattal összekötő helyi ágak zárva maradnak. A gáz így Németországba jutna, Lengyelország pedig nem tudna kivenni belőle semmit. Ez egy technikai kérdés, amely a vezeték üzemeltetőjétől, azaz a Gazpromtól függ”.

Négy vezetéken keresztül érkezik a gáz Európába

Európába az Északi Áramlat 1 mellett három vezetéken keresztül érkezik földgáz Európába, a Jamalon, a Testvériségen, valamint a Szojuzon keresztül látják el Németországot is Oroszországból származó földgázzal. A több mint 4000 kilométer hosszú vezeték a szibériai Jamal-félszigeten található gázmezőkről Oroszországon, Fehéroroszországon és Lengyelországon át a brandenburgi Oderbruchig tart.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának megbeszélésén részt vevő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a gázszállításokkal kapcsolatosan elmondta, hogy az orosz földgáz szállítása Magyarországra a Törökországon, Bulgárián és Szerbián keresztül vezető útvonalon zavartalanul, szerződés szerint zajlik.

Egy tavaly szeptemberi megállapodás szerint az Ukrajnán áthúzódó Testvériség gázvezetéket kikerülve már több irányból, egyrészt a nemrég elkészült Török Áramlat gázvezetéken, Bulgárián és Szerbián át, valamint az Ausztrián keresztül érkezik földgáz hazánkba, ezzel sok pénz esett ki Kijev kezéből – erről írt tavaly szeptemberben a Mandiner, a kialakult komoly vitával kapcsolatban felvetve a kérdést, hogy Brüsszelt mennyire hatja meg Kijev panasza, és hogy pontosan mi köze is van Ukrajnának a magyar–orosz megállapodás tartalmához.

Zachmann a Bruegel agytröszttől úgy fogalmazott, „a szállítás leállításának problémája nem egyes gázvezetékek leállításában áll, hanem egy hosszú távú gázszállítási szerződés megszegésében”, és az Oroszországból érkező német gázszállítások jövője szempontjából talán nem is olyan fontos, melyik vezetéket érinti a leállás.

A szakértők hangsúlyozzák azt is, hogy nemcsak Németország, hanem Oroszország függőségi viszonya is erős.

Az amerikai Energia Információs Hivatal (EIA) adatai szerint az orosz gázexport 18 százaléka Németországba áramlik, amely ezzel a legfontosabb vásárló, így Moszkva nem engedheti meg magának a német export hirtelen elvesztését.

Felgyorsulhat az európai szerkezetátalakítás

Marcus Keupp úgy véli, mivel Lengyelország és Bulgária „nem jelentős földgáz-értékesítési piacok” Oroszország számára, ezért a szállítás leállítása elsődlegesen inkább egy „fenyegető gesztusnak”, egy politikai szempontból átlátszó kísérlet olyan országok megfélemlítésére, mint Németország.

Épp ezért Keupp azt mondja, „ez nem igazán hihető. Nem szabad bedőlnünk az orosz propagandának. Pontosan ezt akarják: halálra rémíteni minket, és pánikot kelteni”.

Véleménye szerint azonban hosszú távon Oroszország ezzel a taktikával „lábon lövi magát”, mert megbízhatatlan energiaszállítónak lehet minősíteni, ez pedig felgyorsíthatja az európai energiaellátás szerkezetátalakítását. Keupp meggyőződése szerint „mindenki, akinek van választási lehetősége, a jövőben nélkülözni fogja Oroszországot mint beszállítót”.

Habeck miniszter a katari és a norvég LNG-szállításokban bízik

Ráadásul ez a folyamat az ukrajnai orosz invázió óta teljes gőzzel zajlik, Robert Habeck gazdasági miniszter szerint az Oroszországból importált kőolaj és földgáz arányát. A kőolaj esetében a háború előtti 35 százalékról 12 százalékra, a földgáznál az 50 százalék feletti szintről 35 százalékra csökkent ez az arány. Ebben nagy szerepet játszik a cseppfolyósított földgáz (LNG) importja, például Norvégiából és Katarból.

Robert Habeck március elején hangsúlyozta, hogy veszélybe kerülhet Németország energiaellátása, ha az ukrajnai háború miatt leállna az oroszországi földgáz- és kőolajszállítás. A Zöldek által delegált tárcavezető úgy fogalmazott akkor, hogy Németország a tavaszt és a nyarat jól átvészelné, de „kissé aggasztja”, hogy a következő télen miként lehetne biztosítani az ellátást.

A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) számításai szerint Németország már jövőre képes lesz biztosítani villamosenergia-ellátását oroszországi energiaimport nélkül.

Az LNG-import, valamint a szél- és napenergia bővítése mellett a széntüzelésű erőműveket intenzívebben kellene használni, és hosszabb ideig készenlétben tartani. Ettől függetlenül azonban a Németországba és Európába irányuló orosz gázimport rövid távú, nagymértékű kiesése valószínűleg súlyos következményekkel járna, Németországot és az EU nagy részét súlyos recesszió fenyegetné ebben az esetben.

Megfordítaná a vészhelyzeti ellátási sorrendet az osztrák topmenedzser

A lengyel és bolgár gázszállítások leállítása kapcsán Karl-Ludwig Kley osztrák topmenedzser, az E.On és a Lufthansa felügyelőbizottságának elnöke a der Spiegelre hivatkozó Heute osztrák lap szerint úgy fogalmazott,

először a magánháztartásokban szükséges kikapcsolni a gázt, majd utána az iparban.

Az osztrák lap megjegyzi, hogy a legtöbb válság- és vészhelyzeti terv szerint energia- vagy gázhiány esetén először az ipar ellátását szüntetik meg, majd pedig, kizárólag abszolút vészhelyzetben a magánháztartásokét.

Karl-Ludwig Kley kiemeli, és egészen nyíltan felszólítja a politikusokat, hogy nagyon komolyan gondolkodjanak a sorrend megfordításáról, hogy az ipar ne szenvedjen kár.

A topmenedzser azzal is tisztában van, ez azt jelentené, hogy az emberek fagyoskodnának télen az otthonukban, miközben az ipari ellátás továbbra is biztosított lenne, de mint mondta, biztosítani kell azt, hogy az ipar működőképes maradjon, mert a nemzetgazdaság függ tőle.

Ajánljuk még