logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Osztrák fenntartások: Nem támogatják Ukrajna EU-tagságát

| Szerző: hirado.hu
Feszültség forrása lett Ukrajna és Ausztria között Alexander Schallenberg hétvégi kijelentése: az osztrák külügyminiszter ellenezte Kijev EU-tagságát. A Kurier című bécsi lap szerint a politikus mindössze „hangosan gondolkodott”. Egy közvéleménykutatás szerint az osztrákok közel egynegyede túlzottan ukránbarátnak véli a kormányzatot, 17 százaléka viszont az Oroszországgal való szimpátiát rója fel.  

 

„Egy olyan államnak, mint Ukrajna, nem feltétlenül kell teljes jogú tagsággal kapcsolódnia” az EU-hoz – jelentette ki Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter szombaton, a 14. európai médiacsúcson Lech am Arlbergben.

Mint arról a Heute című osztrák lap is beszámolt, az ÖVP politikusa a semlegességet „Ausztria önmeghatározásának elemeként” említette. „Nagyon helyes azonban, ha a biztonsági struktúra jövőbeli kialakítására gondolunk. Ausztria része lehet egy európai védelmi rendszernek, de nem csatlakozhat egy hadsereghez” – jelentette ki a politikus.

Mi lesz a Nyugat-Balkánnal?

Az ukrajnai háborúra utalva Schallenberg azt mondta, hogy Ausztria katonailag semleges, de politikailag nem. „Nem tartozunk és nem is akarunk tartozni semmilyen katonai szövetséghez” – hangsúlyozta. Ausztria egyébként támogatja Európa Ukrajna-politikáját, például sisakok vagy gázolaj szállításával, „mindennel, amivel csak lehet ”– derült ki a külügyminiszter szavaiból.


A bécsi Kurier is idézte Schallenberget, aki kifejtette: megérti Ukrajna azon törekvését, hogy „a pillanat hevében, érzelmek között csatlakozzon az EU-hoz”, de ott van Bosznia-Hercegovina, valamint olyan országok, mint Szerbia, Montenegró, Macedónia és Albánia, amelyek évek óta várnak a csatlakozási tárgyalások megkezdésére.

Nem szabad abba a hibába esni, hogy az Ukrajnára való összpontosítással megfeledkezünk a Nyugat-Balkánról, Moldováról és a Dél-Kaukázusról – hangsúlyozta a külügyminiszter, rámutatva: „Egy olyan állam, mint Ukrajna csatlakozása nem feltétlenül a teljes jogú tagság révén kell, hogy megtörténjen”.

Tekintettel a hosszadalmas csatlakozási folyamatra, nagyon óvatosnak kell lenni azokkal az elvárásokkal is, amelyeket a teljes jogú tagságról szóló viták Kijevben és Ukrajnában keltenek – hangsúlyozta a külügyminiszter.

Kurier: Schallenberg „hangosan gondolkodott”

Az ukrán online média, mely főleg Schallenberg nyilatkozatának rövid összefoglalására hivatkozott, amely a “Heute” című osztrák ingyenes lapban jelent meg, vasárnap azzal a címmel számolt be minderről, hogy “Az osztrák külügyminisztérium elutasítja Ukrajna EU-csatlakozását”.

A Kurier nem látja ennyire sarkítottnak a helyzetet: „Az osztrák külügyminiszter hangosan gondolkodott a teljes jogú tagságon kívüli lehetőségekről – Ukrajna ezt kategorikus “nem”-ként értelmezi” – fogalmazott hétfőn a bécsi lap.

Az osztrák álláspont ukrán tiltakozást is kiváltott: “Ezeket a kijelentéseket stratégiailag rövidlátónak tartjuk, és nem felelnek meg az egyesült Európa érdekeinek” – mondta Oleh Nikolenko ukrán külügyminisztérium szóvivője vasárnap az Ukrinform állami hírügynökségnek.

Schallenberg kijelentéseire Oroszországban is felfigyeltek: a kormányközeli Yandex orosz böngészőn a Schallenberg vasárnapi kijelentését idéző források a nap egyik legfontosabb hírévé váltak.

Nem kell a túlzott ukrán-barátság

A Heute az Unique Research közvélemény-kutató intézetnek Profil című hírmagazin számára készített felmérését a kormány Ukrajna-politikájáról. A megkérdezettek 40 százaléka tartja „nagyjából helyesnek” a kormány álláspontját az ukrajnai háborúban. A válaszadók 23 százaléka szerint a kormány „túlságosan Ukrajna-barát”, 17 százalékuk viszont a kormányzat túlzottan Oroszország-párti.

Címlapfotó: Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter nyilatkozik az Európai Unió Külügyminiszteri Tanácsának ülésére érkezőben az Európai Tanács brüsszeli épületében 2021. december 13-án (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Ajánljuk még